Orbán brüsszeli direktóriumtól tart

Nem hagyhatjuk, hogy nemzetből nemzetiséggé váljunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az alaptörvény hetedik módosításának vitájában. Az LMP szerint a kormány fontos témákról terelné el a figyelmet a menekültüggyel, a Jobbik szerint pedig a kormány miatt összeomlott Magyarország külpolitikája.

Az október 2-i népszavazás ugyan eredménytelen lett, a Fidesz-KDNP mégis alkotmánymódosítást kezdeményezett. Az alaptörvény hetedi változtatási javaslat az idegen népesség Magyarországra telepítésének tiltását rögzíti, várhatóan Jobbik támogatásával pedig el is fogadják majd. 

A vitán nem vesz részt az MSZP és a DK, az LMP pedig jelezte, hogy nem nyomnak gombot.

Napirend előtt: korrupció, szociális válság, Quaestor

Szél Bernadett (LMP) napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a kabinet hiába állítja, hogy adót csökkent, mégis az adóemelések kormánya. Pénzt vettek el a leginkább rászorulóktól, és odaadták azoknak, akik saját erejükből is tudnak boldogulni – mondta. Az ellenzéki politikus közölte, az LMP progresszív adórendszerben gondolkodik: 114 ezer forintig nulla, 139 ezer forint után 12 százalék lenne az adó, ehhez társulna egy 6,5 százalékos komplett munkavállalói járulékcsökkentés.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára “az LMP hazugságáról” beszélve közölte, a kormány éppen hogy csökkentette az adóterhelést. Míg 2010-ben 41 százalék volt az adóterhelés GDP-hez viszonyított aránya, két évvel ezelőtt 39 százalék volt – részletezte. Hozzátette: a progresszív adó többletadóterhet jelentene sok százezer embernek.

MSZP: nagy a szegénység az országban

Korózs Lajos (MSZP) a szegénység elleni küzdelem nemzetközi napja alkalmából azt mondta, a magyar társadalom 70 éve nem élt ekkora nélkülözésben és kilátástalanságban, mint 2016-ban. Nincs alkotmányos védelme a szociális jogoknak – közölte. Elmondta: van pénz stadionokra, a Várba költözésre, Mészáros Lőrinc szállodáira, de nincs pénz szociális ellátásra, a rákbetegek gyógyszereire, az éhező gyerekekre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a legjobb szociálpolitika, ha egy munkanélküli embernek munkát adnak. Hozzátette: a szocialisták alatt 250 ezer ember esett el a munkavégzés lehetőségétől, ma 600 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010-ben. Közölte, hogy a szocialisták megszavazták egyhavi nyugdíj elvételét, 8,3 százalékkal csökkentették a nyugdíjak értékét, míg ez a kormány 8,6 százalékot adott a nyugdíjasoknak és a rezsikiadások is csökkentek.

Jobbik: a Fidesz nyilatkozzon a Quaestor-, az offshore- és a vagyonnyilatkozatok ügyében!

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az offshore-ügyekről és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, ahogyan azt a Jobbik teszi. Szerinte a Fidesznek, mind a Quaestor-, mind az offshore-ügyben és a vagyonnyilatkozatok ügyében is van takargatnivalója. Ne mellébeszéljenek, cselekedjenek! – szólított fel.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: a Quaestor-ügyben az Alkotmánybíróság által kijelölt úton halad a kártalanítás, 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: a mostani kabinet volt az első, amely kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát. Érdekes – mondta -, hogy a Jobbik pont azokra a családtagokra nem terjesztené ki a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget, akiket “kitömtek frakciópénzekből”. Úgy vélte, a felszólalás újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik néppártosodása nem jelent mást, mint egy “jól kifejlett vágyakozást arra, hogy az egykori nemzeti pártot is bevegyék a baloldali összefogásba”.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető jelezte, hogy csütörtökön 10 órakor újabb ötpárti megbeszélés lesz az alaptörvény-módosításról.

Orbán: nem hagyhatjuk, hogy nemzetből nemzetiséggé váljunk

Az alkotmánymódosításról szóló vita expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy “megtartsa Magyarországot magyar országnak”.

Az új egység azért jött létre – folytatta -, hogy kifejezze azt “a magyar néplélekből származó elemi igényt”, miszerint “hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert

újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre,

akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek “az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket”. Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben – mondta – az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket,

“Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával”.

A 20. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek – mondta, hozzátéve: a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: “mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”.

Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, “javaslom, kövessük a példájukat” – kért támogatást a javaslatnak.

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre.

Jobbik: új megosztottságot teremtett a népszavazás

A Jobbik elnöke szerint nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs.

Vona Gábor szerint a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés Nyugat-Európában megbukott.

Hozzátette: Magyarországon a kisebbségekkel való együttélés harmonikus; a cigánysággal való, sok szempontból konfliktusos együttélés egészen más helyzet és kevésbé jelent problémát, mint a kötelező kvóta. Elmondta, a kötelező betelepítés erőszakos lenne, nemzetközi jogilag is aggályos és teljesen szervetlen társadalomépítési kényszerpályára helyezné Magyarországot. 

KDNP: vissza kell térni a keresztény gyökerekhez

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés. 

A betelepítéshez “mi kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról”.

Vejkey Imre szerint a bevándorlók már “azt sem játsszák el”, hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk – hangoztatta

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről – terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról – szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét. 

LMP: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka szerint a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás, az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvóta-kérdésre sem ad megoldást.

Az ellenzéki politikus szerint a biztonsági kérdéseket sem oldja meg. Hogyan lehet az, hogy több százezer SIM-kártyát megvásároltak, itt volt a párizsi robbantó, és nem vették észre. Tudják például hány harcképes katonánk van? – firtatta, majd hozzátette: ötezer és mintegy tucatnyi tank. Miért nem ezt oldják meg, ha a biztonság a fontos? – hangoztatta.

Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke hozzátette: az emberek megérzik, ha átverik a politikusok és ez történt a népszavazással kapcsolatban. Bebukták ezt a népszavazást, érvénytelen lett. A kormányból kifogyott az ötlet, az erő és a bátorság, ha ez meglett volna, már a voksolás előtt letisztázták volna a közjogi következményeket – közölte.

A magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak – vélte. Szerinte azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az elmúlt 25 évben. 

“Semmibe vették a népakaratot”

A demokrácia gyásznapjának tartja a Demokratikus Koalíció (DK) a mai napot, hiszen az alaptörvény módosításával a kormány szerintük semmibe veszi a népakaratot. – Magyarországon vége van a demokráciának, meggyilkolták – mondta Varju László alelnök arra hivatkozva, hogy az ,,álnépszavazáson” a kormány által hangoztatott új egység valójában Orbán Viktorral szemben állt fel, hiszen 5 millió ember nem ment el voksolni. Egyúttal felszólította a kabinetet, hogy állítsa le az érvénytelen népszavazást győzelemnek beállító kampányt, ,,a DK aktivistái úgyis ráragasztják az igazságot, hogy az álnépszavazás érvénytelen volt”. Szerintük nem rongálás, hogy hozzányúlnak a plakátokhoz, de a felelősséget vállalják a tettükért.

Az ellenzéki politikus megerősítette, hogy pártja négy parlamenti képviselője bojkottálja az Országgyűlés munkáját, sajtótájékoztatót is csak azért a Parlament épületben tartottak, mert ,,morális kötelességük leleplezni, hogy Orbán Viktor akarata szerint működik minden”. Varjú László egyúttal arra szólította fel a demokratikus ellenzék pártjait, hogy ők is bojkottálják az alaptörvény módosításának vitáját.

Döglött ló

A mostani gránitszilárdságú alaptörvény legújabb módosítása annyit segít a migránsválság megoldásában, mintha ,,egy döglött dakota lónak vinnénk egy vödör zabot” – vélekedett az Országgyűlésben függetlenként ülő Kónya Péter. Az ellenzéki politikus ennek ellenére részt vesz a vitában, mert szerinte volt katonatisztként hazafias kötelessége ez olyan ügyekben, amelyeknek a pártpolitikán felül kellene állnia.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »