Nyolc felperesből hat halálát okozta a mérgező azbeszt

Nyolc felperesből hat halálát okozta a mérgező azbeszt

Januárban várható ítélet abban a két éve zajló perben, amelyet a mérgező azbeszt miatt megbetegedett, mellhártyadaganatban szenvedő állampolgárok indítottak az állam ellen. Többségük azonban már az elsőfokú döntést sem érhette meg, mert a betegség elvitte őket. A kormány eközben ráérősen dolgozik új jogszabály alkotásán, ami megkönnyíthetné az országot ellepő, mérgező azbesztet tartalmazó palatetők cseréjét, elszállítását.

– Nyolc ügyfelemből hat sajnos már nem él – mondta érdeklődésünkre Íjgyártó Gyöngyi ügyvéd. Ő azokat a károsultakat, illetve családjukat képviseli, akik korábban eternitgyárak közelében éltek, és mellhártyadaganatban betegedtek meg. A jogász hozzátette, a Fővárosi Törvényszéken két éve folyó perekben a bíróság a közelmúltban szakértői vizsgálatot rendelt el, amelynek során környezetvédelmi és műszaki szakértők próbálják majd modellezni a Heves megyei Lőrinciben működött eternitgyár tevékenységét. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen, miként juthatott ki és terült szét a környéken a palagyártás során az egyik alkotóelem, a mérgező azbeszt, amely a betegségeket okozta.

Az ügyvéd elmondta: a lőrinci háziorvos 2013-ban jelentette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, hogy az egyébként egymillió emberből egyet érintő mellhártyadaganatot rövid időn belül hét embernél is regisztrálta Lőrinciben és Zagyvaszántón. A betegek ezután keresték meg őt, és indítottak pert a magyar állam ellen. Fél évig viszont azt sem sikerült tisztázni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vagy Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviselje-e a magyar államot, végül utóbbi lett a per alperese.

A pert indítók egészségük végzetes megromlása miatt 35–100 millió forintra perelik a magyar államot. A következő tárgyalás novemberben lesz, az elsőfokú ítélet Íjgyártó Gyöngyi véleménye szerint a jövő év elején várható. Sajnos a felperesek köre nőhet, az ügyvédet a közelmúltban is újabb betegek keresték fel, hogy vállalja el a képviseletüket. Lőrinci környékén rettegnek az emberek, sokan a gyerekeiket is féltik. De nemcsak ott probléma az azbeszt: az országban több tízezer sátortetős, palával fedett ház található, amelyek jórészt a Kádár-korszakban épültek.

Annak érdekében, hogy a lakosságot minél kevésbé, ideális esetben egyáltalán ne veszélyeztesse többé az azbeszt, a Jobbik beadványt terjesztett a parlament illetékes bizottsága elé, ebben azt szerette volna elérni, hogy az állam támogassa a palatetős házak paláinak cseréjét, illetve ne kerüljön a sokszorosába a veszélyes hulladékot a lerakókba szállíttatni. – Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága azonban nem vette tárgysorozatba a beadványt a kormánypárti képviselők támogatása híján – közölte lapunkkal Sneider Tamás, az ellenzéki párt képviselője.

Ez után Sneider képviselőtársával, Kepli Lajossal írásbeli kérdést nyújtott be az azbesztmentesítéssel kapcsolatos intézkedések bevezetésére. Ennek nyomán márciusban az Országgyűlés határozatában felkérte a kormányt, hozzon létre olyan szabályozást, amely az azbeszttartalmú építési-bontási hulladékot átveszi a ingatlantulajdonosoktól. Emellett kompenzálja az állam az építési-bontási hulladék és a veszélyes hulladék különbözeti díját. A határozatban szerepelt az is, hogy a kormány hozzon létre káralapot, amely finanszírozza az azbesztszennyeződések feltárását, az azbeszttel foglalkozó gazdasági társaságok dolgozóinak és a cégek működési területének lakókörnyezetében élők azbeszt miatti megbetegedésének kutatását, valamint a kárigények érvényesítésével kapcsolatos eljárást.

– Folyamatban van az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletet felváltó jogszabály megalkotása. Ennek során kiemelt szempont az azbeszthulladék lakosságbarát kezelésének ösztönzése – válaszolta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még jú­niusban Sneider Tamásnak arra az írásban benyújtott kérdésére, ami azt tudakolta, mit tesz a kormány az ország azbesztmentesítése, a szennyezett környezet rehabilitációja és a károsultak megsegítése érdekében. A miniszter válaszában kifejtette: a környezetben lévő, egészségi kockázatot jelentő azbeszt mennyiségének csökkentése érdekében módosulhat a lakosságot érintő azbesztfajták minősítése, a hulladékkezelőhöz való eljuttatás körülményeinek megkönnyítése is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »