Nyeregben a számvevőszék

Nyeregben a számvevőszék

Az Állami Számvevőszék 2015-ben mind az ellenőrzések területén, mind az egyre szélesebb körben érvényesülő tanácsadói szerepe során végzett feladatait tekintve eleget tett a törvényben meghatározott feladatainak.

Hosszasan tárgyalt a Tisztelt Hát az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről című beszámolóról. A kereszténydemokraták szószólója határozottan állította: a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése közügy. A családoknak a válság idején kialakult pénzügyi kiszolgáltatottságát fel kell számolni, a jövőben pedig a pénzügyi kultúrát érintő reformokkal és oktatási stratégiákkal kell megelőzni a kialakulását. Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségeit teljesítette, a gazdálkodását független könyvvizsgáló ellenőrizte, pénzügyi beszámolóját hitelesnek minősítette, ezért a KDNP a 2015. évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról készített beszámolót elfogadja.

Dr. LATORCAI JÁNOS, (KDNP): – Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, ugyanakkor ellenőrzési feladatai mellett évről évre fokozatosan érvényesül azon kiemelt feladata is, hogy tapasztalataival és a törvényben meghatározott tanácsadói tevékenységével támogassa az Országgyűlés törvényalkotói munkáját. A tavalyi évben teljes mértékben eleget tett törvényi kötelezettségének. Ezt egyrészt alátámasztja a 2015-ben nyilvánosságra hozott 221 jelentés és 26 elemzés, továbbá az ellenőrzések hasznosulása érdekében 350 esetben megfogalmazott közel 2000 intézkedést igénylő javaslat is a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint az azonosított kockázatok csökkentése érdekében. 2015-ben ellenőrzéseket végzett közpénzügyi kockázatokat hordozó, kiemelt társadalmi jelentőségű és korábban ellenőrizetlen területeken, valamint felügyeleti hatósági ellenőrzéseket végző szervezeteknél is, illetve nagy hangsúlyt helyezett a közfeladatokat ellátó, a magyar emberek számára közszolgáltatásokat nyújtó gazdálkodó szervezetek ellenőrzésére.

– Az ÁSZ több tucat önkormányzati és állami tulajdonú vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságot is ellenőrzött, és folytatta a rezsicsökkentésben érintett önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodási társaságok ellenőrzését, melyek közül 35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodási céget ellenőrzött. Kiemelt jelentőségű ezen területen az ÁSZ ellenőrzése, mert mindenki számára fontos, hogy ezek a gazdálkodó szervezetek folyamatosan elszámoltathatóak legyenek, és árképzésük is megalapozott legyen. Tipikus problémaként rögzíti, hogy a közfeladatokhoz kapcsolódó önköltségszámítás a cégeknél nem minden esetben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ez azért különösen érzékeny terület, mert épp az önköltségszámításnak kellene megalapoznia az árképzést, vagyis ezen múlik, hogy az emberek annyit fizetnek-e egy közszolgáltatásért, amennyit az valóban ér. Az államnak éppen ezért kell hogy feladatokat vállaljon a polgárok védelmében, aktív szerepet vállalva több piaci szegmensben is. Nagyon fontos az állami és önkormányzati gazdasági társaságok életében, hogy a társadalom érdekeit szolgáló változások történhessenek.

– Az Állami Számvevőszék tanácsadó szerepet is vállalt, sőt kötelessége tanácsadó szerepet is betölteni. A 2015-ös évet áttekintve az e téren végzett munkáról is elismerően szólhatunk, hiszen mind az állammenedzsment megújítása, mind a magyar pénzügyi tudatosság fejlesztése területén a közreműködésükkel sikerült előrelépni. Évek óta elkötelezett támogatója a pénzügyitudatosság-fejlesztés területén szerveződő intézményközi együttműködéseknek, a pénzügyikultúra-kutatásoknak. Ezt a fokozott felelősségvállalást az Országgyűlés is megerősítette azzal, hogy a 41/2014. (IX. 13.) számú határozatában elismerte és támogatta az intézmény társadalmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésében.

– Kiemelésre méltó az a beszámolóban is említett ÁSZ-tanulmány, mely a pénzügyi kultúra fejlesztésével foglalkozó szervezeteket és az általuk folytatott és vezetett programokat vizsgálta. A tanulmány célja ugyanis az volt, hogy a hazai pénzügyikultúra-, pénzügyitudatosság-fejlesztési kezdeményezésekről végre egy részletes feltérképezés és értékelés szülessen, valamint, hogy a hazai képzési rendszerek, programok jellemzőinek, hiányainak a valóságnak megfelelő felmérése is végbemenjen.

– Kijelenthetjük: a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése közügy. A családoknak a válság idején kialakult pénzügyi kiszolgáltatottságát fel kell számolni, a jövőben pedig a pénzügyi kultúrát érintő reformokkal és oktatási stratégiákkal kell megelőzni annak kialakulását. A magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése kapcsán megjelent ÁSZ-tanulmány ebben nagy segítséget nyújt, remélem, képviselőtársaim is előszeretettel forgatják. A jövőre vonatkozóan kiemelt területeket érint. Megállapítja ugyanis, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó programok, képzések alacsony eredményességűek, annak ellenére, hogy jelentős közpénzt használnak fel. Továbbá, probléma az is, hogy a képzések legtöbbje középiskolai szinten középiskolásoknak szól, és alig egy-két óra időtartamúak. A tanulmány megállapításait figyelembe véve leszögezhetjük: elengedhetetlen a diákok mellett a rászorult felnőtt csoportok pénzügyi ismereteinek bővítése, pénzügyi tudatosságuk erősítése is. Az egyének pénzügyi kultúrájának fejlesztésével párhuzamosan szükséges a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozás újragondolása is, annak érdekében, hogy a pénzügyi termékek és szolgáltatások igénybevételével vállalt kockázat átlátható és az arról szóló tájékoztatás könnyen megérthető legyen.

– Tisztelt Képviselőtársaim! Az ÁSZ 2015-ben mind az ellenőrzések területén, mind az egyre szélesebb körben érvényesülő tanácsadói szerepe során végzett feladatait tekintve eleget tett a törvényben meghatározott feladatainak, ezt a határozati javaslat egyértelműsíti, ezért a KDNP-frakció azt javasolja, hogy támogassák valamennyien. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »