Nem csak a banknak NemFizetek, hanem az államnak sem. – Inkább leülöm!

Póka László (PL): ErőszakMentes Ellenállás – EME

NIF: Póka László (PL) jelenleg az egyetlen “erőszakmentes ellenállás” (EME)- vezető, akire mindannyiunknak érdemes felnézni. Kár, hogy nem akad a környezetében legalább egy olyan ember, aki a mindennapi ellenállási akcióikról a beszámolóikat a NIF-en közzé tenné (videó, kép, vagy szöveg, vagy hanganyag). Ugyanis naponta történik Póka László és a Sárga Pólósok körül valami, amiről beszámolót P.L. levélben nekünk mindig beküld. Szerkesztők hiánya miatt képtelen vagyok egymagam feldolgozni a sok postát.

Ajánlatom továbbra is tartom: A Sárga Pólósoktól jelentkezzen valaki, aki naponta kiteszi a NIF-re a saját közleményeiket!!! Támogatni akarjuk őket, hogy felületet biztosítunk a közleményeik számára.

Tisztelt Nemzeti InternetFigyelő Szerkesztősége!

Nem csak a banknak NemFizetek, hanem az államnak sem. – Inkább leülöm.

Én nem kunyerálok, és nem is fogadom el, hogy mások kifizessék a büntetéseimet, amiket a SeVizás ellenállás miatt róttak rám. Én vállalom a tetteim következményeit.  Természetesen minden lehetőséget kihasználok annak érdekében, hogy kiderüljön, amit teszek, azt jogosan teszem a társadalomért, a társadalom igazságáért.

Cikk: Póka László

Gaudi Nagy Tamás és Asztalos Gábor lelkes Nemzeti Jogvédők segítettek, és nyújtották be az alkotmányjogi panaszt. Ez úton is köszönöm nekik. Lentebb olvasható.

Május 12-én 10 órakor a Tölgyfa utca 1-3 -ban lesz az átváltoztató tárgyalás. Ott arról dönt a bíróság, hogy a tavaly május 7-én a József Attila utcában történt látványos leülés miatt rám rótt 75 000 Ft-ot hogyan és miként kell 15 nap sittel megváltanom.
– Miközben ezt írom, azon gondolkodom, hogy kinek lesz megváltás az a 15 nap? –

Elküldtem a bíróságnak előre az alkotmányjogi panaszt, és kértem, hogy halassza el a tárgyalást addig, amíg a panaszt elbírálják.

HA nem halassza el, kértem hogy nagy termet tűzön, mert páran ott leszünk a tárgyaláson.

Mi Sárgapólósok valahogyan így gondolkodunk az összefogásról. Nem dumálunk róla, hanem tesszük.
HA Te is úgy gondolod, hogy megmutatnád a hatalomnak, hogy hol a helye, akkor gyere el. Nem miattam, nem velem fogsz össze, hanem magad miatt. Mert egyet értesz azzal, hogy egy éve a SeVizások jogszerűen foglalták el egy órára a József Attila utcát. Ha emlékszel az válasz volt arra, hogy hazaáruló kövér lászló még a több százunk által aláírt felhívásunkat sem vette át.

Természetesen, mivel délelőtti tárgyalás lesz, így utána banki akciók várhatók.

Ne dumálj a cselekvésről, tedd meg magad!

Természetesen addig is lesz még alkalmad bőven arra, hogy megmutasd elszántságodat.

Hajrá!

Póka László

Alkotmányjogi panasz:

 

„Alkotmánybíróság                                                                                   Budapest, 2016. április 5.

Pesti Központi Kerületi Bíróság útján!

 

1015 Budapest

Donáti u. 35-45.

 

bírósági ügyszám: 13.Szk.32.486/2015.

 

Tárgy: alkotmányjogi panasz indítvány

 

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

 

Póka László (lakhely: 2316 Tököl, Pongrátz u. 7.) és Kerékgyártó László (lakhely: 1038 Budapest, Pusztadombi u. 30.) indítványozók korábban igazolt jogi képviseletében eljárva az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 27. §-a alapján az alábbi alkotmányjogi panasz indítványt terjesztem elő.

 

Kérem a T. Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa mega Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.32.486/2015/.3. számú végzésében foglaltak alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdését.

 

Kérem továbbá a T. Alkotmánybíróságot, hogy a Pp. 359/C. § (2) bekezdésére tekintettel szíveskedjen felhívni az elsőfokú bíróságot a jogerős végzés végrehajtásának az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig történő felfüggesztésére.

 

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

 

Tényállás

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitányság szabálysértési hatóság rendelkező rész szerinti határozatával megállapította, hogy Kerékgyártó László I. r. és Póka László II. r. eljárás alá vont személy elkövette a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 189. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértést, ezért Kerékgyártó László I. r. eljárás alá vont személyt 50.000,- forint pénzbírsággal, Póka László II. r. eljárás alá vont személyt 75.000,- forint pénzbírsággal sújtotta.

 

A szabálysértési hatóság határozatával szemben Kerékgyártó László I. r. eljárás alá vont személy és Póka László II. r. eljárás alá vont személy a törvényes határidőn belül kifogást terjesztettek elő, melyben előadták, hogy a tüntetés helyszínén bejelentették, hogy reagálni kívánnak arra, hogy senki sem vette át petíciójukat. Kerékgyártó László arra hivatkozott, hogy a petíció átvételének a megtagadása, illetve az a tény, hogy egyetlen döntéshozó sem ment a helyszínre, az a Szabs. tv. 189. § (4) bekezdésében meghatározott külső ok volt. Álláspontja szerint a József Attila utcában történt demonstráció nem az eredetileg meghirdetett tüntetés folytatása, hanem egy új, spontán tiltakozás volt. Póka László II. r. eljárás alá vont személy kifogásában a cselekményre vonatkozóan érdemben nem nyilatkozott.

 

Az előterjesztett kifogások alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság a végzésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság V.kerületi Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság 2015. augusztus 28. napján kelt 01805/637-15/2015. szabs. számú határozatát hatályban tartotta.

 

Indítványozók álláspontja szerint ezzel a végzésével az eljáró bíróság és szabálysértési hatóság megsértette az Alaptörvény VIII. cikke által deklarált gyülekezés szabadságát.

 

Az Alaptörvény sérült rendelkezése

 

Magyarország Alaptörvényének VIII. cikk (1) bekezdése szerint

 

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

 

Ez a rendelkezés összhangban áll az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény gyülekezés szabadságát deklaráló rendelkezéseivel.

 

A jogerős végzés alaptörvény-ellenességének indoklása

 

Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a békés gyülekezés jogát mindenki számára biztosítani kell.

 

Tévesen értékelte a bíróság ítéletében azt, hogy attól, hogy eltért az előre bejelentett demonstrációtól a szervező, és átterelte a helyszínen tartózkodókat a József Attila utcára, ezzel az alap demonstráció kontinuitását fenntartva, azonban annak napirendi pontjától eltérve szabálysértést követtek el indítványozók.

 

Ezzel szemben indítványozók álláspontja az, hogy a József Attila utcában megtartott demonstráció már nem osztja az alapdemonstráció, így Dorottya utca és József Attila utca kereszteződésében található járdaszigetre bejelentett tüntetés jogi sorsát, hanem attól teljes mértékben elkülönül.

 

A József Attila utcában hozzávetőlegesen 16:00 órától megtartott rendezvény egy spontán demonstráció volt, amely ugyanúgy alkotmányos védelmet élvez, és törvény által deklarált intézmény, továbbá a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján részletesen kimunkált keretei vannak a jogszerűség határainak (ld.: Bukta ítélet vs. Magyarország), amelynek jogszerű keretek között történő gyakorlása nem minősül szabálysértésnek, és amelynek gyakorlását az Alaptörvény biztosítja. Egyebekben a rendezvény spontán jellegét alátámasztja a bizonyítékként becsatolt videófelvételek is.

 

Szintén a spontaneitást támasztja alá az, hogy az aznapra meghirdetett demonstráció, a „Számolj el kifosztóval” fantázianévre keresztelt demonstráció csúcspontjaként az került meghirdetésre, hogy a demonstrálók a nap végén egy petíciót adnák át követeléseikkel Kövér László Országgyűlés elnöke részére. Bizonyítást nyert, hogy ez az aktus, így a petíció átadása az Országgyűlés Elnöki Hivatala sajtóosztályával leszervezésre került előzetesen, így az nem érhette váratlanul sem Kövér Lászlót, sem a sajtóosztály illetékes munkatársait. Ennek ellenére ez a petíció máig ismeretlen okok miatt nem került átvételre Kövér László, illetve általa kijelölt illetékes személy által az előzetes egyeztetések ellenére. Ezen rendezvény, így az előre bejelentett demonstráció ezen aktussal, tehát a sikertelen petíció átnyújtásával, valamint át nem vételével befejezetté vált.

 

Azonban a petíció átvételének megtagadása, mint nóvum, olyan tényező volt, és olyan felháborodást váltott ki a jelenlévő demonstrálók körében, azt az üzenetet közvetítve a hatalom elöljárói részéről, hogy nem érdekli őket a devizahitelesek problémája, amely passzív magatartás okot és alapot adott arra, hogy spontán demonstráció keretén belül elégedetlenségüknek rögtön hangot adjanak a demonstrálók, nemtetszésüket fejezzék ki, és Alaptörvény biztosította alkotmányos jogukkal élve spontán gyülekezést tartsanak. Jelen rendezvény álláspontom szerint teljes mértékben megfelel a 75/2008. (V.29.) AB határozat értelmében deklarált spontán tüntetés definíciójának.

 

Ezzel szemben a bíróság végzésében tévesen helyezkedett azon álláspontra a nyilvánvaló releváns tényekkel szemben, hogy ezen spontán tüntetés nem különült el az aznapra bejelentett demonstrációtól, és nem tekinthető spontán demonstrációnak, hiszen az alaprendezvény befejezetté vált a fent részletezettek szerint, amely rendezvény nem elhanyagolható módon nem érte el a célját. Erre vonatkozó válaszlépés volt a spontán tüntetés a jelenlévők részéről.

 

Szintén rendkívül fontos hangsúlyozni azt, hogy ezen új körülmény, így az átvétel megtagadása, amely alapot adott a spontán tüntetés kialakulásához, közvetlenül ok-okozati összefüggésben álltak egymással. Ezt bizonyítja mindaz, hogy sem a demonstráció bejelentésében, sem későbbi dokumentumokban, de még a helyszínen, kamerával rögzített egyeztetés körében sem merült fel semmilyen adata arra vonatkozóan, hogy a szervezők tudatosan, előre leszervezett módon készültek volna ezen lépésre, így a József Attila utcában tartandó demonstrációra. Egyértelmű ezáltal a demonstráció válaszlépés jellege.

 

Mindezekre figyelemmel a a bíróság a végzésében mindvégig téves alapon járva, hibás következtetéseket von le a szabálysértés megállapításának indoklása körében, hiszen a két rendezvényt egybemosva, mindvégig azon a platformon hozza meg téves oksági következtetéseit, hogy egyrészről megtagadja a rendezvény spontán tüntetés jellegét, másrészről ezen téves alapból kiindulva kötelező bejelentési kötelezettséghez köti mindezt.

 

Ezért is hivatkoztuk szabálysértési eljárás alá vont személyek védelme érdekében mindvégig azt, hogy az eljáró bíróság akkor tud az Alaptörvénynek, és vonatkozó jogszabályoknak megfelelő határozatot hozni, ha a kérdéses demonstrációt kizárólag önmagában vizsgálja, quasi akképpen kell dönteni, mintha az alaprendezvény meg sem történt volna. Hiszen ha az aznapra meghirdetett és bejelentett rendezvény adott esetben nem került volna megtartásra, csak azon rendezvény kerül megtartásra, amelynek alapján megállapítják a szabálysértési felelősségét indítványozóknak, abban az esetben kétségtelenül megállapítást nyert volna az, hogy ez egy spontán tüntetés volt.

 

Azonban a bíróság részéről, a két rendezvényt összemosva következtethetett kizárólag oly módon az eljáró tanács, hogy szabálysértés valósult meg. Ezzel pedig negatív diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést gyakorol a gyülekezés szabadságát illetően az eljáró bíróság azon személyekkel szemben, akik egyébként jogszerűen eljárva, egy demonstrációt bejelentve engedély birtokában megtartanak egy rendezvényt, majd egy rendkívüli körülmény, amely spontán tüntetést tesz szükségessé, azon rendezvényüket is megtartják. Ez egyértelműen egy hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és azon üzenetet közvetíti a társadalom számára, hogy soha, semmilyen körülmények között ne jelentsenek be semmilyen rendezvényt, hiszen egy ezt követően tartott, jogszerű spontán tüntetés szabálysértésnek minősülhet. Álláspontom szerint mindez teljes mértékben ellentétben áll az Alaptörvény szellemiségével. 

 

Hivatkozni kívánok egyebekben arra, hogy a rendezvény szervezői egyértelműen együttműködtek a helyszínen biztosító rendőrökkel, és jelezték a spontán tüntetés tényét. Viszont a fent jelzett elégedetlenségüknek kizárólag oly módon tudtak helyt adni a demonstrálók, ha a megvalósított spontán tüntetés által okozott útzár révén magukra irányítják a közvélemény figyelmét, és közvetítik azt széles tömegek számára, hogy milyen méltánytalanság érte őket a hatalom részéről.

 

Mindezekre tekintettel, álláspontom szerint tévesen állapította meg a PKKB hivatkozott végzésében azt, hogy indítványozók elkövették a Szabs.tv. 189.§ (1) bekezdés C) pontjába ütköző és aszerint minősülő gyülekezési joggal visszaélés szabálysértést.

 

Kérem a T. Alkotmánybíróságot, hogy a petítumban megfogalmazottak szerint állítsa helyre az alkotmányos rendet, semmisítse meg ezáltal a végzésben és szabálysértési hatóság határozatában foglaltakat, hiszen ezen döntések szemben állnak az Alaptörvényben deklarált gyülekezés szabadságával.

Kérelmem kedvező elbírálásában bízva,

Tisztelettel Gaudi-Nagy Tamás  ügyvéd”

Tisztelettel: Póka László

Nem adom a házamat mozgalom

0630-931-9802

 Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:Aktuális, Beadvány, Belföld, Beszámoló, Felhívás, Magyar Justitia Bizottság, Magyarország Cionista Gyarmat! Tagged: Deviza Hitelesek, devizakárosultak, Sárga Pólósok


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »