Népszerűséget hozott a török fenyegetés

Népszerűséget hozott a török fenyegetés

Csak népszerűbbé tette a török hitszónokkal összefüggésbe hozott Orchidea Iskolát, hogy Törökország a júliusi puccs miatt arra kérte a magyar kormányt, vizsgálja ki a potenciálisan Fethullah Gülenhez kötődő itteni szervezeteket. Az intézmény angyalföldi telephelyének igazgatóhelyettese, Orosz Balázs arról beszélt a Magyar Nemzetnek: bár hét tanulót vesztettek az ügy miatt, de a helyükre tizenöten érkeztek, és azóta is folyamatosan jelentkeznek hozzájuk. Hivatalos megkeresés pedig azóta sem érkezett az iskolához a magyar kormánytól egy esetleges vizsgálat ügyében.

Gyakorlatilag jó reklámot jelentett az Orchidea iskolának a török fenyegetés – ez derült ki az intézmény angyalföldi telephelyének igazgatóhelyettese, Orosz Balázs lapunknak adott beszámolójából.

Törökország korábban azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy a nálunk működő, Fethullah Gülen hitszónokhoz köthető szervezeteket számolják fel, mivel Erdogan török elnök szerint Gülen állt az országban júliusban elkövetett puccskísérlet mögött. A hitszónok pedig alapítója egy nemzetközi alapítványiiskola-hálózatnak, amelynek az Orchidea Iskola tagjaként tűnt fel az interneten található nem hivatalos oldalakon. Az intézmény ugyanakkor határozottan cáfolta ezt és leszögezte, hogy semmilyen anyagi támogatást nem kapnak Gülentől. Bár a magyar kormány jelezte: kész megvizsgálni a török kérést „a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett”, de az Orchideát azóta sem kereste meg egyetlen hivatalos szerv sem. Orosz Balázs elmondta: a váratlan esemény létszámemelkedést hozott magával. Ugyanis míg az óvodából, általános iskolából és gimnáziumból álló intézmény júniusban összesen 163 gyermekkel zárta a tanévet, idén szeptembertől már 203 diákjuk van. Ugyan az események hatására hat korábbi diákot kiírattak az intézményből, továbbá egy, az iskolába újonnan beiratkozó gyermek szülei is úgy döntöttek, inkább máshol kezdik meg a tanévet, azóta már 15-en érkeztek a helyükre, és még mindig folyamatos a jelentkezés. Orosz Balázs megerősítette: az „augusztusi történet” kapcsán is érezték a szülők támogatását, akik sorra jelezték: segítenek, amiben csak tudnak. Bár az iskola diákjainak 80 százaléka magyar, de van orosz, macedón, afgán és török származású tanulójuk is, és a szülők „ugyanúgy partnerek, hiába jöttek más kultúrkörből”.

Az angol-magyar két tannyelvű alapítványi iskolában egyébként rendhagyó szemlélet uralkodik: az órák nyolc helyett fél kilenckor kezdődnek, az alsó tagozatosoknak pedig a hagyományos 45 perces tanóra helyett csak 40 percet kell végigülniük. A kisebbeknek nem adnak házi feladatot, ezért úgy mehetnek haza, hogy otthon már nem kell az iskolával foglalkozni, van idejük játszani, a családjukkal lenni. Az osztályok létszáma is jóval alacsonyabb, mint egy állami intézményben: legfeljebb 20 fősek a csoportok, ezt nyelvórákon még tovább bontják.

Az egyik általános iskolás gyermek anyukája ottjártunkkor arról beszélt: ő azért hozta az Orchideába a kislányát, mert megfogta őt a „végtelenül emberi, diákközpontú hozzáállás”. Neki a törökökkel kapcsolatos események miatt nem fordult meg a fejében, hogy elvigye a gyereket az intézményből, egyébként sem lát olyan iskolát, amelynek szellemisége hasonlítana az ittenihez és alternatívát jelentene. „Meg is lennénk lőve, ha másik iskolát kellene keresnünk” – tette hozzá. Példaként arról beszélt: míg máshol „a gyereket le kell adni a portán”, ők itt szülőként egészen az osztályteremig kísérhetik őket. Érkezéskor minden egyes diákot a tanító fogad, „odamennek a gyerekek, és megölelik egymást a tanító nénivel”. Így a szülőknek nem az jelent problémát, hogy iskolába vigyék a gyerekeket, sokkal inkább az, hogy hazahozzák őket. A tanulók ugyanis annyira szeretnek az iskolában lenni, hogy már azt is kitalálták egymás közt, jó lenne, ha bentlakásos lenne az intézmény. Az anyuka úgy látta: a diplomáciai protokoll nyilvánvalóan megköveteli a kormánytól, hogy ne rázza le magáról a törökök megkeresését, de úgy gondolja, az ügynek nem lesz folytatása. „Nagyon örülnék, ha békén hagynák ezt az iskolát, és hagynák működni úgy, ahogy van” – mondta.

Az épületbe belépve egyébként tágas, világos, üvegfalú helyiségeket találni, minden tanteremben van interaktív tábla, amit ki is használnak a pedagógusok. A legkisebbek lelkesedését pedig magunk is tapasztalhattuk érkezéskor: egy hároméves forma, fekete hajú kisfiú édesanyját lehagyva vidáman szaladt be az intézmény épületébe.

Mint pár hete Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére elmondta: a török kérés, azaz a hazánkban működő, Gülenhez köthető szervezetek felszámolásával kapcsolatban a külügy-, illetve a Belügyminisztérium közösen folytat vizsgálatot. A helyzet alakulásáról a Magyar Nemzet mindkét tárcát kérdezte: a külügy azt írta, forduljunk a belügy sajtóosztályához, ahol azt a tájékoztatást kaptuk múlt pénteken: a vizsgálat még folyamatban van, a lezárására nem szabtak meg határidőt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »