Orbán: a közép-európai vezetők meg fogják védeni országaikat

Orbán: a közép-európai vezetők meg fogják védeni országaikat

Véd- és dacszövetség van a közép-európai nemzetek vezetői között arról, hogy „márpedig mi meg fogjuk védeni” az országainkat.

Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kormányfő a szombat délután, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követően rögzített interjúban egybehangzó közép-európai véleménynek nevezte, hogy nem akarnak úgy járni, „mint jó néhány európai ország, amely néhány év múlva könnyen lehet, hogy már rá sem ismer saját magára”.

Orbán Viktor a találkozó után előrelépésnek minősítette, hogy a balkáni útvonal védettebb lett a törökökkel kötött megállapodásnak, a balkáni országok erőteljes fellépésének és a magyar állhatatosságnak köszönhetően. Kiemelte ugyanakkor, hogy még nagyon sok bajjal kell megküzdeni, példaként említette, hogy a nyáron Olaszországot gyötrő „migránsbeáramlás” az ősz beálltával várhatóan visszaterelődik a balkáni útvonalra.

A miniszterelnök a közelmúlt újdonságként értékelte, hogy „az európai emberek felemelték a fejüket, és sokan meg is mernek szólalni”.

„Negyven évnyi szocializmus után ahhoz voltunk szokva, hogy igazán szabadon beszélni tőlünk nyugatra lehet” – mutatott rá, majd hozzátette, ezzel szemben most, „ha a migránsügyben valaki elkezd beszélni tőlünk nyugatra, akkor érdekes módon egy tucatszor is meggondolja, hogy mit mondjon, és mit nem”. A kormányfő szerint emellett ott „a hivatalosság vagy a kedveltebb nyilvánosság fórumain” is „szűrőmechanizmusok” vannak.

Orbán Viktor úgy látja, „az elmúlt egy évben számos országban az volt a szokás: bízz a vezetőidben, lehet, hogy most furcsállod a döntéseiket, de majd megoldják, neked ezzel nem kell törődnöd, majd jó lesz”. Eltelt egy év és az emberek azt mondják, baj van, mert nem lett jó, nem született megoldás, sőt a baj csak napról napra nagyobb és elérte az emberek személyes életét is: a terrorizmus, a közbiztonság romlásán keresztül – fejtette ki.

A kormányfő szerint a nyugat-európai emberek most már úgy érzik, felvállalhatják a véleményüket, és ezt a jelenséget a politikusok sem tudják zárójelbe tenni. Az elit nem csukhatja be a szemét és fülét egy alapvető fontosságú kérdésben – mondta. A „demokráciának van számos gyenge pontja, de van néhány szépsége is: az egyik szépsége, ha rosszul kezelik a demokratikus hatalmat a vezetők, akkor az emberek azt vissza szokták venni” – jegyezte meg, hozzátéve: „és ezt senki sem szereti, elhiheti nekem, tapasztalatból beszélek, mindenki szereti tisztességesen és elismertség mellett végezni a munkáját”.

Bár Nyugat-Európa nem lottón nyerte a jólétet, azért sokkal kényelmesebb volt az élet, mint Közép-Európában, és az ott élők ritkán találkoztak a jólétet kétségbe vonó dilemmákkal.

Orbán Viktor szerint az európaiaknak nem könnyű átlépni egy olyan világba, ahol mindig minden megkérdőjeleződik: miért csökken Európa gazdasági súlya, miért hanyatlanak a demográfiai mutatók, miért lépnek fel „együttélési zavarok” a migránsokkal.

Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a nyugat-európai embereknek nem kellett eddig foglalkozniuk, és amikor a magyarok „kiélesített ösztönrendszerű közép-európaiakként” azt mondták, „emberek, itt valami baj lehet”, akkor nem adtak a véleményükre. „Most kiderült, hogy igazunk volt és azt mondják, néha a közép-európaiaknak is lehet igazuk” – összegzett.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy miniszterelnökként a befolyásolási kísérletek „szétfésülhetetlen hálózatában” éli az életét, de ezt sosem tekintette személyes ügynek. „A politikában a támadások nem személyes ügyek, még ha az ember személyét érintik, akkor sem” – fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évben Magyarországot támadók valójában attól féltek, hogy a magyar gondolkodásmód elterjed. A „mi véleményünknek nem volt kellő súlya az európai közgondolkodásban, de az elmúlt egy év az minket igazolt”, a magyar kormány ugyanis bátran merte vállalni saját lelkiségét, és „egyre több ember ismer rá a magyar véleményben az ő saját véleményére is” – fejtette ki a kormányfő. Mint mondta, „meggyőződésem, hogy mi a politika síkján túl is jót tettünk Európának az elmúlt egy évben folytatott vitáinkkal”.

A miniszterelnök kijelentette, a NATO- és EU-csatlakozásról döntő népszavazás nem, csak a kettős állampolgárságról szóló voksolás súlya mérhető össze történelmi jelentőségét tekintve az októberi kvótareferendummal, amely arról szól: „ki dönthet arról, hogy a magyarok kikkel élnek együtt a saját hazájukban”.

Orbán Viktor ezért arra biztatott, hogy menjen el és szavazzon „nemmel” a népszavazáson mindenki, aki úgy gondolja, hogy „velünk csak az élhet együtt, akinek ezt az általunk választott parlament, kormány vagy valamely államhatalmi szerv megengedi, és nem fogadjuk el fölöttünk senkinek a szavát”.

A kormányfő közölte, egy népszavazás nem maradhat közjogi következmények nélkül, az eldöntött kérdést valamilyen formában át kell ültetni a magyar jogrendszerbe.

„Ez a minimum, ami bekövetkezik, márpedig ez a magyar jogrendszer egyik legfontosabb szabálya lesz majd a népszavazást követően” – tette hozzá.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »