Nem az arany a lényeg

Nem az arany a lényeg

Bombaként robbant a hír, hogy az M35-ös nyomvonalának egyik ásatásán a debreceni Déri Múzeum munkatársai egy 7. században élt avar kislány sírjában, az elhunyt fiatal homlokán egy aranyveretes fejdíszt találtak. A régészet boszorkánykonyhájában nem jártasak persze egyből az aranyra harapnak, ám az archeológia eredményeit nem kincsekben mérik, hanem az előkerült jelenségek, leletek szakszerű összegzése vezet a múlt egyre precízebb megismeréséhez. Lapunk a helyszínre látogatott, hogy testközelből kukkantsunk be a kulisszák mögé.

Védősisak, lábszárvédő használata kötelező, s ne álljon felemelt rakomány alá. Ezek a figyelmeztetések is ott virítanak azon a munkavédelmi táblán, amely két kukoricás között, egy bekötő úton fogadott minket. Alatta a megszokott színekben a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők segélyhívó számai. Sok mindent lát az ember idővel, de ilyet ritkán. A „semmi közepén” ugyanis előbb vártunk volna egy kombájnt, vagy egy traktort, mint egy ilyen kiírást.

A helyszín valahol Debrecen és Berettyóújfalu között, az M35-ös nyomvonalán. A feltárást végző régészekkel megállapodtunk, hogy helységneveket, beazonosítható helyrajzi adatokat nem említünk. Ez így teljesen érthető, főleg annak függvényében, hogy egy jelentős nemesfém lelet után a hiénák gyűlnek az éji vadra, ezért jobb a diszkréció. A bomba még múlt héten robbant, ugyanis kiderült, a Déri Múzeum által az autópálya eme szakaszán megkezdett tizenhárom ásatási helyszín egyikén egy fiatal, a fogazata alapján 10 és 12 év között elhunyt avar lány sírjában, pontosan a koponya homlokrészén egy arany párta került elő.

Miközben a régészetet a nagyjából semennyire sem hiteles, Az elveszett ereklyék fosztogatói című sorozatból, netán az inkább idomai miatt feltűnést keltő Lara Croft „szuperrégész” fémjelezte Tomb Raider-sagából, vagy jobb esetben az ostorcsattogtató bőrkalapos Indiana Jones-szériából ismerők szeme nyilván egyből az aranyra, illetve egyéb nemesfémekre vagy épp drágakövekre tapad, az archeológia nagyon nem a kincshajkurászásról szól.

Egészséges erotika-utóérzés

A dűlőn haladva mi is finoman nyeltük a homokot, s az járt a fejünkben, hogy Tímár Péter Egészséges erotika című filmjének elején látható, a port a visszafele lejátszás miatt „benyelő” Barkasz-jelenet ehhez képest smafu. A terepen valahogy sose ideális a helyzet. Vagy szakad az eső, és akkor nem lehet dolgozni, miközben a dagonyában nagyjából napokig minden elakad, vagy szárazság van, és akkor meg egy pillanat alatt recseg a fogunk alatt a homok.

A helyszínen Deák Rita népvándorláskoros régész fogadott, az ő ásatásán bukkant elő az amúgy páratlan avar lelet, amelyhez hasonló eddig öt került elő mindössze. Kint tűzött a nap, árnyék meg sehol, mikor csatlakozott hozzánk úti célunk feltárási területén illetékes másik, középkoros régész munkatárs, D. Szabó László, aki körbekalauzolt a területen.

A rómaiakon kívül minden

Aki még sose járt ásatáson, annak különféle beásások, girbe-gurbának tűnő árkok halmaza látszik egy munkagéppel lemart felszínen. Errefelé nincsenek modern értelemben vett településnyomok, s mivel a Barbaricumban járunk, római utcákba, házakba, vagy épp csatornákba sem botolhatunk.

http://mno.hu/

Az Alföld ennek ellenére régészetileg hihetetlenül gazdag, hiszen a pattintott kőkorszaktól indulóan az újkőkor (Kr. e. 5500 körültől), a rézkor, a bronzkor (Kr. e. 3. évezred közepe – Kr. e. 8. század), a vaskor (Kr. e. 8. század – Kr. u. 1. század közepe), a különféle népvándorlás kori csoportok mellett honfoglalás kori, Árpád-kori, középkori, vagy akár kora újkori, törökkori rétegekbe is belefuthatunk. Sőt, sok esetben akár ugyanazon a feltáráson ezek közül akár majd mindbe egyszerre. S ez az alföldi lelőhelyek igazi erőssége.

Fazekasbélyegek rejtik a megoldást

A D. Szabó László által kutatott bő egyhektáros rész például alapvetően kelta, azaz vaskori dominanciát mutat, a közepén három egymás mellett álló, földbe mélyített házzal, emellett például találtak többek között rézkori objektumot, illetve szép számmal jöttek elő az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájába tartozó anyagok, így a motívumkincseiről a nevét elnyerő csoport edénytöredékei is. Külön érdekes, hogy a kelta házaknál nincs nyoma kemencéknek.

Deák Rita közben arról mesélt, hogy az ő terepén a sokat emlegetett avar lány sírja egyelőre magányosnak tűnik, nem találtak ugyanis még újabb, a Kárpát-medencébe 568 táján érkező népcsoporthoz tartozó temetkezést. Ezzel szemben kései szarmata gödröket igen, amelyekben például több, mesterbélyeggel ellátott római luxuskerámia, terra sigillata is előkerült. A római anyag jelenléte az I. század eleje a IV. század közepe között a térségben élő szarmata közegben egyébként megszokott, s bizonyítja, hogy a Dunántúl területét, azaz Pannonia provinciát kézben tartó birodalom bátran kereskedett a Barbaricum lakosságával. A római fazekasok nevei közben komoly keltező értékkel bírnak, hiszen azok ismeretében a műhelyek aktivitása alapján az adott sírok korát is be lehet lőni.

A nagy kérdések ezek lesznek majd, s nem az arany. Ha véget érnek a feltárások, s megkezdődik a leletek feldolgozása, akkor derül majd ki, a nyomvonalon talált emlékek milyen mértékben illeszkednek az adott korszakokról eddig ismertekhez, illetve egyes leletek mennyiben hozhatnak új eredményeket, következtetéseket.

Az augusztusban indult feltárási munkálatok – amelybe a Déri Múzeum mellett többek között a nyíregyházi Jósa András Múzeum, valamint az ELTE Régészeti Intézete is bekapcsolódott – az M35-ös ezen szakaszán várhatóan 2017. december 31-én zárulnak majd. S amint azt a debreceni múzeum régészeti igazgatóhelyettese, Dani János korábban már jelezte, a restaurálást követően hamarosan a nagyközönség is megtekintheti az avar lány aranypártáját.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »