Oltás hiányában kitörhet a járvány

Oltás hiányában kitörhet a járvány

Nemrég súlyos kanyarójárványt jelentett be az egészségügyi minisztérium, a betegség már halálos áldozatot is követelt. Romániában több mint harminc éve nem tombolt a kanyaró, amelyről Szabó Soós Klára csíkszeredai háziorvos mondta el a tudnivalókat.

kanyaro foltok nf_b

A kanyaró fertőző vírusbetegség, általában szövődménymentesen zajlik le, de amennyiben szövődmény lép fel, a betegség akár életveszélyes is lehet – mondta el érdeklődésünkre Szabó Soós Klára csíkszeredai háziorvos. Mint kifejtette, legveszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, de a kanyaró tüdőgyulladással, kötőhártya-gyulladással és középfülgyulladással is járhat.

„Senki nem tudja megjósolni előre, hogy a betegség lefolyása során fellép-e szövődmény, vagy sem. A tüdőgyulladás esetében a sztafilokokkuszfertőzés a gyakori ilyenkor, mivel a szervezet immunrendszere a kanyaró miatt legyengül. Ezért is lehetnek szövődmények, amelyek életveszélyessé válhatnak” – mondta a szakember. Rámutatott, a legjobb esetben is egy-két ezrelékes az elhalálozási arány, de ez magasabb is lehet, amennyiben már eleve egy legyengült szervezetben jelentkezik a betegség. Szabó Soós Klára arra is felhívta a figyelmet, hogy a kanyaró a védőoltások bevezetése után már nem jelent meg járványszerűen.

Vakcina és immunválasz

A szakember kifejtette, amennyiben egy generáció tagjai közül sokan nem kapják meg a védőoltást a betegség ellen, ismét felütheti a fejét a járvány, hisz a vakcinák védelmet nyújtanak az adott fertőzéssel szemben, ez viszont nem azt jelenti, hogy a kórokozó eltűnik a környezetünkből. „Tehát a betegséget kiváltó kórokozó létezik, csak a védőoltásoknak köszönhetően nem fogékony erre a szervezet, így nem lesz járvány” – mondta Szabó Soós Klára. Hozzátette, a védőoltással lényegében immunválaszként memóriasejtek jönnek létre, ezek a T-lymphocyták, amelyek érzékenyek az adott vírussal, jelen esetben a kanyaró kórokozójával fertőzött sejtekkel szemben.

„Ezek a memória-T-lymphocyták magukhoz láncolják a vírussal fertőzött sejteket, és azokat elpusztítják. Így megakadályozzák, hogy a vírus a szervezetben elszaporodjon, és betegséget váltson ki. Ez az oltás lényege” – mondta a háziorvos. Azt is kifejtette, hogy amikor egy immunizált szervezet találkozik az illető vírussal, akkor a memóriasejtek elszaporodnak, így le tudják küzdeni a vírusokat úgy, hogy azok már nem okozhatnak betegséget.

Tüneti kezelés

Amennyiben valaki kanyaróvírussal fertőződött, kezdetben lázat, fizikai gyengeséget tapasztalhat, majd megjelennek a kanyaróra jellemző kiütések – hívta fel a figyelmet a szakember. Mint mondta, ezek nem pontszerűek, hanem egymással összefolyó folt formájában jelentkező kiütések, amelyek először a fejen, majd a törzsön jelennek meg. „A kanyaró vírusára ható szer nincs, tüneti kezelést lehet alkalmazni: lázcsillapítással, megfelelő folyadékbevitellel és táplálkozással, valamint pihenéssel tudjuk biztosítani azt, hogy a szervezet jobban le tudja küzdeni ezt a betegséget. Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek hozzájárulnak a beteg gyógyulásához” – fejtette ki Szabó Soós Klára.

soos szabo klara nf_bSzabó Soós Klára

Azt is elmondta, előre nem lehet tudni, hogy lesznek-e szövődményei a betegségnek, de fontos, hogy ilyenkor el kell különíteni a betegeket, óvni kell egyéb fertőzésektől, amelyek aztán súlyos kórképet alakíthatnak ki. „A gyereket nem szabad a közösségbe engedni, igyekezzünk izolálni, hogy ne találkozzon más beteggel, hisz a kanyaró miatt a szervezet immunrendszere gyengül, és egyéb fertőzéseket még inkább és hamarabb el tud kapni” – hangsúlyozta Szabó Soós. Amennyiben szövődménymentes a kanyaró, lefolyási ideje 7–10 nap, a lappangási ideje pedig 1 és 3 hét között lehet, átlagosan 10 nap.

A beteg a lappangási idő utolsó szakaszában már fertőz. A kór könnyen, cseppfertőzés után terjed, ezért is veszélyes. Romániában a kanyaró elleni oltást 1981-ben vezették be. Ennek köszönhetően járványszerűen mostanáig nem ütötte fel a fejét. Az idei év első nyolc hónapjában 675 megbetegedést regisztráltak a hatóságok, és a betegség három kisgyerek halálához vezetett – tájékoztatott az egészségügyi minisztérium, amely a szülők körében egyre inkább elterjedő oltásellenességet teszi felelőssé a helyzetért.

Az amerikai kontinens megszabadult a kanyarótól

Az amerikai kontinenst a világon elsőként nyilvánította kanyarómentesnek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO). A bejelentést a kanyaró, a rubeóla és a veleszületett rubeólaszindróma megszüntetéséért felelős nemzetközi szakértői bizottság tette a WHO Pánamerikai Egészségügyi Szervezetének (PAHO) 55. Tanácskozásán a héten. A kanyaró az ötödik, oltással megelőzhető vírusos betegség, amelyet kiirtottak Amerikából: a himlőt 1971-ben, a járványos gyermekbénulást 1994-ben, a rubeólát és a veleszületett rubeólaszindrómát 2015-ben sikerült megszüntetni – olvasható a PAHO/WHO portálján.

Carissa F. Etienne, a PAHO igazgatója elmondta: a történelmi nap annak a bizonyítéka, hogy ilyen jelentős sikert akkor lehet elérni, amikor az országok együtt dolgoznak egy közös célért, amelyet több mint két évtizede tűztek ki. Mielőtt 1980-ban megkezdődött volna a tömeges immunizáció, a kanyaró évente majdnem 2,6 millió esetben okozott halált a világon. Az amerikai kontinensen 101 800 haláleset volt a betegség számlájára írható 1971 és 1979 között – írta az MTI.

A kanyaró latin-amerikai és karibi megszüntetéséről készült költséghatékonysági tanulmány úgy becsülte, hogy a védőoltással 3,2 millió kanyarós megbetegedést és 16 ezer halálozást előztek meg 2000 és 2020 között. A kanyaró továbbadása megszakadt a térségben 2002-ben, akkor jelentették az utolsó helyi eredetű esetet. Mivel azonban a kór továbbra is fertőz a világ más tájain, egyes amerikai országokba mégis bejutottak betegek. A nemzetközi szakértői csoport áttekintette a kanyaró megszüntetését alátámasztó bizonyítékokat, amelyeket a térség összes országa 2015 és 2016 augusztusa között benyújtott, és úgy döntött, hogy az adatok megfelelnek a kanyarómentesség kritériumainak.

A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség, elsősorban gyerekeket érint. A fertőzöttek orr-, száj- és torokváladékának cseppfertőzésével terjed, tünetei többek között a magas láz, a testszerte jelentkező kiütések, a nátha és a vörös szem. A kór kiirtására tett globális erőfeszítéseknek köszönhetően tavaly csak 244 704 esetet jelentettek az egész világon, ami jelentős csökkenés az előző évekhez képest.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »