Nizzai terror: a kultúrák háborúja tovább folytatódik Európában

A francia forradalommal kapcsolatos ünnepségeket Törökországban lemondták, mert olyan értesülések „jöttek be”, miszerint Ankarában, Isztambulban a francia külképviseletek ellen merénylet lehetséges – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.Franciaországban ugyanakkor az emberi jogi szervezetek részéről nagy volt a nyomás, hogy függesszék fel a párizsi merényletek óta érvényben lévő terrorkészültséget.

Magyar Menedék - Ősmagyar

Ezért bejelentették, hogy július 26-ával – a Cannes-i filmfesztivál, a labdarúgó Európa-bajnokság és a Tour de France után – feloldják a rendkívüli állapotot, a kormányon akkora volt a nyomás. Erre válaszul megtörtént Nizza, és erre válaszul minden megváltozott – fogalmazott.

Ha tíz merényletből kilencet megakadályoz az elhárítás, de a tizedre sor kerül, fejek hullanak. Május 10-én a francia belső elhárítás vezetője egy tájékoztatót tartott, melyen azt mondta, Franciaország az első helyen van kitéve a terrortámadásnak az európai országok közül. Elvárható lett volna azonban tőle, hogy elemezze az okokat. A válasz, miszerint tovább bombázzák Szíriát és Irakot ugyanis felszíni kezelés. Azt jelenti, hogy onnan egyre több terrorista indul ide, innen egyre több bombázó megy oda, és a helyzet nem rendeződik. A jelenlegi politikai stratégiában nem látszik, hogyan oldanák meg a kérdést – hangoztatta Nógrádi György.

Egy tunéziai hajtotta végre a nizzai merényletet, ez azt jelenti, hogy a kultúrák háborúja tovább folytatódik Európában. Franciaországban a 10-12 százaléknyi muzulmán helyzete romlik, azoké is, akiknek semmi köze a terrorizmushoz, a francia lakosság radikalizálódik, ez meglátszik majd a választásokon is. Radikalizálódik a muzulmán lakosság is, az Iszlám Állam pedig eléri a célját, mert nagy számú potenciális emberanyag lesz, akiket be lehet szervezni. Európa jelenleg a belső megosztottság felé halad – mondta a szakértő.

Ma Nyugat-Európa minden országában vannak emberei az Iszlám Államnak. Neki nem kell „balfácánokat” ide küldeni. Olyan embereket aktivizál, akik évtizedek óta élnek itt, és a második, a harmadik generáció tagjai. Szörnyű nehéz ezeket kiszűrni – szögezte le.

Úgy vélte: nem a francia, hanem a schengeni határokat kellett volna lezárni, és megállítani a migránsrohamot. A titkosszolgálatoknak pedig, elsősorban az Egyesült Államok titkosszolgálatának pedig be kellene épülnie az Iszlám Állam tagjai közé. És ha az Iszlám Államot fel akarja számolni a Nyugat, össze kell fognia az oroszokkal, akikkel szemben utána nem alkalmazhat embargókat. A Nyugatból azonban hiányoznak a stratégiai döntések – ismételte meg.

Ma még gyászolunk, de holnaptól politikai válaszokat kell adni – figyelmeztetett.

Obama csodálatos beszédet mond, és teljes támogatásáról biztosítja Franciaországot. De mi a teljes támogatás? Vállalja az Egyesült Államok, hogy szárazföldi erővel szétveri az Iszlám Államot? Nem. Nem látni, hogy Obama lépne. A választásokig, illetve az új elnök januári beiktatásáig rengeteg idő van, ezalatt az Iszlám Állam szabadon ténykedhet – vetette fel.

Beszélt arról is, hogy Európában az utóbbi választások mind azt mutatták, hogy „valamit csináljatok”. Ausztriában mindenki összefogott a szabadságpárti jelölt ellen, volt egy nagyon furcsa levélszavazás, és ki kellett írni újból a választást. Németországban mindhárom tartományi választást elvesztette az Angela Merkel vezette CDU. Az európai ember elkezdett fordulni, az európai politika nem hajtotta végre a fordulatot, itt kezdődnek a problémák – érvelt Nógrádi György.

mti


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »