Orbán: Közös európai hadseregre van szükség

Orbán: Közös európai hadseregre van szükség

Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén tett négy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövője kapcsán a pénteken kezdődő, varsói V4-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón.

Úgy vélte, hogy kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Álláspontja szerint az európai központi intézményeknek – mind az Európai Tanácsnak, mind az Európai Bizottságnak – vissza kellene térniük eredeti rendeltetésükhöz.

Ezen felül Orbán Viktor azt javasolta, hogy az Európai Unió őrizze meg régi, bevált politikáit, úgymint a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket.

Azt tanácsolta, hogy a közösség tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

Az EU elvesztette adaptációs készségét

Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli – az unió szempontjából külpolitikai – kérdésekben sem”, mint például Ukrajna – mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök szerint a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

Szydlo: Reagálni kell a terrorra és a migrációra

Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra – értékelte Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, a visegrádi országcsoport és Németország kormányfői találkozóján.

Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, „melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” – szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.

Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra – szögezte le a lengyel miniszterelnök.

Merkel: Az EU biztonsága a tét

A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Varsóban a tárgyalások előtti sajtótájékoztatóján.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több „közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról” van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a „humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó „migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az „illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »