Négy év, 32 stadion, 220 milliárd

Négy év, 32 stadion, 220 milliárd

Még Orbán Viktor is meglepődött azon, hogy messze nem úgy alakult az első negyedévben a GDP eredménye, mint amire számított. Ám arról nem hallani, hogy leállítanák vagy újragondolnák a kormány stadionfejlesztési programját, aminek keretein belül 2020-ig majd 220 milliárd forintot költenének el 32 új stadion felépítésére.

Álljon bárhogy a magyar gazdaság, a stadionoknak az előre eltervezett ütemben és számban kell épülniük. Nemrég megjelent cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy eddig hét stadiont adtak át 42,11 milliárdból – amiből 40,2 milliárd forint közpénz: Felcsút 3,5 milliárd, Debrecen 13,5, Ferencváros 19,51, Gyirmót 0,91, Szolnok 2,5, Mezőkövesd 1,25, Balmazújváros 0,64. Ám ezzel koránt sincs vége a beruházásoknak, a java még most következik: 2020-ig 32 stadion épül, amelyek költsége az előzetes tervek alapján 218,38 milliárd forintot tesz ki, amiből a költségvetési adatok alapján ennek 98,5 százaléka – 215,18 milliárd forint – közpénz.

Az is látható a nyilvános adatokból, hogy az esetek többségében nem hatalmas befogadóképességű stadionokról van szó, sőt négy fővárosi és négy vidéki beruházás 215 milliárdot visz el, míg a fennmaradó másik 24 stadionra 26,54 milliárd forint jut. A nyolc kiemelt beruházás a következő: az új Puskás Stadion (folyamatban), a Groupama Aréna (kész), a Haladás Stadion (folyamatban), a Nagyerdei Stadion (kész), Sóstói Stadion (folyamatban), DVTK Stadion (előkészületben), Hidegkuti Stadion (folyamatban), Bozsik Stadion (előkészületben).

Több érdekességet is megfigyelhetünk. A belga tulajdonú Újpest stadionjának rekonstrukciójára – aminek kezdetét húzzák-halasztják – 800 millió forint állami támogatást irányoztak elő, a másodosztályban vitézkedő Kisvárda 1,62 milliárd, a Szeged 3 milliárd, a Zalaegerszeg 1,25 milliárd forintért kap új vagy felújított stadiont. Ugyanakkor olyan csapatok is benne vannak a programban, amelyek a nemrég véget ért szezonban még harmadosztályúak voltak, vagy a következőben már azok lesznek. Az Ajka (3000 fős sportcentrum – 400 millió forint), a Szigetszentmiklós (3000 fős stadion – 120 millió forint) és a Dunaújváros (10 ezer fős stadion – 2 milliárd forint) most esett ki a másodosztályból, a harmadik vonalban ragadt a Tatabánya (5000 fős stadion – 400 millió forint) gárdája, míg feljutott a másodosztályba a Kozármisleny (2000 fős stadion – 440 millió forint) és a Cegléd (3000 fős stadion – 400 millió forint) csapata.

Ahogyan arra a múltkori, a stadionépítésekkel foglalkozó cikkünkben is rávilágítottunk, bizonyos cégek nagyon jól járnak a stadionfejlesztési programmal: Mészáros Lőrinc cége, a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. az MTK – a felcsúti polgármester egy másik cége építette nagyrészt a Pancho Arénát –, a Strabag a Videoton, a Pharos ’95 Kft. a mezőkövesdi, balmazújvárosi és a felcsúti, míg a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. a Fradi és a Szolnok stadionjának építésénél. A Pharos ’95 Kft. a zalaegerszegi beruházás egyik legnagyobb nyertese, már csak azért is, mert ez a cég a ZTE FC Zrt. többségi tulajdonosa, annak egyik tagja és ügyvezetője pedig az a Végh Gábor, akit a zalai klub többségi tulajdonosaként emlegetnek mindenhol. Ráadásul Végh Gábor adományozta Puskás Ferenc egész alakos szobrát a felcsúti akadémiának, de másként is kötődik a településhez: itt található a cég egyik telephelye a Fő utca 311/5. hrsz. alatt, ami „véletlenül” megegyezik Mészáros Lőrinc állandó lakcímével, valamint a Mészáros és Mészáros Kft. székhelyével. Ugyancsak érdekes, hogy több stadion 2014–2015-ös építésénél is felbukkant az Elios Zrt. neve is, ami a munkálatok ideje alatt még Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott.

Mindenesetre sokan állítják, hogy a 2016-os esztendő a stadionok éve lehet, ugyanis a tervek szerint idén tíz stadiont adnak át, amelyből a szolnokit, a mezőkövesdit és a balmazújvárosit már használatba vették. 2017-re hét ünnepélyes átadás van betervezve – Székesfehérváron, Szombathelyen, Budapesten (Vasas), Diósgyőrben, Pakson, Kisvárdán és Békéscsabán –, míg a választás évére sehol sincs adat arra, hogy bárhol átadnának stadiont. Az új Puskás Stadion az elképzelések alapján 2019-re készül el, míg jelenleg hét beruházás esetében – például a kispesti Bozsik Stadion – nincs konkrét dátum a befejezésre.

Ugyanakkor külföldön figyelnek a kormány stadionfejlesztési programjára. Batamak Pierre Joseph, a kameruni szövetség elnöke elárulta, mivel hazája lesz a 2019-es Afrika-kupa házigazdája, így Magyarország részt tud venni a kameruni stadionok és pályák kivitelezésében is. Nemrég kiderült, hogy lesz magyar résztvevője a 2018-as oroszországi labdarúgó-vb előtti stadionépítésnek is, de azt még nem árulták el, hogy melyik cég. Azért sejthető…

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 01.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »