Nem tudni, miért hagyja a kabinet az áfacsalást

Nem tudni, miért hagyja a kabinet az áfacsalást

Hiába önti a kormány a pénzt abba a feneketlennek tűnő zsákba, amit tejágazatnak hívnak, ha közben nem oldja meg a gazdák legégetőbb problémáit. Így továbbra sincs elfogadható magyarázat arra, miért nem csökkenti az UHT-tejek áfáját, ami szakértők szerint egyre inkább felveti a korrupció gyanúját. Mind többen látják úgy, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter érdekérvényesítő képessége a kormányon belül a nullára csökkent.

A kormány a magyar tejtermelők mellett áll, és minden eszközt bevet az érdekükben – hangoztatja a kormányzati propaganda a gazdák minden megmozdulásakor (a legutóbbi tehenes tüntetés hétfőn zajlott), de szakértők szerint ez egyre kevésbé lehet igaz. Azt elismerik, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tejügyben már a határait feszegeti, hiszen eddig is milliárdokat csoportosított át a gazdák megsegítésére. A hazai tejtermelő gazdaságok idén tavasszal – uniós és nemzeti forrásból – mintegy 17 milliárd forint többlettámogatást kapnak a már meglévő jogcímeken felül. Egy március elsejei, a tejágazat átfogó intézkedési tervéről szóló határozat alapján pedig 11,44 milliárd forintot fizetnek ki nekik, ez főként a már létező támogatási jogcímek előre hozott kifizetéséből valósulhat meg.

Mindent egybevetve a tavalyi 49 milliárd után az idén minden korábbinál nagyobb – uniós összevetésben is magas –, mintegy 63,5 milliárd forint támogatási keret áll a magyar tejágazat rendelkezésére. Jó tudni, hogy a termeléshez kötött támogatások nyújtása tagállami döntésen alapul. Az Orbán-kormány határozott tehát úgy, hogy kiemelten kezeli az ágazatot, és az említett támogatásokat a lehető legmagasabb szintre emeli. Így a magyar tehenekre jutó közvetlen támogatási összeg a második legmagasabb az Európai Unióban. Ráadásul a kormány nemrég úgy döntött, hogy a közétkeztetésben felhasznált tejmennyiség egy része legyen friss termék, szemben a most legnagyobbrészt adott ultrapasztőrözött (UHT-) tejjel. Ehhez képest viszont teljes mértékben érthetetlen az a legújabb lépés, hogy a következő tanévben harmadolják az iskolatejprogram támogatását – mint azt tegnapi lapszámunkban megírtuk. Ugyanilyen felemás intézkedés az is, hogy a friss tej 5 százalékos áfakörbe kerül 2017. január 1-jétől, miközben a legtöbb „áfacsalást” gyaníthatóan az UHT-tejjel követik el.

Fotó: MN-grafika

De miért is nem kívánja csökkenteni a kormány az UHT-tej forgalmi adóját is? Ezzel kapcsolatos kérdésünkre érdekes magyarázattal szolgált az FM parlamenti államtitkára. Nagy István az idei, XXIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok kiállításon emlékeztetett arra, hogy a sertéshúsnál is a fokozatosság elvét követve vezették be az áfacsökkentést, amely először csak a hasított félsertésre vonatkozott, végül a teljes termékkörre kiterjesztették. A miniszterhelyettes kifejtette: az üzletekben megvásárolható nyers, friss tej szinte kizárólag hazai termelőktől származik, a hazai termelőknek tehát úgy tudnak segíteni, ha ennek az áfáját csökkentik, így versenyképessé téve a nyers tejet a több mint 60 százalékban importként az országba kerülő UHT-tejjel. – Nem az a célunk, hogy az import még olcsóbb legyen, és a friss tej helyett UHT-set fogyasszanak a vásárlók. Arra törekszünk, hogy a nyers és az ultrapasztőrözött tej ára közelítsen egymáshoz, s így minél több vásárló döntsön az előbbi mellett, miközben ezzel a hazai termelőket támogatják. Őszintén szólva nem akarjuk a szlovák és lengyel tejtermelőket támogatni azzal, hogy az UHT-tej áfáját levisszük – fogalmazott az államtitkár.

Nagy István beszélt arról is, hogy szigorítják az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatait, és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is sokkal több ellenőrzést végez minden, tejimporttal foglalkozó cégnél az UHT-tejek minőségének ellenőrzése érdekében. – Hiszem, hogy az említett intézkedések révén is létrejön az a helyzet, amikor egyre nehezebb lesz a feketegazdaságban és a szürkezónában UHT-tejet behozni a magyar piacokra – mondta a miniszterhelyettes.

Más véleménnyel vannak erről a tejtermelők, akik korábban többször is megnevezték az áfacsalásgyanús UHT-tejek általuk ismert, azonosított forgalmazóit. Mégsem történik semmi, nincs hír arról, hogy bárkit is előállítottak volna ez ügyben. Úgy fest, hogy a más kérdésekben olajozottan működő kormányzati döntéshozatali gépezet e téren minduntalan látványosan elakad. Ezért nem tudjuk mire vélni, hogy valójában kinek az érdekeit képviseli a kormány – mondták lapunknak nevük elhallgatását kérő szakértők.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »