Népszavazás: csak nyerhet a Fidesz

Népszavazás: csak nyerhet a Fidesz

Nehezen tud rosszul kijönni a Fidesz a kvótaellenes népszavazásból, bár nyilván óriási siker lenne a pártnak, ha több mint 4,1 millió embert el tudna vinni szavazni. Erről beszéltek a lapunknak nyilatkozó szakértők, politológusok. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a népszavazási kérdés sok értelmezési lehetőséget hagy, ráadásul jogilag értelmetlen is.

Akár érvényes, akár érvénytelen lesz a kvóta elleni október 2-i népszavazás, abból a Fidesz győztesen fog kikerülni. Egyedül az lenne kockázatos a kormánypár-toknak, ha a saját szavazótáboruknál, másfél-két milliónál kevesebben vennének részt a referendumon. Ez viszont nehezen képzelhető el, különösen úgy, hogy a Jobbik is a voksolásra és nem szavazatra buzdít, továbbá nyilván lesznek olyan szocialista vagy más baloldali ellenzéki szavazók, akik ugyancsak részt vesznek a referendumon – mondták a lapunk által megkérdetett szakértők.

– Bármi lesz is az eredmény, nincs semmilyen nemzetközi következménye az októberi népszavazásnak. Ez belpolitikai hatalmi kérdés. Lényegében annak eldöntéséről van szó, hogy a kormány vagy az Országgyűlés döntsön-e – hívta fel rá a figyelmet Feledy Botond külpolitikai szakértő. A kérdés ugyanis úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Vagyis a kérdés az, hogy egy tagország hogyan hatalmazza fel a brüsszeli tárgyalódelegációját, és az ottani döntéshez elég legyen-e a kormány hozzájárulása, vagy parlamenti felhatalmazás is kelljen. Erre többféle megoldás létezik Európában: van, ahol az állam- vagy kormányfők kötött mandátummal érkeznek az Európai Tanács ülésére, van, ahonnan szabaddal.

Sokféle értelmezés

Feledy Botond feltette a kérdést: mi van akkor, ha az Országgyűlés megadja a felhatalmazást? Vagy ha nem kötelező, hanem önkéntes a betelepítés? Szerinte ebből is látszik, hogy a kérdésnek nagyon sokféle értelmezése lehet, sok a kiskapu, ami pedig nagy mozgásteret hagy a kormánynak még érvényes népszavazás esetén is.

– A Fidesznek egyértelműen az a célja, hogy érvényes legyen a referendum, azaz több mint 4,1 millióan szavazzanak. Ez a kampány intenzitásából is jól látszik – fogalmazott lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte erre megvan az esély, ugyanakkor ha valamivel alatta marad a részvétel, az sem feltétlenül baj a kormánypártoknak. „A Fidesz nehezen tud rosszul kijönni ebből” – tette hozzá. Jogilag egyébként értelmetlen a kérdés, hiszen semmilyen jogi cselekvés nem következik a népszavazási kérdésből. Olyan általános érvényű terv pedig jelenleg nincs Brüsszelben a migránsok áthelyezésére, amire a kérdés utal. Sőt, Brüsszelnek, azaz az Európai Bizottságnak nincs is döntési joga ebben a kérdésben, a legutóbbi javaslat, amiről az Európai Tanácsban döntést még nem is hoztak, tisztán önkéntes áttelepítésről szólt. Politikailag viszont van hatása a népszavazásnak, mind belpolitikai, mind nemzetközi szinten, és utóbbit tekintve az sem mellékes, hogy a brexit után minden ilyen referendum destabilizáló lehet az Európai Unióra nézve – mondta Juhász.

Kudarc nem lehet

Ugyancsak különválasztotta a közjogi és a politikai érvényesség kérdését Kiszelly Zoltán politológus. Mint kifejtette, a közjogi érvényesség, tehát ha több mint 4,1 millió ember elmenne szavazni, óriási siker lenne a Fidesznek, mert a rendszerváltás óta nagyon kevés népszavazás lett eredményes. Viszont az sem jelent egyáltalán kudarcot, ha „csak” kétmillió embert sikerül elvinni, hiszen a résztvevők nagy többsége nyilván a nemre fog szavazni. Hozzátette, hogy a kvótával szemben már most működik egy „csendes szabotázs”, hiszen az uniós tagállamok között mindössze 4-5 olyan ország van, ahol támogatják a menedékkérőkre vonatkozó kötelező kvótát.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »