Nukleáris megállapodás: engedményeket kapott Irán?

Az Iránnal atomprogramja ügyében tárgyaló hat nagyhatalom titokban megengedte Teheránnak, hogy megkerülje a tavalyi nukleáris megállapodás egyes korlátozásait, hogy tartani tudja azokat a határidőket, amelyek betartásától függött az ellene kivetett gazdasági szankciók enyhítése – állítja egy washingtoni kutatóintézet, amelynek a csütörtökön nyilvánosságra hozandó jelentésébe betekinthetett a Reuters hírügynökség.

A jelentés olyan információkon alapul, amelyek a nukleáris tárgyalásokon részt vevő országok több tisztségviselőjétől származnak – állítja az Institute for Science and International Security elnöke, David Albright, aki korábban a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása felett őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyik fegyverzet-ellenőrzési szakértője volt, és a jelentés egyik társszerzője. A szóban forgó tisztségviselők nevét nem árulta el. „A kibúvókat, amelyek nyilvánvalóan Iránnak kedveznek, titokban tették lehetővé” – jelentette ki Albright.

Nem tudták volna tartani a határidőt

A Reuters megjegyezte, hogy más forrásból nem tudja ellenőrizni az intézet állításainak valódiságát. Az engedmények között van kettő, amely lehetővé tette, hogy Irán túllépje a nukleáris létesítményeiben tárolt, gyengén dúsított urán mennyiségére vonatkozó előírásokat – olvasható a jelentésben. Katonai célú felhasználás esetén ezt a gyengén dúsított uránt dúsítják tovább fegyverminőségűvé. Nyugati országok korábban azzal vádolták Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyverek előállítására törekszik, amit Teherán következetesen tagadott.

Az engedményeket az a vegyes bizottság hagyta jóvá, amelyet a felek a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére állítottak fel, és amelybe a tárgyalásokon részt vevő országok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország (a hatok), valamint Irán – delegáltak tagokat. A jelentés idéz egy „jól értesült” vezető tisztségviselőt, aki szerint ha a bizottság nem hagyta volna jóvá a kivételeket, akkor egyes iráni atomlétesítmények nem tudták volna tartani azt a január 16-ai határidőt, amelynek betartásától a szankciók feloldásának elkezdése függött.

Dühös reakcióra lehet számítani

A jelentés szerint Barack Obama elnök kormánya január 16-án – a könnyítések megadását követően – részletes és bizalmas dokumentumokban tájékoztatta a washingtoni kongresszust a könnyítésekről.

Az amerikai kormány mindig azt állította, hogy a nagyhatalmak nem kötöttek semmilyen titkos megállapodást Iránnal. A Reuters a jelentés állításaival kapcsolatban megkérdezte a washingtoni Fehér Ház egy meg nem nevezett tisztségviselőjét, aki kitérő választ adott. Annyit mondott csupán, hogy a kormány „rendszeresen és átfogóan” tájékoztatta a kongresszust a vegyes bizottság munkájáról. A hatok Reuters által megkérdezett diplomatái egyáltalán nem válaszoltak.

A jelentés állításai valószínűleg dühös reakciót fognak kiváltani az Iránnal kötött megállapodás bírálóiból. Donald Trump republikánus párti elnökjelölt többször fogadkozott, hogy megválasztása esetén újra fogja tárgyalni a megállapodást. Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt viszont mindig is támogatta az egyezséget. Izrael számtalanszor bírálta a megállapodást.

Albright szerint az engedmények azzal a kockázattal járnak, hogy Irán vérszemet kap, és további kibúvókat követel majd. A kutatóintézeti elnök nem bírálta, de nem is helyeselte a megállapodást, de szerinte vannak benne nyugtalanító részletek, például az, hogy az Iránra vonatkozó egyes jelentős korlátozások tíz-tizenöt év múlva lejárnak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »