Nem ösztönöz munkára a gyed extra

Nem ösztönöz munkára a gyed extra

Bár áttörést vártak tőle, szinte semmilyen eredményt nem hozott a nők foglalkoztatásában a gyed extra – derül ki a Magyar Nemzet által megismert legfrissebb adatokból. A munkabér mellett járó pluszpénz az utóbbi egy évben nemhogy nem ösztönözte munkába állásra a kisgyermekes édesanyákat, de még tízezer fővel nőtt is azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy inkább otthon maradnak a gyermekükkel.

Jelentős eredményt vártak tőle, mégsem hozott komoly sikert a kisgyermekes nők foglalkoztatásban a gyed extra – derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert legfrissebb adataiból. A munkaerő-piaci statisztikák részletes elemzése szerint 2016 első negyedévére ismét megemelkedett azoknak a kisgyermekes szülőknek a száma, akik a gyed, illetve a gyes folyósítása mellett egyáltalán nem vállalnak munkát, helyette inkább otthon maradnak a gyerekkel. Az idei év első három hónapjában átlagosan 245 ezer szülő maradt otthon 3 év alatti kisgyermekével, 4,8 százalékkal több, mint az előző év első negyedévében. Vagyis a gyed extra hatására az utóbbi egy évben nemhogy nem sikerült javítani a kisgyermekes nők foglalkoztatási mutatóin, de még romlottak is az adatok. Érdekesség ugyanakkor, hogy folyamatosan nő a gyeden, illetve gyesen lévő férfiak aránya, miközben több a gyermekével otthon maradó anya is: egy esztendő alatt 16 százalékkal nőtt a kisgyermeküket otthon gondozó apák száma, így most 3600 férfi van gyesen vagy gyeden, míg ugyanebben az időszakban 4,6 százalékkal emelkedett az otthon maradó nők aránya is, akik jelenleg 241,4 ezren vannak.

Pedig a gyed extra jelentős összeget hagy az állást vállaló kisgyermekes anyák, illetve családjuk zsebében. Az intézkedéscsomag 2014. januári bevezetése előtt gyes mellett csak részmunkaidőben lehetett dolgozni, aki pedig gyed mellett munkába állt, elvesztette jogosultságát a járandóságra. A kormány azonban lehetővé tette, hogy a gyermek egyéves kora után munkába álló szülő bére mellett a gyermekgondozási ellátást is megkapja, ami havonta akár 100 ezer forint pluszpénzt is jelenthet a családnak.

A bevezetés első évben még viszonylag jól alakultak a mutatók. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős akkori miniszteri biztos 2014 szeptemberében arról számolt be, hogy kilenc hónap alatt gyed mellett majdnem 9 ezer kisgyermekes anya helyezkedett el, a gyes mellett pedig heti 30 órát meghaladó időtartamban 6 ezren végeztek munkát. A 2014-es esztendő így mérsékelt sikerrel zárult: a 3 éven aluli gyermeket nevelő 15–64 éves anyák foglalkoztatási aránya 11,8-ról 13,9 százalékra emelkedett. 2015-ben azonban már megkezdődött a csökkenés, ugyanis az érintettek foglalkoztatási aránya az előző évihez képest 0,3 százalékponttal visszaesett, 13,6 százalékra. 2016-ban még csak az első negyedéves adatok ismertek, ám ezek – ha a tendencia nem változik – a kisgyermekes anyák foglalkoztatási arányának további jelentős csökkenését vetítik elő, hiszen míg 2014-ben a gyermeknevelési ellátásban részesülő nők közül 234 ezren nem folytattak kereső tevékenységet, addig az idei év első három hónapjában már 241,4 ezer ilyen édesanyát regisztráltak, miközben a gyermekükkel otthon maradó férfiak száma is folyamatosan nő.

Váratlan

Azt egyébként már korábban sejteni lehetett, hogy nem hoz majd lényeges áttörést a gyed extra, de a dolgozó anyák számának csökkenésére senki sem számított. A KSH 2014 végén publikált felmérése szerint ugyanis a gyed extra bevezetése ellenére csupán az anyák 1,8 százaléka (négy-ötezer fő) akart visszatérni a munkaerőpiacra a gyerek 2 éves kora előtt. Azt is csupán az érintettek 9,4 százaléka (22 ezer fő) tervezte, hogy munkába áll, amikor a legkisebb gyermek után lejár a gyed folyósítása, vagyis legkésőbb a kicsi kétéves korában. A gyed extra igénybevétele legjobban a diplomás nőkre jellemző, akiknek karrierjét, szakmai fejlődését leginkább veszélyezteti a gyermekgondozással eltöltött hosszú távollét. A korábban inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, a minimálbért keresők azonban továbbra is a teljes ellátási időszak kihasználásában érdekeltek, ezen nem tudott változtatni az utóbbi évek családpolitikája. A felmérésben megkérdezett, szülés előtt dolgozó, most gyermekükkel otthon lévő nők átlagosan 3,1 éve voltak távol a munkahelyüktől. Leginkább a legfeljebb alapfokú végzettségűekre volt jellemző a hosszabb távollét, 37 százalékuk 5 évnél régebben dolgozott utoljára.

A kormányzat ugyanakkor egyelőre nem törődik bele a gyed extra munkavállalást ösztönző elemének kudarcába, hiszen idén januártól további kedvezményeket vezetett be. Ez év elejétől a korábbi egyéves kor helyett már a gyermek féléves korától újra dolgozhatnak az anyák úgy, hogy fizetésük mellett megkapják a gyermekgondozási díjat is. Januártól nőtt a gyed maximális összege is, jelenleg ez 155 400 forint, ami bruttó 5,7 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a gyed extrának vannak további elemei is, amelyeknek nem a kisgyermekes anyák mielőbbi munkába állítása a célja, viszont nagyon fontos és pozitív szerepük van a családtámogatásban. Ilyen például a „testvérgyed”, amelynek lényege, hogy két gyerek után az ellátás kétszerese, három után a háromszorosa jár, ha a gyerekek gyorsan egymás után születnek, valamint továbbra is igényelhetik a főiskolai, egyetemi hallgatók, illetve a frissen végzettek az egy évre szóló diplomásgyedet, amit szintén a gyed extra keretében vezetett be a kormányzat 2014-ben.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »