Öngól: kínai buszgyár épül

Öngól: kínai buszgyár épül

Bár a magyar kormány szavak szintjén elkötelezett a magas hozzáadott értékű, magyar innovációra épülő ipar támogatása iránt, ezúttal egy kínai buszipari vállalat, a BYD komáromi összeszerelő üzeme kap közel egymilliárd forintos támogatást – s teremt ezzel konkurenciát a magyar fejlesztésű és gyártású elektromos buszoknak.

Az eddigi jelek szerint meglehetősen sajátosan értelmezi Orbán Viktor kormánya az általa meghirdetett nemzeti buszgyártási stratégiát: magyar vállalatok helyett ugyanis a kínai BYD összeszerelő üzemét támogatja az állam. A vállalat 6,2 milliárd forintos beruházással hozza létre első európai elektromosbuszgyárát Komáromban, amelyhez a kormány 925 millió forint támogatást ad. A termelés várhatóan már a jövő év elején beindul, az első időszakban évi 200 buszt fognak gyártani. A beruházással két fordulóban összesen 300 új munkahelyet teremt a világ elektromosbusz-piacának első számú vállalata.

– Öngól – így jellemezte az Evopro Holding Zrt. elnök-tulajdonosa, hogy a kínai buszipari vállalatnak nyújt közel milliárdos állami támogatást a kormány. Mint Mészáros Csaba lapunk megkeresésére kifejtette, a támogatásról szóló döntés külgazdasági célja csak akkor lenne érthető, ha volna a környéken munkanélküliség, szakemberhiány, és ha az ágazat már most sem lenne kitéve túlságosan az összeszerelő típusú járműgyártásnak.

Ha a hazai, nagy hozzáadott értékű ipar megerősítésére vonatkozó kormányzati ígéretekből, a buszgyártási stratégiában lefektetett célokból indulunk ki, akkor úgy látszik, hogy a célt szem elől tévesztették, vagy a szekeret nagyon sok irányba húzzák. Az Evopro mindenféle állami támogatás nélkül hatmilliárd forintot fektetett be az elmúlt években Magyarországon: három bu­szunkra van típusengedély, saját elektromosbusz-fejlesztéseket végzünk, szabadalmaink vannak, és 450 embernek adunk munkát. Ennek ellenére pénz vagy egyéb döntés hiányában még a megnyert közbeszerzések sem teljesülnek – fogalmazott Mészáros Csaba, felidézve: Pécsett a pénzhiány miatt nem tud elindulni a 26 busz beszerzéséről szóló szerződés, míg a metrópótló buszokra kiírt – eredetileg szintén elnyert – megbízást a féléves határ­idő utolsó napján mondta fel a főváros. A társaság vezetője szerint ilyen körülmények között lehetetlen a hatékonyság és a termelékenység növekedésére koncentrálni, ami biztosíthatná a valódi béremeléseket.

Rossz üzenet a hazai iparnak

Mészáros Csaba különösen méltánytalannak nevezte, hogy az Evopro vagy a Kravtex által is befizetett adókból olyan kínai gyártót támogatnak, amely nem csak konkurenciát jelent a hazai ipar számára, hanem épp a támogatásnak köszönhetően olyan béreket tud kínálni dolgozóinak, amilyeneket megrendelések híján egy magyar társaság jelenleg nem tud kigazdálkodni. Így pedig a munkavállalókat könnyedén elcsábíthatják mind Győrből, mind Budapestről.

Mészáros Csaba szerint kérdés az is, hogy a BYD mennyi kutatás-fejlesztési feladattal látja el a magyar felsőoktatást, hány hazai beszállítónak ad megrendelést. Az Evopro első embere szerint ami rossz üzenet a hazai és európai ipar számára, az gáláns gesztus Kínának, amely csak úgy tud európai piacot szerezni buszainak, ha itt gyártat.

A Portfólió.hu információi szerint a BYD első körben csak egy kisebb gyártóbázist hozhat létre a korábban megszerzett gyártócsarnok kibővítésével, ahol összeszerelés folyik majd, kutatás-fejlesztés és innováció viszont biztosan nem.

Lemaradnak a városokJóval gyorsabban növekednek a világ nagyvárosai, mint közlekedési rendszerük, ezzel jelentősen hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez – állapította meg egy amerikai tanulmány. A New York-i Közlekedési és Fejlődéspolitikai Intézet (ITDP) végzett kutatást a témában. A tanulmányhoz fejlett országok 13 metropolisát vizsgálták meg. Átlagosan a városlakók több mint kétharmada jut hozzá gyors tömegközlekedéshez. A nagyvárosok környékén lényegesen rosszabb a helyzet: az ott lakók felének legfeljebb egy kilométeres körzetében van buszmegálló, vasút- vagy metróállomás. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »