Kárpát-medence-szerte emlékeznek a hatvanhét évvel ezelőtt Magyarországon történtekre. Az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc hősei előtt a felvidéki magyar közösségek is leróják tiszteletüket.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a helyszíni tudósításokkal.
A Memoriae Patrum Honismereti Társulás valamint a Csemadok Párkányi Alapszervezete közösen emlékezett az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire és mártírjaira Párkányban a sétálóutcán található „Szabadságharcosok” kopjafájánál.
A megemlékezés nemzeti imánk, a Magyar Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket és tartott rövid történelmi visszatekintést az 56-os szabadságharc felvidéki eseményeiről, mivel a történelemben kevésbé jártas, fiatalabb generáció joggal kérdezi, hogy mi felvidéki magyarok, vajon miért is emlékezünk, mi közünk van nekünk 1956-hoz. Sőt, még a történelem tanárok is sok esetben vitatják. Köztudott, hogy az 1989-es rendszerváltás előtt 1956-ról beszélni, vagy emlékezni, nemcsak Magyarországon, de Csehszlovákiában vagy Romániában is tilos volt.
A csehszlovákiai magyar papokat külön figyelték. Egy feljegyzés szerint a „magyar papok túl gyakran járnak Magyarországra és Lengyelországba”. Az 56-os forradalomnak a diákok körében is voltak szimbolikus, szolidaritást kifejező megnyilvánulásai. Ilyen volt például, néhány gesztusértékű cselekedet: a pozsonyi, párkányi, losonci, vagy a rozsnyói magyar iskolák diákjai gyászszalagot vagy kokárdát tűztek a gallérjukra, de szolidaritásukat fejezték ki a kassai Iparisták is. Vagy sok helyen 1 perces néma csenddel adóztak a forradalomban elesett magyar diákok emlékének.
Az 1956-os forradalomnak a hősei az értékek helyes rendjének és az értékek helyes arányának a helyreállításáért áldozták életüket. Az utóbbi időben megtapasztalt járványhelyzet, vagy a háború közelsége kedvez a szélsőségeseknek, ezért a mi feladatunk ma az, hogy ügyeljünk a szabadságra. Napjainkban lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy az Európai Uniót ma ugyanolyan birodalmi gondolat vezérli, mint a szovjet birodalmat annak idején.
A forradalmat ugyan 1956-ban leverték, viszont emléke és céljai nem merülhetnek feledésbe, emlékezzünk tisztelettel és hálával azokra a hősökre, akik életüket adták érte. Ezekkel a szavakkal zárta az egyesület elnöke az ünnepi beszédjét.
Ezek után a jelenlévő emlékezők elhelyezték a kopjafa körül az emlékezés mécseseit. A gyertyagyújtás alatt a Csemadok Párkányi Alapszervezete mellett működő Szivárvány énekkar, Hanza Rolanda vezetésével, forradalmi dalokkal emelte a megemlékezés színvonalát. A Szózat közös éneklésével zárult a szolidaritásunkat kifejező emlékezés. (Bréda Tivadar)
***
A hagyományokat követve idén is a köztemetőben lévő Megbékélés kapujánál emlékeztek 1956 októberének magyar hőseire Ipolyságon.
Mint Kapusník Csaba köszöntőjében kifejtette: az 1956-os forradalom a huszadik századi magyar történelem legmeghatározóbb eseménye, hiszen ekkor példát mutattunk az egész világnak a szabadságszeretetről.
„Ma már a felvidéki magyarok is méltóképp emlékezhetnek azokra a hősökre, akiket a kommunizmus időszakában azonnal ellenforradalmároknak neveztek s elhallgattattak” – kezdte ünneplő beszédét Bajcsi Ildikó, történész.
Mint felidézte, a történtek ugyan Magyarországon zajlottak, ám felvidéki vetületei is voltak. Együttérző felvidéki fiatalok álltak ki az anyaországiak mellett, vállalva ennek megpróbáltatásait is. A jogfosztottság évei után a kisebbségben élők a szívükre hallgattak, szülőföldjükön támogatták a forradalmat.
Felidézett pár felvidéki bátor embert, akik a párt parancsa ellenére nem ítélték el a forradalmat. „Ezek a bátor fiatalok nem csupán a rendszer megreformálásában bíztak. Számukra az 1956-os forradalom egy pislákoló mécses volt, melynek fényében újra összekapcsolódhattak a nemzettársaikkal, ismét kifejezve nemzeti érzéseiket. S újra büszkék lehettek magyarságukra” – hangzott el a megemlékezésen.
Leszögezte, miközben az 1956-os forradalomra emlékezünk, a felvidéki hősökre is gondoljunk. „Legyen ők példaadók számunkra, bátorságukért tekintsünk rájuk példaként, hiszen a diktatúra éveiben hittek a szabadság és az emberi jogok erejében” – fogalmazott végezetül.
A megemlékezés részeként az ipolysági magyar iskolák növendékei adtak rövid műsort, majd a tisztelet jeleként koszorúk elhegyezésével ért véget a Megbékélés kapujánál.
Este a városháza esketőtermében Bajcsi Ildikó tartott előadást Az 1956-os forradalom visszhangja a (cseh)szlovákiai magyarok körében címmel. (Pásztor Péter)
***
Az 1956-os forradalom emlékére rendezett ünnepi megemlékezést a Széchenyi Polgári Társulás Komáromban október 18-án a Selye Gimnázium dísztermében, ahol annak diákjai ’56 októberében bátor magatartásukkal védték a magyar forradalmat. A rendezvény ünnepi szónoka Varga Judit, Magyarország volt igazságügyi minisztere volt, aki szerint 1956 nem egyszeri harc volt, hanem egy hősies pillanat a magyar szuverenitásért folytatott évezredes küzdelemben, ami a mai napig tart. (Szalai Erika)
***
(Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
