Nagyot bukhatnak a kamupártok

Nagyot bukhatnak a kamupártok

Módosítaná a választási törvényt a Fidesz, a változtatások elsősorban a külhoni magyarok regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintenék. Szakértőket kérdeztünk arról, mivel járhat mindez.

Várhatóan ősszel nyújtja be a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, mely elsősorban a külhoni magyarok regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintené – közölte a Magyar Hírlappal Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: a külföldön tartózkodók levélben szavazását nem érintené a változtatás, az Alkotmánybíróság döntése után az erre vonatkozó szabályon nem akarnak változtatni.

A politikus korábban jelezte, hogy csak akkor lépnének ebben az ügyben, ha az Ab alaptörvény-ellenességet állapítana meg. A testület áprilisban úgy foglalt állást: nem alkotmányellenes, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választók levélben nem, csak személyesen adhatják le szavazataikat a külképviseleteken – idézte fel a lap.

Gulyás Gergely egyébként már többször elmondta, hogy problémákat vetnek fel a határon túli magyar állampolgárok névjegyzékére vonatkozó szabályok, mert az ő regisztrációjuk tíz évre szól, így előfordulhat, hogy időközben elhunyt választóknak is küldenek szavazócsomagot. Ezért a névjegyzék hitelessége érdekében valamilyen formában meg kellene ismételni az érintettek regisztrációját a választás előtt – mutatott rá.

A másik sarkalatos pont a pártok kampányfinanszírozása, amelynek kapcsán a frakcióvezető-helyettes javasolja, hogy a kétszázalékos eredményt el nem érő pártokkal – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – fizettessék vissza az állami támogatást, írta a Magyar Hírlap.

A választás tisztasága

Súlyos probléma, hogy míg a magyarországi névjegyzékre hamar átvezetik az elhalálozásokat, arról nem feltétlenül értesül a magyar állam, ha külhoni polgárai hunynak el – mutatott rá megkeresésünkre László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Hozzátette: figyelembe véve, hogy 2014-ben szavazhattak először külhoni magyarok, és mintegy nyolc hónappal korábban nyílt meg a regisztráció lehetősége számukra, csak elenyésző számban fordulhatott elő, hogy halottak is kaptak levélcsomagot. Ám 2018-ban és 2022-ben ez már tömegesen előfordulhat, ami nagyban veszélyezteti a választás tisztaságát, ezt pedig mindenképpen meg kell előzni – hangsúlyozta.

Levélszavazat leadás a szabadkai magyar főkonzulátuson 2014 március 24-én Fotó: Molnár Edvárd / MTI

A regisztráció megismétlésével kapcsolatban a szakember elmondta: nyilvánvaló, hogy minden egyes aktus adminisztratív akadályt jelent, tehát biztosan nem lesz százszázalékos a regisztráció megerősítése. Azt a kockázatot azonban nem lehet egy választás előtt vállalni, hogy esetleg tízezres nagyságrendben kerüljenek levélcsomagok olyan emberek kezébe, akik visszaélhetnek az elhunytak adataival, szavazólapjával – húzta alá.

A kamupártok burjánzása

A pártok kampányfinanszírozásának módosításával kapcsolatban László Róbert közölte: már 2013-ban felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény ebben a formában kamupártok burjánzásához vezet majd, és közpénzek milliárdjait nyúlhatják le teljesen ellenőrizetlen módon. A 2014-es választás aztán bebizonyította, hogy ez így is történt – tette hozzá.

„Ha az egyéni kerületi jelölteknek – amennyiben nem érték el a két százalékot – vissza kell fizetniük az egymillió forintos támogatásukat, fizessék vissza a pártlisták is! Ha bebizonyosodik, hogy nincs semmilyen politikai támogatottság mögöttük, semmi okunk a támogatásukra” – magyarázta a szakember.

Emellett szükség lenne arra is, hogy a pártok – csakúgy, mint jelenleg az egyéni jelöltek – kincstári kártyán kapják meg a központi kampánytámogatást, mivel jelenleg csak átutalják az összeget a számlájukra, és csak nagyon lazán ellenőrzik a költéseiket. Éppen ezért a pártlistákkal szemben ugyanazt a szigorú elszámolási kötelezettséget kellene megkövetelni, mint az egyéni jelöltektől. „Ha ez a három változtatás megvalósulna, valószínűleg elejét vehetnék a kamupártok burjánzásának, ráadásul jóval olcsóbban és átláthatóbban lehetne megoldani a kampányfinanszírozást” – foglalta össze László Róbert.

A szakértő a külföldön tartózkodók levélben szavazásán is változtatna, mivel szerinte semmilyen alkotmányos indok nincs arra, hogy a lakcím megléte alapján diszkriminálják a magyar állampolgárokat. „Az Ab azonban – komolyan vehetetlen érveléssel – konzerválta az indokolatlan megkülönböztetést” – jelentette ki.

„A bizniszpártok nem hoztak politikai hasznot”

„A módosítás egy korábban is ismert és jelzett probléma korrekciója – vagyis a kormány egy saját maga által teremtett problémát orvosolt. Nehéz más okot találni a változásra, mint azt, hogy a kormányoldal úgy véli: a bizniszpártok nem hoztak politikai hasznot” – vélekedett az ügyről Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Egyébként a 2014-es országgyűlési választáson a 44 országos listából 13 esetben utasították el a nyilvántartásba vételt – derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapján közzétett nyilvános adatokból. A nemzetiségi listákat nem számítva összesen 14 párt ért el két százalék alatti eredményt: az Összefogásra például 6552, az Új Dimenzió Pártra (ÚDP) 2100, az Új Magyarország Pártra (ÚMP) mindössze 1578 ember szavazott.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »