Orbán nem beszélt a Népszabadságról

Büszkék lehetünk arra, hogy egyedül Magyarországon kérdezték meg az embereket a bevándorlás kérdésében, helyes dolgot tettünk, mi, magyarok bátrak voltunk ebben az ügyben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A Népszabadság ügyéről nem esett szó az interjú során.

A kormányfő kiemelte: Magyarországon kifejezhették akaratukat az emberek, és most a kormánynak meg kell mutatni, hogy kötelezi az emberek akarata. Jó ok a büszkeségre, hogy egyedül itt merték megkérdezni az embereket, és ez azt jelenti, hogy „Magyarországon a demokrácia mércéje magas” – értékelt.

Fontossági sorrend

Orbán Viktor az alkotmánymódosítással kapcsolatos egyeztetésekről kifejtette: az ajtaja nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt, mert nem lehet úgy jó politikát csinálni, hogy az emberek nem beszélnek egymással. (Ismert, Molnár Gyula korábban közölte: nem beszél Orbánnal az alaptörvény módosításáról.) De az ügyeknek van egy fontossági sorrendje, és Magyarország napirendjén most a kényszerbetelepítés megakadályozása a legfontosabb, ehhez kell az alkotmánymódosítás, erről időszerű most beszélni – magyarázta.

Emlékeztetett: a népszavazáson 3,3 millió ember akarta egy irányba mutatott, és ez a tömeg nagyobb, mint amennyit Magyarországon valaha bármilyen politikai párt kapott bizalomként. A voksolók 98 százaléka azt mondta, hogy Magyarország nem engedhet a szuverenitásából, és itt kell eldönteni, kikkel éljünk együtt. Ez egyértelmű helyzet, ezt kell rögzíteni az alkotmányban – mutatott rá.

A kormányfő kifejtette: a parlament arra való, hogy megvitasson kérdéseket, és ilyen az alkotmánymódosítás szövege is, amelyet egyébként pontos és méltó szövegnek jellemzett. Hétfőn elmondja expozéját az Országgyűlésnek, megfontolják az ellenzék javaslatait, és ha van köztük olyan, amelyet érdemes és méltó befogadni, akkor azt megteszik – közölte.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nemzetközi jog egyértelmű: „aki az életéért fut, azt be kell engedni”, így tettek a Jugoszlávia szétesésekor ideérkezőkkel is. Magyarországnak van gyakorlata abban, hogy miként kell emberségesen, igazságosan, és a nemzetközi jognak megfelelően eljárni – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: Magyarországon létrejött egy új egység, az emberek világosan elmondták, mit akarnak, és a kormány kötelessége megpróbálni érvényt szerezni ennek, „meg is fogok tenni mindent, hogy ennek érvényt szerezhessünk, és látok is rá esélyt”. Magyarország álláspontja szerint vannak olyan kérdések – az identitáskérdések –, amelyeket senki, így az EU jogalkotása sem érinthet; ezek nemzeti létezésünk alapkérdései, és ha valaki ezeket érinti, akkor nem mi vagyunk az urai sorsunknak, márpedig ezt nem fogadhatjuk el – mondta.

A miniszterelnök a svéd kritikákra úgy reagált: kikérjük magunknak, hogy a svédek fizetnek nekünk, Magyarország hozzájárul a vámok nélküli kereskedelemhez, beengedtük a svéd tőkét, ezért „arcátlanság” azt állítani, hogy pénzt adnak nekünk.

„Ez szétveri az Európai Uniót”

Orbán Viktor elmondta: azt remélte, a csütörtöki uniós belügyminiszteri találkozó egyértelműbb helyzetet teremt, de nem került le a kényszerbetelepítés a napirendről. Az Európai Bizottság javaslata tartalmazza a kényszerbetelepítést, de remélhetőleg a bizottság még az Európai Bíróság ítélete előtt belátja, hogy az uniós miniszterelnökök döntésével ellenkező javaslatot tett, és „ezt le kell venni a napirendről, mert ez szétveri az Európai Uniót” – közölte. Hozzátette: mivel csütörtökön nem alakult ki egyetértés a kérdésben, a vita jövő héten az Európai Tanácsra vár.

A miniszterelnök felidézte: az európai miniszterelnökök márciusban arról döntöttek, hogy november közepére vissza kell állítani a tömeges migrációt megelőzően élvezett szabad belső mozgás szabályait, és ennek feltétele a külső határok megvédése. Magyarország a külső határok megvédése szempontjából „üdítő kivétel”, mert itt „még a madár se tud átrepülni anélkül, hogy ne töltene ki egy kérdőívet, hogy kicsoda, miféle, hova akar menni, és milyen célból jön”, de nem mindenhol áll ilyen jól a helyzet – fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 1956 a szabadságról szól, amelyre sok minden lehet veszélyes, így az is, ha „mindenfajta ellenőrzés nélkül idegenek jelennek meg egy ország területén, akiknek a szokásai, elképzelései az életről egészen különbözők, mint a mieink”, és a mi szabad társadalmunkat átalakítják az akaratunk ellenére. Nehéz úgy beszélni 1956-ról és a szabadságról, hogy közben kiszakítjuk ezt a mai világ összefüggésrendszeréből – mondta.

Hozzátette: hálás a lengyel elnöknek, amiért eljön a budapesti október 23-i ünnepségre, mert 1956 ugyan magyar szabadságharc volt, de benne voltak a lengyelek is, és ezt nem felejtettük el.

Megállapodás a versenyképességről

A miniszterelnök szerint a kormány célja megállapodást kötni a versenyképességről a gazdasági szereplőkkel. Kifejtette: Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel.

A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – mutatott rá a miniszterelnök.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »