Nem mindenki jár jól a minimálbér-emeléssel

Első pillantásra történelminek nevezhető béralku született kedden, amelynek következtében épp a választások előtti két évben tapasztalhatnak jelentős fizetésemelkedést a munkavállalók. A megállapodás szerint a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, s 2018-ban folytatódik ez az irány. Emellett 27-ről 22 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ebben egyezett meg a kormány a munkáltatói érdekképviseletekkel. Persze az átlag munkavállalónak jutó valódi béremelkedés mértéke nemcsak ettől a megállapodástól függ, hanem attól is, hogy a jelenlegi hazai munkaerőpiaci helyzetben a munkáltatók átadják-e majd az 5 százalékos járulékcsökkentés előnyét a dolgozóiknak.

Mint kiszámoltuk, havonta akár 10-15 ezer forinttal is több maradhat jövőre némely munkavállaló zsebében, de a helyzet nem ennyire egyszerű.

– A minimálbér-emelésnek ugyanis számos munkavállaló látja kárát – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Angyal József okleveles adószakértő. – Csak a szakképzetlen munkaerő jár egyértelműen jól az emeléssel, a segédmunkások bére lesz nagyobb, a képzett, tanult munkaerő továbbra is külföldre fog menni. Egyszerű példával élve: ha a műtőkocsit toló fiú fizetése magasabb lesz, attól még a szakorvos nem marad Magyarországon – hangsúlyozta Angyal József, aki szerint ez a döntés valójában jelentősen rontja hazánk versenyképességét.

De nem járnak jól azok sem, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapják a fizetésüket: néhány ezer forinttal kevesebbet kapnak majd az új rendszerben, mert a személyi jövedelemadójukat (szja) a megemelt minimálbérből vonják le. Az ekho szerint adózók száma több tízezerre tehető, ők leginkább újságírók, színészek, művészek, sportolók.

Angyal József szerint a garantált bérminimum emelése a nem a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozásban személyesen közreműködőket hozza majd lehetetlen helyzetbe. Ők jelenleg valamivel több mint 68 ezer forint járulékot fizetnek akkor is, ha egyetlen forint jövedelmet sem vesznek ki a vállalkozásból, ezért rengetegen mehetnek tönkre.

Mindezeket a problémákat a munkáltatói érdekképviseletek már korábban is jelezték a kormánynak. Úgy látják ugyanis, a drasztikus béremeléseket a versenyképességük jelentős romlása nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Végül azért kedden beálltak a kormányzati javaslat mögé. Az okleveles adószakértő mást javasolna: szerinte a járulékokat egységesen 15 százalékkal kellene csökkenteni minden területen, a családi járulékkedvezményt pedig meg kellene szüntetni, mert az negatív adó. Így lehetne mérsékelni az szja-t is, s ezután lehetne valódi béremelésről beszélni.

Hangsúlyozta, hogy a jelen megállapodás alapján a munkáltatóknak továbbra is az lesz az érdekük, hogy a képzetlen munkaerőt foglalkoztassák. Ezzel kapcsolatban kifejtette, át kellene gondolni a jelenlegi szocho kedvezményrendszerét, mert nem azokat támogatja, akikre a munkáltatóknak szükségük van. Érthetetlen például, hogy miért kap 14,5 százalékos szochokedvezményt a szakképzetlen munkaerő és a tartósan álláskereső. Így a szakképzetlen munkaerőt kétszeresen támogatja a kormány, egyrészt a jelentős és indokolatlan minimálbér-emeléssel, másrészt a szochokedvezménnyel. A szakértő szerint a kedvezmények megvonásából felszabaduló összeg nagyobb járulékcsökkentést tett volna lehetővé. Mint mondta, ha a társasági adó lefaragásával nem a multikat támogatná a kormány, akkor az ott felszabaduló 145 milliárd forintból további járulékcsökkentés valósulhatott volna meg.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke is bírálta a béralkut, mivel a minimálbér jövőre sem éri el a 2015-ös létminimum szintjét, vagyis továbbra sem lehet majd abból megélni. Megismételte javaslatukat, amely a munkavállalók járulékát csökkentené 6,5 százalékkal.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, a közmunkások bére messze elmarad a minimálbértől, ami több százezer embert érint, ráadásul az illetményük az idén egy fillért sem emelkedett.

Másképpen ítéli meg az egyezséget Varga Mihály: a nemzetgazdasági miniszter kijelentette, a munkáltatói járulékok jelentős csökkentése mellett jövőre a vállalkozások egységes, 9 százalékos társasági adójával az Európai Unió élvonalába kerül az ország, ezzel erősödik versenyképessége.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »