„Nem volt erőszak a határon”

„Nem volt erőszak a határon”

Sértheti a nemzetközi jogot, hogy nem foglalkoznak érdemben a magyar–szerb határra visszavitt és a kerítésen átküldött migránsokkal, bár a visszavitel önmagában még nem jogellenes – mondta a lapunknak nyilatkozó Valki László nemzetközi jogász. Mint kiderült, eddig nagyjából 500 embert kísértek a kerítéshez, de Lázár János szerint „semmiféle erőszak vagy erőszakos atrocitás” nem történt, hiába állítják ezt jogvédők.

Az önmagában nem sért nemzetközi jogot, hogy Magyarország a határtól számított 8 kilométeres sávon belül elfogott migránsokat visszaküldi a kerítés szerbiai oldalára. Az viszont igen, hogy az így visszakényszerített emberek kérelmét továbbra sem bírálják el érdemben, és egyszerűen Szerbiára tolják az egész migrációs problémát – mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász.

Játék a szavakkal

Tegnap megírtuk, hogy Szerbia elfogadhatatlannak tartja azt a másfél hete életbe lépett új magyar szabályt, amely visszakényszeríti a migránsokat a kerítésen. Nenad Ivanisevic szociális ügyi államtitkár lapunknak úgy fogalmazott, a „magyar eljárások a nemzetközi jogszabályokba ütköznek”. Valki László arra hívta fel a figyelmet, hogy a genfi egyezmény és az uniós szabályok kötelezővé teszik a gondoskodást a menedékkérőkről. Azzal azonban, ha naponta alig 15 embert engednek belépni a tranzitzónákba, és bírálják el ügyüket, Magyarország legfeljebb formális értelemben próbál eleget tenni az előírásoknak, tartalmilag azonban nem felel meg. – Ez pusztán játék a szavakkal, hiszen minden kérelmezőnek meg kellene vizsgálni az ügyét – tette hozzá.

– Méltányosak voltak, a dublini és a schengeni egyezmény Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit pedig maximálisan betartották – ezt már Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter mondta az említett 8 kilométeres sávon belüli visszakísérésekről. A számuk egyébként a miniszter közlése szerint egy hét alatt 500 körül alakult.

Jogvédő szervezetek vádolták azzal a kormányt, hogy Magyarország határán zaklatják a migránsokat, rövid úton visszafordítják őket Szerbiába, egyes esetekben kegyetlen és erőszakos módon, anélkül, hogy mérlegelnék a menedék iránti kérelmeket. Ezekre az állításokra Lázár azzal reagált, hogy „semmiféle erőszak vagy erőszakos atrocitás” nem történt. Azokat, akik a biztonsági határzáron át érkeztek, a „rendőrség kikísérte az ország határára, nem szerb területre, hanem magyar területre, a kerítés túlsó oldalára, ahol tájékoztatta őket arról, a menekültügyi kérelmüket hol terjeszthetik elő” – magyarázta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a határ illegális átlépése és a kerítés megrongálása is bűncselekmény. Kontrát Károly belügyi államtitkár pedig úgy fogalmazott egy tájékoztatón: fel kell lépni a valótlan állításokkal szemben, Magyarországot pedig a schengeni határ megvédése és a menekültellátásban nyújtott teljesítménye miatt inkább dicséret illetné.

Kiderült tegnap az is, hogy a kormány jövő héten értékeli az Európai Bizottság (EB) új, Lázár János szavai szerint botrányos javaslatát, amely egy új betelepítési program lenne. A javaslat részletei egyelőre nem világosak, annyit tudni, hogy egy „közös uniós áttelepítési keretprogram” ötletéről van szó, annak érdekében, hogy a „nemzetközi védelemre szorulóknak” lehetőségük legyen rendezett és biztonságos módon eljutni Európába – jelezte Dimitrisz Avramopulosz, az EB migrációs politikáért felelős tagja. Hírek szerint az új javaslat alapján egyes országok önként dönthetnének arról, hogy befogadnak-e az unión kívülről érkező menedékkérőket, és az EU ehhez fejenként évi 10 ezer eurót biztosítana. Lázár viszont azt mondta, hogy ezzel egy új, méghozzá kötelező betelepítési program jönne létre. Tehát az EB újabb milliókat szeretne Európába hívni, és ha a tagországok nem akarnak ebben a kötelező folyamatban részt venni, akkor szankciók jöhetnek. Szerinte kifejezetten veszélyes az EB új javaslata, mert az a gazdasági bevándorlókról szól.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »