Nem lesz munkahelyteremtő hatása az adócsökkentésnek

Nem lesz munkahelyteremtő hatása az adócsökkentésnek

Nem lesz munkahelyteremtő hatása a társasági adó csökkentésének a közgazdászok szerint. A változtatással leginkább a multinacionális cégek járnak jól, a ki és közepes vállalkozásoknak még a minimálbér emelés miatti költségnövekedés kompenzálására sem lesz elég. Az unió az adó mértékébe nem szólhat bele, azonban régi törekvés az adóalap egységesítése.

A Hír TV által megkérdezett közgazdász viszont jobb megoldásnak tartaná a járulékcsökkentést, a társasági adó mérséklése csupán a nagyobb profit lehet, amit a cégek majd kivisznek az országból. Ráadásul Magyarország egyelőre nem vonzó a britek számára, hiszen már most hiány van a jól képzett munkaerőből.

„Nagy-Britanniában tipikusan nem összeszerelő üzemek vannak, Nagy-Britanniában rendkívül magas a nagy tudásalapú tevékenységeknek az aránya, a szolgáltatások aránya a termelés alacsony, 17 százalék a termelő tevékenység hozzájárulása a GDP-hez. Magyarország pont ezen a területen akar nagyobbat alakítani, hogy minél magasabbra akarja felvinni a termelés hozzájárulását, szemben a szolgáltatással GDP-hez” – hangsúlyozta Csath Magdolna.

A járulékcsökkentést támogatná egy másik közgazdász is, aki arra figyelmeztet, az egységes 9 százalékos társasági adó a kisvállalkozásoknak nem jelent segítséget, hiszen őket eddig is csak 10 százalékos tao terhelte. A minimálbér növelése pedig elviszi majd az 1 százalékpontos csökkentést.

„Szerencsésebb lett volna, hogyha a járulékokat csökkentették volna tovább ez egyébként sokkal kedvezőbb helyzetbe hozta volna a kis és középvállalkozásokat, illetve azokat a vállalkozásokat, amelyeknek viszonylag nagy a munkaerő felhasználása, hiszen a minimálbér emelése ott fog majd jelentős tehernövekedést előidézni a következő időszakban” – így Mellár Tamás.

A társasági adó nemzetállami jogkör az unión belül – mondta korábban a volt magyar adóügyi biztos, aki ugyan akkor azt is hozzátette: kormoly törekvés van, hogy az adóalapokat egységesítsék.

„Ez azért lenne jó, mert akkor mind, aki az Európai Unió tagállamaiban akar befektetni – mondjuk a világ más részeinek a cégei -. azok akkor egységes adóalappal számolnak, nem kellene adószakértők garmadát foglalkoztatni, hogy kiszámolják” – vélte az Európai unió volt adó- és vámügyi biztosa, Kovács László.

Az Európai Bizottság társasági adó javaslata is bezárná azokat a kiskapukat, amelyekkel a multicégek adót optimalizálnak. „Újraindítottuk a széles körű társasági adó javaslatunkat. Ez egyrészt egy olyan javaslat, amely az adóelkerülés csökkentését célozza. A gyakorlatban ugyanis azt jelenti, hogy megszabadulunk a leggyakoribb kiskapuktól, amelyeket a nagy multinacionális cégek használnak Európában, hogy nagyon kis társasági adót fizessenek. Emiatt a kormányaink nem kapják meg azt az adóbevételt, ami járna nekik” – mondta az Európai Bizottság szóvivője, Vanessa Mock.

A magyar társasági adó mértéke jelenleg is az EU-s átlag, azaz 22 százalék alatt van, a 9 százalékkal viszont Magyarország egy sávba kerülne például Gibratárral, vagy Bulgáriával.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »