Nem kell visszaengedni a külföldi cégeket a kafetériapiacra

Nem kell visszaengedni a külföldi cégeket a kafetériapiacra

Nem kell visszaállítani a korábbi rendszert, vagyis nem kell visszaengedni a magyar piacra az egykor idehaza is működő külföldi – főként francia – utalványcégeket. Az uniós kafetériadöntés elemzése során erre jutott az igazságügyi tárca – tudtuk meg a minisztérium parlamenti államtitkárától. Völner Pál hozzátette: az új passzusokat csak azután fogadja majd el a törvényhozás, hogy a részletekről egyeztettek Brüsszellel is.

Már elemzi az igazságügyi tárca azt az ítéletet, amelyben az Európai Unió Bírósága az Erzsébet-utaványok és a Szép-kártyák több hazai szabályát is jogsértőnek minősítette. A luxembourgi székhelyű ítélkező fórum február végén hozta meg döntését, melyben kimondta: ellentétes az uniós joggal, hogy az utalványokat csak egy magyar kibocsátó állíthatja elő, a kártyák piacára pedig nem léphet be külföldi szereplő.

Az EU bíróságának döntése lépéskényszerbe hozta a hazai jogalkotást, az Országgyűlésnek módosítania kell az érintett passzusokat. Kérdésünkre az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál nyomatékosította: a szabályozás átalakítására azért van szükség, mert az Európai Unió megtámadta a magyar kafetéria-rendszert. Kapkodásra ugyanakkor nincs ok, a változtatásokat nyár környékére kell körvonalazni. Az új rendelkezések ezután, minden bizonnyal a következő év első napján lépnek majd életbe. A parlamenti államtitkár a tervek lényegéről is említést tett. Úgy fogalmazott: a kabinet azt szeretné, hogy a bérnek legyen adómentes hányada. A módszer kialakításához a kormány most várja a szakmai javaslatokat, és azok birtokában, a megfelelő egyeztetések után születik meg a döntés.

Az államtitkár szavaiból kiderült, hogy az elképzelések megvitatásából a brüsszeli eurokraták sem maradnak ki. Az uniós egyeztetésre pedig már csak az eddigi történések miatt is szükség lehet. A bírósági ítélettel végződő jogi folyamat ugyanis úgy kezdődött, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, s mivel Magyarország ragaszkodott a Szép-kártyához és a szociális célokat is szolgáló Erzsébet-utalványhoz, az ügy az uniós bíróság előtt kötött ki. A történések teljes felidézésekor persze nem hagyható ki az sem, hogy a brüsszeli vizsgálódás megindításában nagy szerepet játszott azoknak a francia utalványcégeknek a panasza, amelyek az Erzsébet-utalványok térnyerése után jórészt kiszorultak a magyar versenyből.

Könnyen megeshet, hogy az érintett vállalkozások a jövőben sem térhetnek vissza a honi utalványforgalmazáshoz. Völner Pál úgy fogalmazott: a luxembourgi ítélet nem kötelezi Magyarországot a korábbi viszonyok visszaállítására. Eszerint nem a piac megnyitása az egyetlen megoldás az uniós jog sérelmének orvoslására. Ennek kapcsán felidézhető Orbán Viktor múlt heti bejelentése, amikor is a miniszterelnök a kafetériajuttatások készpénzesítéséről és kettős bérrendszerről beszélt. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy az új keretek között a jövedelem két részből állna: az egyiket az alapbér adná, amely után járulékot szedne be az állam. A másik rész – azaz a mostani kafetéria helyébe lépő összeg – után viszont nem kérne ilyen terhet az állam. Emiatt ez a tétel nem is számítana bele a nyugdíjba. A lépés adott esetben akár járulékcsökkentésként is felfogható.

Mint azt Völner Pál parlamenti államtitkártól megtudtuk, a jogalkotásnak az új kafetériaszabályok kialakítása mellett más fontos gazdasági témákban is akad majd tennivalója. Hétfői lapszámunkban hosszabb interjút közlünk, amelyben a politikus – egyebek mellett – részleteiben is kifejti, miért van szükség a 2014 óta élő polgári törvénykönyv egyes passzusainak átalakítására. Beszél arról is, milyen lehetőséget kínál a lakosságnak a családi csődvédelem, aminek kapcsán szerinte kudarcról semmiképpen sincs szó. A politikus a devizahitelekről és a végrehajtók díjszabásáról is említést tesz.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »