Nem vettek fel hitelt, mégis vinné a bank a lakást

Nem vettek fel hitelt, mégis vinné a bank a lakást

Továbbra sem történt semmilyen előrelépés azoknak a szegedi és makói lakástulajdonosoknak az ügyében, akik egy építési vállalkozó miatt veszthetik el otthonukat. A lakók egy része eladósodott, mert csak hitel felvételével tudta elérni, hogy a bank ne árverezze el lakását, a többiek viszont még mindig bizonytalan helyzetben vannak. A vállalkozó már szóba sem áll a lakókkal, a pénzintézet felé fennálló tartozásának törlesztése még a korábbiaknál is valószínűtlenebbnek látszik.

Hiába áll csődbűntett miatt bíróság előtt az az építési vállalkozó, aki miatt szegedi és makói családok veszthetik el otthonukat, az ügyeskedő cégtulajdonos élete nem állt meg. Nemrégiben kiderült, hogy miután csak civil összefogás mentett meg egy kerekes székes házaspárt attól, hogy utcára kerüljenek, és miután a vállalkozót egy pénzintézet feljelentése nyomán bíróság elé állították, a férfi Budapesten is társasház építésébe kezdett. Úgy tudjuk, ez az építkezés azóta leállt, köszönhetően az ügy sajtóvisszhangjának.

Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, egy építési vállalkozó miatt több szegedi és makói család lakását viheti el egy pénzintézet annak ellenére, hogy az érintettek egyetlen fillér banki kölcsönt sem vettek fel az otthonok megvásárlásához. A hitelt az építési vállalkozó vette fel, abból építette fel a társasházakat. A kölcsönt az eladott lakások vételárából kellett volna törlesztenie, ám ezt nem tette meg. Több év után tudták meg a lakók, hogy mivel a vállalkozó úgynevezett keretbiztosítéki jelzáloghitelt vett fel, az egész társasházon jelzálogjoga van a kölcsönt folyósító Raiffeisen Banknak, amely így a lakások vásárlóin akarja behajtani kintlevőségét.

Kétszer is megvették

A családok egy része kénytelen volt az egyszer már kifizetett lakás újbóli megvásárlásához banki kölcsönt felvenni. A lakók egy másik része viszont nem tud, de nem is hajlandó fizetni. Közülük a kerekes székben élő Biharvári házaspárt csak a civil összefogás mentette meg attól, hogy lakásukat elárverezze a bank. Helyzetük olyan szempontból már megoldódott, hogy utcára biztosan nem kerülnek, de kifizetett lakásuk tulajdonjoga pillanatnyilag nem az övék, hanem a banké. A pénzintézet ígéretet tett arra, hogy nem lakoltatja ki a házaspárt.

Az érintettek egy része azt mondja: ha tudna, sem lenne hajlandó még egyszer kifizetni a lakást. Többségük egyébként tényleg nem tud fizetni, és nem csak azért, mert nincs megtakarítása: Biharváriék mellett mások sem kapnak kölcsönt egyetlen banktól sem, mert jövedelmük nem elég magas hozzá. Ezek a családok egyébként jellemzően nem készpénzzel fizették ki az otthonokat, hanem másik ingatlant vagy ingatlanokat adtak érte cserébe. Ilyen például a Solymosi házaspár, akik egy Szeged melletti kistelepülésen éltek. A falu iskoláját bezárták, így a nyugdíj előtt álló tanítónő feleség azóta kénytelen Szegedre bejárni dolgozni. Férjével úgy gondolták, hogy a vidéki családi házukat eladva beköltöznek Szegedre, egyrészt azért, hogy alacsonyabb legyen a rezsi, másrészt hogy olcsóbban tudjanak munkába járni.

Kényszerű lépések

Van olyan család, amely ráment az ügyre: a lakásvásárlás végül válással végződött. A három gyermekét egyedül nevelő, megözvegyült Balázsfi István viszont kénytelen volt eladni lakását, mélyen áron alul, mert így még mindig jobban járt, mintha a bank árvereztette volna el az ingatlant.

Egy évvel ezelőtt egyébként még úgy nézett ki, hogy közelednek az álláspontok, egy szegedi jogász, Szabó Bálint segítségével ugyanis végre tárgyalóasztalhoz ült a három fél: a bank, a vállalkozó és a pórul járt lakók. A vállalkozó hónapokon át ígérgette, hogy további ingatlanvagyonának segítségével törleszt a bank felé, de ez végül nem történt meg. A pénzintézet az egyébként körülbelül 400 millió forintos tartozás jó részét elengedte volna. A legutolsó információk szerint mintegy 250 millió forint megfizetése után tehermentesítette volna a lakásokat. A vállalkozó addig alkudozott, amíg a bank letett arról, hogy pénzt lát a férfitól.

Tart a nyomozás

A pénzintézet egyébként időről időre árverésre hirdet meg egy-egy jelzáloggal terhelt ingatlant. Furcsa módon azonban a vállalkozó személyes vagy a hozzá köthető cégek tulajdonában lévő telkek, lakások és házak az árverési lista legvégén találhatók, sokkal előrébb vannak azok az otthonok, amelyekben a vétlen vásárlók laknak.

A bank egyébként korábban csalás miatt feljelentette a vállalkozót, ám a rendőrség két év nyomozás után sem tudta megállapítani, hogy bűncselekmény történt volna.

Az építési vállalkozó közben bíróság előtt áll, mert egy másik pénzintézettel korábban már eljátszotta ugyanezt a történetet. Ez a bank nem csalás, hanem fedezetelvonás miatt jelentette fel őt; ez viszont már a hatóságok szerint is bizonyítható, így már csak a bíróságon múlik, hogy kap-e büntetést.

Furcsa akadály

Ennek a pernek a legutóbbi tárgyalásán szeretett volna részt venni a Biharvári házaspár is, de végül az utcán kellett maradniuk. A Szegedi Törvényszék épülete ugyanis nincsen akadálymentesítve, így kerekes székkel nem lehet oda bejutni. A házaspár jelezte ugyan a bírónak, szeretnének részt venni a tárgyaláson, de mivel nem voltak beidézve tanúként, a bíróságnak nem volt kötelessége gondoskodni arról, hogy bejussanak a tárgyalóterembe.

A lakók egyébként nem csak önszántukból kénytelenek bíróságra járni: a Raiffeisen Bank beperelte őket. Az ügyben eddig két elsőfokú ítélet született, jogerős döntés azonban még nincs. A Szegedi Ítélőtábla ugyanis másodfokon mindkét elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket. Az ügy tárgyalása így a közeljövőben harmadszor is elölről kezdődik. A lakóknak sok esélyük így sincs: mindkét elsőfokú ítélet azt mondta ki, hogy kötelesek tűrni a bank végrehajtási eljárását. A Szegedi Ítélőtábla második, hatályon kívül helyező végzésének indokolásából ráadásul az is kiderült, hogy a harmadik körben sem számíthatnak más ítéletre, a táblabíróság ugyanis nem a tartalmi, hanem az eljárási hibák miatt küldte vissza az ügyet a törvényszéknek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »