Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt hazafi, Körtvélyessy Zoltán 2009. augusztus 15-ére a budapesti Venyige utcai börtön elé jelentett be megmozdulást, amelyen a terrorcselekmények gyanújával akkoriban letartóztatott Budaházy György és társai szabadlábra helyezését követelték volna és tiltakozni kívántak a nemzeti radikalizmus intézményes üldözése ellen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt azzal az ürüggyel tiltotta meg, hogy az utca túl szűk, és a résztvevők akadályoznák a forgalmat, amely más útvonalon nem biztosítható. A tiltást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta teljes mértékben a rendőrség közlekedési „szakvéleménye” alapján.

Ehhez képest a Venyige utca egy csekély forgalmú, ráadásul igen széles zsákutca, így nem merülhetett fel az, hogy 200 fősre tervezett tüntetés miatt a közlekedés más útvonalon ne lett volna megoldható. Ha az olyan nagy forgalmú sugárutakat, mint például az Andrássy utat lezárják hosszú időre a már sajnálatos módon rendszeressé vált homoszexuális tüntetésekhez, akkor nem lett volna akadálya annak, hogy a nemzeti radikálisok a politikai fogolyként előzetes letartóztatásban tartott hazafiak mellett tüntessenek. Bár a tüntetések területén javul a helyzet 2010 után, de önkényes tiltások még mindig előfordulnak. Erre utal az Alkotmánybíróság 14/2016 (VII.18) sz. határozata, amely megsemmisítette a Magyar Hajnal Mozgalom 2014 februárra, a Vérmezőre bejelentett, a főváros védelmében hősi halált halt antibolsevista katonákra emlékező tüntetését tiltó bírósági ítéletet.

A taláros testület azt is megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn, mivel nem megfelelőek a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályok, valamint hiányosak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló rendelkezések: ezeket az Országgyűlésnek 2016. december 31-ig kell pótolnia.

Az európai patrióták számára kedvező döntést ritkán hozó (nemrég közel négymillió forint megfizetésére kötelezte hazánkat egy homoszexuális iráni menekültügyi őrizete miatt) strasbourgi bírói fórum azt is megállapította, hogy a magyar állam visszaélésszerűen, téves spekulációra hivatkozva tiltotta meg a tüntetést, amivel megsértette Körtvélyessy Zoltán gyülekezéshez fűződő alapjogát.

Jogilag és erkölcsileg is vállalhatatlan, hogy a mostani kormány a végsőkig próbál mentegetni számos, 2010 előtti rendőri jogsértést. A mostani strasbourgi perben terjedelmes védekező iratban bizonygatta az állam képviseletét ellátó Igazságügyi Minisztérium, hogy a tiltás jogszerű volt. Ilyen hozzáállás a 2006 őszi rendőrterror és a gárdisták elleni 2009 július 4-i brutális rendőri akció kapcsán zajló kártérítési perekben is tapasztalható sajnálatos módon.

A rendőrség a bírósággal karöltve is hasonló okokkal tiltotta meg a jogsértettnek Budaházyék melletti két későbbi (2009 október és 2010 április) szolidaritási tüntetését. Az ezek miatt indult, Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokban a kormány a mostanihoz hasonló hevülettel védi szakmailag és politikailag is vállalhatatlan tiltó határozatokat tisztességes egyezség megkötése helyett.

Ez a hozzáállás azért is visszás, mert az Országgyűlés 2010. december 10-én elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető, akkori képviselő jelentését, amely a 2002-2010 közötti időszak tekintetében számtalan alapvető szabadságjogot (különösen gyülekezési jogot) érintő súlyos állami jogsértést állapított meg és ítélt el.

A Budaházy György és 15 társa elleni terrorvád kapcsán a Magyar Nyilai büntetőperben a koncepciós jellegű eljárás a kormányváltás után nem megszűnt, hanem ellenük 2010 őszén vádat emeltek, az ügyészség tíztől húsz évig terjedő fegyház büntetést indítványozott rájuk és most augusztus 25-án várható ügyükben az elsőfokú ítélet.

Emlékeztetünk, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban a gyülekezési jog hazai megsértése miatt perben is több kiemelkedő jelentőségű sikert értek el a strasbourgi bíróságon. Ilyen volt spontán tüntetést legitimáló Bukta ítélet, a Gyurcsány-rendszer ellen tiltakozás miatt megbüntetett két Kossuth téri mozgalmár ügye vagy az Árpád-házi sávos zászló használatáért üldözött hazafi esete.

Budapest, 2016. július 29.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »