„Nagyon sok a dühös ember, pedig az ötlet jó”

„Nagyon sok a dühös ember, pedig az ötlet jó”

Nyolc hónap alatt mindössze kétszázan jelentkeztek a családi csődvédelemre annak ellenére, hogy a bankszövetség és a nemzeti bank is több tízezer embert várt. Az egyik ellenzéki párt szerint alapvetően jó ötletről van szó, de a szabályozás túl szigorú. A szakértők szerint sem a csődvédelemmel, hanem a bonyolult szabályokkal van probléma.

„Azok, akik készek együttműködni, nyugat-európai mintára, sőt azt továbbfejlesztve, családi csődvédelmet kaphatnak, ami védelmet jelent számukra” – fogalmazott korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP először 2009-ben vetette fel, hogy fel kellene állítani a magáncsőd vagy családi csőd intézményét. Az erről szóló jogszabályt végül csak 2015 közepén fogadták el. Nyolc hónap alatt azonban mindössze kétszázan jelentkeztek a programba, pedig a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank is több tízezer embert várt.

„A magáncsőd intézménye sajnos csúfos véget ért, pedig jó intézményről van szó” – véli Schmuck Erzsébet. Az LMP szerint túl szigorúak a feltételek, sok esetben például olyan magas törlesztőrészletet szabnak meg, hogy a családnál maradó pénz a létminimumhoz szükséges mértéket sem éri el. „Nagyon sok megkeresést kapunk, és nagyon sok dühös ember van. Tudjuk azt, hogy most még több, mint százezer ember kényszer-kilakoltatás előtt van, ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem oldódott meg a helyzetük” – tette hozzá az ökopárt országgyűlési képviselője.

Az elemző szerint túl bonyolult a szabályozás. „Ahhoz, hogy valaki belépjen, hatalmas adminisztrációt kell hogy végezzen, több mint száz oldal dokumentumot szükséges előállítania, kitöltenie, nem is érti igazán az átlagember – mondta a Bankmonitor.hu ügyvezetője, Sándorfi Balázs. – Mindemellett ki is kell fizetni harmincezer forintot”, ami egy fizetésképtelen családnak nem könnyű. „Elkerülhetetlennek látom, hogy legalább részleges adósságelengedés legyen, ami viszont nagyon nehéz pálya. Hogyha adósságot engednek el, akkor mindenképpen törekedni kell arra, hogy csak úgy történjen meg, hogy ne vonja magával a fizető adósok nemfizetővé válását” – jegyezte meg Sándorfi. Hozzátette: a kormányzati intézkedések ellenére a családok közel öt százalékának van kilencven napnál régebbi lejárt tartozása, ami még mindig nagyon magas.

„Első lépésként a határidő módosítása a legfontosabb, erre koncentrálunk” – közölte a Fidesz frakciószóvivője. A kormánypártok mindössze a határidőt tolnák ki, azok ugyanis, akiknek otthona veszélyben van, március elsejéig kérhették a csődvédelmet. „Hogyha kétszáz családnak segített, az pont kétszázzal több, minthogyha nem tudtunk volna segíteni kétszáz családnak, tehát ez fontos intézmény. Mivel a határidő március elsején járt le, meghosszabbítjuk, és beterjesztünk egy önálló képviselői indítványt első lépésben, ami ezt a határidőt szeptember 30-áig kitolja azért, hogy minél többen jelentkezhessenek még” – mondta Halász János.

Közben március elsején lejárt a kilakoltatási moratórium is. A végrehajtói kar elnöke a Hír TV-nek úgy nyilatkozott: idén körülbelül hatszáz ingatlant ürítenek ki.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »