Nagy-Britannia meghozta a döntést az EU-tagságról

Helyi idő szerint este tíz órakor az utolsó szavazatokat is leadták Nagy-Britanniában, majd elkezdték összeszámolni, hogy döntöttek a britek az országuk EU-tagságáról. Hagyományos exit poll nem készült, a YouGov azonban végzett egy felmérést, ennek az eredményét várhatóan akkor publikálják, amint az utolsó sorban állók is leadták a voksukat. Összesen 46,5 millióan szavazhattak Nagy-Britannia sorsáról. A végeredményt Manchester városházáján fogják kihirdetni – attól függően, hogy mennyire szoros az eredmény, hajnalban vagy már reggel.

Márpedig a közvélemény-kutatók nagy esélyt adtak arra, hogy rendkívül kicsi legyen az elszakadást és a tagságot pártolók száma közti különbség. A Financial Times legutolsó összesítése 48-46-os EU-párti előnyt mutatott, de ez úgy jött ki, hogy a népszavazás előtti utolsó hét nap 13 felmérése közül 8 uniópárti, 4 elszakadás melletti előnyt, egy pedig döntetlent mért. Ennél is fontosabb az a két részlet, amelyet minden közvélemény-kutató kiemel: az utolsó napokban is kétszámjegyű a bizonytalanok aránya (sokan azt valószínűsítik, hogy ők inkább a tagságot pártolják), de az elszakadást támogatók elkötelezettebb szavazók. Azt is felvetették, hogy százezernél is több – többségében valószínűleg uniópárti – brit fiatal van a Glastonbury fesztiválon, de több tízezer angol és walesi szurkoló a foci Eb-n maradt Franciaországban. Kis szám ez egy ekkora országban, de valóban nem tartották elképzelhetetlennek, hogy ilyen apróságok dönthetnek.

Káoszt hozna a kilépés

Maga a népszavazás rendkívüli események nélkül zajlott. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a hatalmas esők miatt két nyugat-londoni szavazóhelyiséget is elárasztott a víz, így azokat el kellett költöztetni.

Az igazi vihar nem az égből jön azonban, hanem a kilépésre pártolók hozhatják el reggelre. Ha nyernének a kilépésre szavazók, az nem egyszerűen csak David Cameron miniszterelnök bukását hozhatja el, hanem jókora piaci pánikot is. A G7 riadókészültségbe helyezte magát arra az esetre, ha a britek a kilépést választanák, a Standard & Poor’s is bejelentette, hogy leminősíti Nagy-Britanniát, ha kilépnek az unióból, és a devizaárfolyamokban is hatalmas kilengéseket okozna a kilépés. Az is kérdés, az EU hogyan reagálna a kilépésre. Jogilag annyi biztos, hogy egy két évig tartó tárgyalássorozat következhetne a kilépés részleteiről. Az unió vezetői harcias nyilatkozatokkal jelezték: nem sok jóra számíthatnak a britek tőlük, ha „dezertálnak”. Ez persze érthető: logikus, hogy nem akarják a legkisebb pozitív jelzést sem adni más országok euroszkeptikusainak az unió nélküli jövőképről. Ráadásul a tárgyalások két évében Németországban és Franciaországban is választást tartanak.

A kilépés rövid távon is nagy megszorításokkal járhatna: rendkívüli pótköltségvetést helyezett kilátásba George Osborne brit pénzügyminiszter arra az esetre, ha a Brexit hívei győznek. A személyi jövedelemadó alapkulcsa 2 százalékponttal 22 százalékra, felső kulcsa 3 százalékponttal 43 százalékra emelkedne, 5 százalékponttal 40 százalékra növelnék az örökösödési illetéket, és emelkedne az üzemanyagok, valamint a szeszes italok jövedéki adója is. A másik oldalon 2 százalékkal kurtítanák meg egészségügyi, az oktatási és a védelmi büdzsét, és Osborne kilátásba helyezte a nyugdíjakra, valamint a közlekedésre, az önkormányzatokra és a rendőrségre fordított összegek csökkentését is. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a pénzügyminiszter ezt keresztül tudná vinni, nemcsak azért, mert a Brexit a kormányt is elsöpörheti, hanem azért sem, mert 57 konzervatív, ám kilépéspárti képviselő már jelezte, hogy nem szavaznák meg.

Mi várhat a magyarokra?

Nagy kérdés az is, mi vár a Nagy-Britanniában élő külföldiekre, köztük a magyarokra. Hogy kilépés esetén mi lenne, azt most még megjósolni is lehetetlen. De a bentmaradás is nagy változásokat hozna: David Cameron az év eleji tárgyalásokon kiharcolta – az Európai Bíróság pedig nemrég jóváhagyta -, hogy az ott élő külföldiek az otthon lévő gyerekeik utáni szociális juttatásokból nem annyit kapnának, mint a britek, hanem annyit, amennyi a hazai árak szerint járna. Ez a most ott élőkre 2020-tól vonatkozna, az újonnan kivándorlókra viszont azonnal.

Szerző: Sztojcsev Iván


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »