Nagycsütörtök egyházmegyéinkben

Nagycsütörtök egyházmegyéinkben

Nagycsütörtökön, március 24-én, ahogy világszerte, minden magyar püspöki székhelyen is krizmaszentelési misére gyűltek össze az egyházmegyék papjai délelőtt, este pedig az utolsó vacsora emlékére mutattak be szentmisét a főpásztorok.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagycsütörtökön délelőtt olajszentelési misét mutattak be a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban. Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke együtt misézett az egyházmegye papjaival, megszentelte a keresztelendők, a betegek olaját és a bérmáláshoz használatos krizmát, majd a jelen lévő papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában a papi szolgálatra irányította a figyelmet, és többek között elmondta, ez a szentmise egyben hálaadás azért, hogy a pap életre szólóan elkötelezte magát Istennek. „A pap Isten ajándéka” — idézte Szent II. János Pál pápa gondolatát a püspök, aki szerint a papok minden gyarlóságuk, emberi gyengeségük ellenére törekednek arra, hogy tiszta szívvel szolgálják az Istent, hogy megbízhatóak legyenek.

* * *

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására emlékezve Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök mutatott be szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

A  megyéspüspök a szentmise homíliájában elmondta: „Jézus hajléktalanként érkezett a földre, istállóban kellett megszületnie, és amikor visszatért az Istenhez, az emberek akkor sem marasztalták, hanem a halálba küldték. Jézus mindezt tudta, és mégsem ebből a tapasztalatból alakította ki a kapcsolatát az emberiséggel, hanem feltétel nélküli, végtelen szeretetével. Megbecsül bennünket, és amíg a földön köztünk élt, kihasznált minden lehetőséget arra, hogy kinyilatkoztassa Isten végtelen jóságát és szeretetét. Minden mozdulata, gondolata, cselekedete, az egész élete arra irányult, hogy az ember elnyerje a megváltást. Tudta, mi lakik az emberben, mennyire megterhelte a szeretetünket az eredeti bűn, milyen sokan visszautasítják az ő jóságát, felénk nyújtott kezét, ennek ellenére mégis szeret bennünket.”

Ez a szeretet a mégis szeretet, az annak ellenére szeretet, amelyet az is kifejez, hogy megmosta a tanítványai lábát, köztük az áruló Júdásét is, megáldoztatta őket, köztük Júdást is, mert az utolsó pillanatig bízott abban, hogy megváltozik – tette hozzá a főpásztor.

Egri Főegyházmegye

Isten ma is gondoskodik arról, hogy legyenek olyan felkent szolgái, akiknek az a küldetésük, hogy örömhírt hirdessenek a szegényeknek, szabadulást, látást, irgalmasságot a rászorulóknak. Ez a mi küldetésünk, hogy folytassuk Krisztus művét a világban. Ezekkel a szavakkal fordult szentbeszéde kezdetén a megjelent egyházmegyei papság felé Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában bemutatott krizmaszentelési misén, nagycsütörtökön.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságával és az egyházmegye területén szolgáló szerzetes papokkal közösen mutatta be a krizmaszentelési szentmisét, melyen koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a főegyházmegye két segédpüspöke, Cserháti Ferenc és Snell György.

A Krisztus-követőknek, a Krisztus-tanítványoknak különös módon kell szeretniük egymást. Ez nem az ellenségszeretet vagy az általános szeretet parancsa, hanem arra szólít, hogy az egyház tagjai, Krisztus követői, sőt az apostolok utódai sajátosan is szeressék egymást. Szeressék egymást, mert meglátják egymásban Krisztus képét – figyelmeztetett szentbeszédében a bíboros. Később kifejezetten a papokhoz szólva így fogalmazott: „Ezért hát nem mindegy, hogy csupán jó kollegiális viszonyban dolgozunk-e egymással, vagy igazi, jó, szentségileg megalapozott és megélt papi közösségben működünk együtt. Ez még magasabb fokra emeli azt a természetes jót és szeretetet, ami az emberek között a puszta baráti közösségben megvalósul, és sajátos erővel teszi teljessé azt a tanúságot, amit az Egyháznak kell tennie Krisztusról a világ előtt.”

* * *

Március 24-én, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. A liturgia részeként a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását, melynek során az esztergomi bazilika és a Loyolai Szent Ignác- (vízivárosi) plébánia egy-egy, továbbá a Szent Péter és Pál-(belvárosi) plébánia  két egyházközségi képviselőjének, illetve az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet nyolc növendékének a lábát mosta meg. A szentmisén a főegyházmegye papjai koncelebráltak.

Krisztus egyszeri keresztáldozatát az egyház minden egyes szentmisében jelenvalóvá teszi. Nem megismétli, nem megsokszorozza, hanem jelenvalóvá teszi lényegi valóságában és kegyelmi erejében – fogalmazott szentbeszédében Erdő Péter, hozzátéve: Isten egyidejűsége és egysége fel-felbukkan a tér és az idő egy-egy pontján, amikor a szentmisét ünnepeljük. Ezért mondhatjuk el, hogy minden szentmise végtelen értékű áldozat, emlékezés a történelmi múltra, az örök jelenre és a hívogató jövőre. És jelenlét, szent jelenlét, amely az eucharisztikus színekben a szentmise után is megmarad, sugározza kegyelmi erejét, és méltó az imádásunkra.

Győri Egyházmegye

Március 24-én, nagycsütörtökön 9 órától olajszentelési szentmisét mutatott be Pápai Lajos megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. 

A főpásztor szentbeszédében Isten népének általános és apostoli papságáról elmélkedett. A II. vatikáni zsinatot idézve kijelentette, e kettő elválaszthatatlan, hiszen egymáshoz vannak rendelve, noha nemcsak fokozatban, lényegükben is különböznek egymástól. Az olvasmányok és a napi evangélium tanítása alapján hangsúlyozta, Jézus Krisztus személyében teljesedett be minden prófécia, ahogy ezt önmagáról is állította. Kifejtette, az Újszövetség papi népe az egyház, s Jézus az egyházi rend szentsége által adja tovább apostoli kegyelmét az idők végezetéig. Mindkét papság tehát Krisztus egyetlen papságából részesedik más-más módon. A szónok végül arra kérte a papokat és a híveket, adjanak hálát az Úrnak, és imádkozzanak új, szent papi hivatásokért.

Hajdúdorogi Egyházmegye

A debreceni főszékesegyházban Kocsis Fülöp érsek-metropolita a nagycsütörtöki Szent Bazil Liturgián megszentelte az antimenzionokat, vagyis azokat az ereklyét tartalmazó kendőket, melyek a görögkatolikus templomokban az oltáron helyezkednek el. Az antimenzionon mutatják be a legszentebb áldozatot, az Eucharisztiát. Erre a szertartásra az egész főegyházmegyéből nagy számban érkeztek papok, hogy főpásztorukkal együtt ünnepelhessék meg az utolsó vacsora emlékét.

A Szent Liturgiát a lábmosás szertartása zárta, amelynek során az érsek megmosta tizenkét pap lábát. Ez a szertartás felidézi,  miként mosta meg Jézus tanítványai lábát a titkos vacsora estéjén, felhívva ezzel az apostolok figyelmét a szolgálat fontosságára. A rítus lényegét fogalmazza meg az utolsó imádság: „Te, Uralkodónk, jöjj most méltatlan szolgáid közé, akik példádat követik; mosd le rólunk lelkünk minden szennyét és tisztátalanságát, hogy megtisztulva a bűneink folytán ránk tapadt portól, s a szeretet törlőjével egymást megtörölve kedvedben járhassunk életünk  minden napján.”

Kaposvári Egyházmegye

A március 25-én hetvenöt éves Balás Béla kaposvári megyéspüspököt a nagycsütörtöki krizmaszentelési misén köszöntötték a Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartás homíliáját Kocsi György zamárdi plébános mondta az egyházmegye papjainak jelenlétében. A szentmise végén a főpásztort Varga László általános püspöki helynök köszöntötte, s átadta a püspökség ajándékát,  Lőrincz Sándor kaposvári újságíró, író legújabb kötetét, amely Visszamosolyogni Istenre címmel jelent meg e jeles évfordulóra.

A könyv nagyító alá veszi Balás Béla atya huszonhárom éves püspöki ténykedését. A naplójegyzetek, tudósítások, reflexiók, humoros események remekül illusztrálják, mily sok területen szökkent szárba az elvetett mag, s mindebben milyen jelentős szerep jutott a főpásztornak, akit március 15-e alkalmából az ifjúság lelkigondozása és a hitoktatás terén hiánypótló és nagyhatású tevékenysége, valamint fél évszázados értékteremtő papi és püspöki szolgálata, illetve kivételesen elhivatott és sokrétű szervezőmunkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntettek ki.

Pannonhalmi Főapátság

Pannonhalmán nagyszerdán este, március 23-án tartották a krizmaszentelési misét a Szent Márton-bazilikában. Ez az alkalom volt egyben a Területi Apátság Szent Márton-zarándoklata, amelyre a főapátsághoz tartozó tizenöt plébánia mindegyikéből érkeztek hívek lelkipásztorukkal együtt.

A krizmaszentelési mise le is zárta a pannonhalmi Szent Márton-év egyik rendezvénysorozatát: az ereklyetisztelet alkalmait. November 11. és március 23. között ugyanis elvitték minden plébániára Szent Mártonnak a pannonhalmi bazilika altemplomában őrzött ereklyéjét. A plébániákon gyakran a helyi önkormányzattal együtt közösségépítő és liturgikus alkalmakat tartottak az ereklye fogadására.

A krizmaszentelési misét Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát vezette, homíliát mondott Pintér Ambrus általános helynök. A liturgián jelen voltak szerzetesközösség tagjai mellett a Területi Apátságban szolgáló lelkipásztorok és diakónusok is.

Pécsi Egyházmegye

A hagyományoknak megfelelően nagycsütörtökön 10 órakor kezdődött az olajszentelési szentmise a pécsi székesegyházban, amelyen az egyházmegye papsága az egység kifejeződéseként közösségben újította meg Istennek tett ígéretét az ünnepi liturgia keretében.

* * *

Nagycsütörtök a húsvéti szent három nap első napja, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Az utolsó vacsora emlékére 18 órakor mutatott be ünnepi szentmisét Udvardy György a pécsi székesegyházban.

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét nagycsütörtökön délelőtt a székesfehérvári bazilikában, amelyen a hagyományok szerint sor került a krizma és a szent olaj megáldására. A szertartáson jelen volt Takács Nándor nyugalmazott püspök, az egyházmegye egész papsága, a szerzetesrendek képviselői és sok hívő, aki elkísérte papját az ünnepre.

„Öröm ez a szentmise, annak ellenére, hogy tudjuk, mi minden tartozik ehhez a naphoz Jézus életében, amikor szeretetének legnagyobb jelét adja apostolai felé, és amikor Júdás elárulja. Apostolai elalszanak mellette, ő vérrel verejtékezik, elfogják, és elkezdődik kínszenvedése. Jó ilyenkor elolvasni nyugodtan, csendben a főpapi imát, Jézus búcsúbeszédét János evangéliumában. A szavak megérintik a lelket, közel visznek Jézushoz!  A hívő ember lelke megtelik hálával és örömmel: az Úr kegyelmével! – mondta szentbeszédében Spányi Antal püspök.

* * *

Nagycsütörtökön este az utolsó vacsora emlékére tartottak püspöki szentmisét a székesfehérvári székesegyházban. A homíliában Spányi Antal megyéspüspök arra emlékeztetett: Jézus mindenben hasonlóvá vált hozzánk, a bűnt azonban nem ismerte. Minden az övé lehetett volna, de mindenről lemondott értünk, mert szeretettel akart minket, nem a bűnösségünket nézte, hanem szétosztotta magát nekünk szavaiban és tetteiben. Általa gazdagodunk, és tőle kapjuk az erőt a jóra.

Szeretetének titkát ezen az estén három formájában szemlélhetjük: megalapította az Oltáriszentséget, melyben velünk maradt; papságot adott nekünk, akiket lefoglalt magának és küld hozzánk; a lábmosásban pedig példát mutatott a szolgáló szeretetre – mutatott rá a főpásztor. 

Szombathelyi Egyházmegye

A szombathelyi székesegyházban bemutatott olajszentelési szentmisén Veres András megyéspüspök papokhoz intézett beszédében kiemelte: nagycsütörtökön megújítják fogadalmaikat az egyházmegye papjai és ez évről évre az egyik legfontosabb esemény kell hogy legyen az életükben.

Hangsúlyozta: akárcsak a Szűzanya, a papok is az isteni irgalmasság kinyilatkoztatásának részesei, eszközei. Hiszen feladatuk egész papi életükben, hogy az Atya irgalmasságának tanítói, hírnökei legyenek. Ha nem ezt tennénk, üressé lenne szolgálatunk – mondta a főpásztor –, hiszen Jézus is azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy az Atya irgalmas szeretetéről tanítson. A papság pedig hivatását, küldetését arra kapta, hogy Jézus művének szolgálói legyenek a világban. 

* * *

Az utolsó vacsorára emlékező esti szentmisén a szombathelyi székesegyházban  Veres András megyéspüspök szentbeszédében elmondta: a nagycsütörtök esti szertartásban egyszerre van jelen az öröm és a fájdalom. Az öröm, mert Jézus megalapította az Oltáriszentséget és itt maradt köztünk. A fájdalom, hiszen közeleg Jézus szenvedésének ideje.

Jézus Isten irgalmasságának arca, kinyilatkoztatja számunkra az irgalmas Atya szeretetét. Ez két mozzanatban érhető utol: az egyik a lábmosás, amikor a Mester szolgálja tanítványait. Ebben megmutatkozik az alázat, ami azonban ma hiányzik az emberekből – mutatott rá a főpásztor. A másik mozzanat, ami Isten végtelen irgalmas szeretetéről tanít minket, az, hogy Jézus a kenyérben és borban az önátadás teljességét mutatja meg nekünk – tette hozzá Veres András.

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi Szent Mihály-bazilikában nagycsütörtökön délelőtt tartott krizmaszentelő szentmisével kezdődött meg a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap. A szentmisén Márfi Gyula érsek megszentelte a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Az olajszentelési mise keretében a papok közösen újították meg a szentelésükkor tett ígéreteket.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Hajdúdorogi Egyházmegye, Kaposvári Egyházmegye, Pannonhalmi Főapátság, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Lambert Attila, Tóth János, Győri Egyházmegye, Hajdúdorogi Egyházmegye, Hegedűs György/Kaposvári Egyházmegye, Pannonhalmi Apátság, Loósz Róbert/Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Videó: Szent István Televízió

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »