Nem lesz ebből Huxit-hangulat: bírálgat ugyan a közvélemény, de a jövőt az EU-n belül képzeli el

Nem lesz ebből Huxit-hangulat: bírálgat ugyan a közvélemény, de a jövőt az EU-n belül képzeli el

A magyarok többsége jobban bízik az Európai Parlamentben, mint a nemzeti kormányban és pártokban – derül ki egy frissen közölt kutatásból. A lakosság kedvezően vélekedik az Európai Unióról, összeurópai szinten azonban úgy gondolják, az EU rossz irányba tart.

Kedvező kép él a magyarokban az Európai Unióról, összeurópai szinten azonban relatív többségbe kerülnek azok, akik szerint az EU rossz irányba tart – összegzik a Policy Solutions elemzőintézet által készített „A magyar közvélemény és az Európai Unió" című kutatásban. Az elemzés az Eurobarométer felmérésein alapul: a 2010 tavaszi eredményeit hasonlították össze elemzők a 2015 őszi adatokkal, illetve a magyar adatokat az Európai Unió 28 tagállama eredményeinek kontextusába helyezték. Ez alapján Magyarországról kiderült, hogy bíráljuk ugyan az Európai Uniót, és erősödnek az euroszkeptikus hangok, de az ország jövőjét alapvetően az EU-n belül képzeljük el. Ugyanakkor az elmúlt öt évben európai és magyar szintén is tapasztalható némi bizalomvesztés az unióval szemben.

– Nagyon ritka a szélsőséges rajongás és utálat az Európai Unió iránt, de a magyar társadalom inkább a pozitívan, vagy semlegesen vélekedik róla – magyarázta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója. A magyar társadalom tehát ellenáll ez európai tendenciának, ahol erősödnek a negatív érzetek az EU-val szemben.

A lakosság számára az EU legfontosabb előnye a közös piac, ami alatt a tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlását értik. Második helyen a tagállamok közötti béke, míg harmadikon a cserediákprogramok állnak. A 28 tagországon belül is hasonló tendencia mutatkozik, azzal a különbséggel, hogy több országban nagyon fontosnak tartják a nemzeti valutát, az eurót. Magyarország a közös valuta bevezetésének kérdésében egyébként nagyon megosztott, körülbelül fele-fele arányban vannak az euró támogatói és ellenzői.

Általánosságban elmondható, hogy a magyarokat az átlagostól kisebb mértékű asszociációs hajlam jellemzi az EU vonatkozásában. A legnépszerűbb asszociációk pozitív jelentést hordoznak, közvetlenül mögöttük azonban több negatív is szerepel 2015 őszén minden negyedik európai számára az EU egyet jelentett a pénzkidobással, a bürokráciával vagy a külső határok nem megfelelő ellenőrzésével. Utóbbi minden ötödik magyarnak eszébe jut, amikor az uniót említik.

A bevándorláspolitika területén történő együttműködést jóval kevésbé támogatják itthon, mint az Európai Unióban általában. Míg a 28 tagállamban átlagosan 70 százalékhoz közeli volt a közös migrációs politika iránti igény 2015 őszén, Magyarországon csak 55%-nyi támogatót találunk. Az ellenzők tábora is igen jelentős, 40 százalék körüli.

A kutatásból az is kiderült, hogy magyarok többsége sokkal jobban bízik az Európai Parlamentben, mint az Országgyűlésben, a kormányban és a pártokban. Öt év alatt 46 százalékról 64 százalékra nőtt azok aránya akik nem bíznak a nemzeti parlamentben, míg az EU-ban nem bízók aránya 51 százalék. A politikai pártokkal szemben a legnagyobb a bizalmatlanság Magyarországon és Európa-szerte is. Hazánkban összesen az emberek 16 százaléka bízik a politikai pártokban, ami 13 ponttal kevesebb, mint 2010-ben.

Bíró-Nagy szerint a bizalomvesztés táptalajt ad az elitellenes és "populista" politikának: – Nem hiszem, hogy vészharangot kongatnék. Hatalmas fordulatra van szükség, köztük gazdasági fellendülésre – jegyezte meg az EU-seggnyaló elemző, aki szerint, ha ez nem történik meg, akkor "az EU-ellenes erők" tovább erősödhetnek Európában.

(Nol nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »