Művészeti tanácsot állítana fel a külügy

Művészeti tanácsot állítana fel a külügy

Íjgyártó István szerint a magyar kulturális diplomácia igazából fogyasztó. Vagy ha úgy tetszik, viszonteladó. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára úgy látja, Magyarországon még felépülőben lévő rendszer a kulturális diplomácia, ám annyi biztos, megéri 700 millió forintot költeni a lengyelországi magyar évadra.

– A magyar kulturális életben 700 millió forint nagy összegnek számít, és a kulturális diplomáciában sem kicsi. Megéri ennyit költeni egyetlen országra?
– Egy több mint másfél éven át tartó rendezvénysorozatra ez egyáltalán nem nagy összeg. Ha a lengyeleknek köszönhetően nem tudtunk volna bizonyos dolgokhoz, például rendezvényhelyszínekhez a piaci ár alatt hozzájutni, nem is lett volna elég. A kulturális évadokban intenzíven, hosszú időn át jelenik meg Magyarország egy-egy országban. A tapasztalat azt mutatja, hogy kell néha ilyen koncentrált megjelenés.

– Ha ez a pénz ilyen kevés, akkor a Balassi Intézetnek a jövő évi költségvetésben szereplő 3,5 milliárdos büdzséjét sem nevezhetjük nagynak. Mit tartana ideális összegnek?
– Ha egy ország ezt komolyan veszi, a világ minden pénzét el lehetne költeni a kultúrája külföldi népszerűsítésére. Sose mondtam, hogy ez a pénz elegendő, de ennyit tudott erre fordítani a költségvetés.

– Miért pont Lengyelországban lesz magyar évad?
– Borzasztó egyszerű: a hagyományos lengyel–magyar barátságon túl 1956 miatt. Ez az év mindkét országban fordulópont volt, és most van a hatvanadik évfordulója. Ha nincs a poznani munkásfelkelés, talán Magyarországon sem lett volna forradalom. Ennek semmi köze az utóbbi időben felröppent aktuálpolitikai spekulációkhoz.

– Pedig köztudott, hogy a mostani lengyel kormány jóval barátságosabb az Orbán-kormánnyal, mint a korábbi. Bár a magyar évadról szóló kormányhatározat két héttel a lengyel választás előtt született.
– Jóval a lengyel választás előtt összeállt már a teljes program, hiszen még a kormányhatározat megszületése előtt egyeztetnünk kellett a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Meg kellett indokolnunk, hogy mire kérjük a pénzt.

– A magyar kulturális diplomácia sokszor épít történelmi témákra: a közelmúltban adta magát a holokausztra való emlékezés, idén 1956. Más országok kulturális intézetei mintha több aktuális társadalmi problémát vetnének fel. Tegnap volt például a német Goethe Intézet vitaversenyének döntője, ahol középiskolás diákok érveltek a migrációs kvóta ellen és mellett.
– Egy-egy ilyen történelmi évforduló jó alkalom, hogy kulturális események épüljenek a megemlékezés köré. Ugyanakkor ha megnézzük a magyar intézetek honlapjait, számos más típusú programot találunk, például New Yorkban teljes gőzzel zajlik a Modernity X Hungary művészeti fesztivál, amelynek nincs évfordulós vonatkozása.

– Vágtázó Csodaszarvas-turné, a magyar festészet aranykorát bemutató kiállítás és a Nemzeti Színház előadása is szerepel a magyar évad programjában. Mi a koncepció? Van elképzelésük arról, hogy Magyarország mit szeretne megmutatni magából a lengyeleknek?
– A sokszínűség. A másik fő szempont, hogy a lengyel közönség mit szeretne látni.

– Mit szeretnének látni a lengyelek?
– Mindent. A maga teljességében, sokszínűségében igyekszünk bemutatni a magyar kultúrát.

– A lengyelországi magyar évad lengyel honlapja még nem készült el, pedig lengyeleknek szólnak a programok. Magyar honlapjuk viszont már van. Miért volt erre szükség?
– Lesz lengyel honlap. Napokon belül elindul, a fordítás készül. Nagy késésben nem vagyunk, most nyílt meg az évad. A varsói könyvvásár honlapján a magyar programokról is olvashattak a lengyel érdeklődők. A magyar közönségnek azért készítettünk honlapot, mert így tájékozódhat arról, hogy a 700 millió forintot mire költjük.

– Gyakran éri az Orbán-kormányokat az a vád, hogy a kultúra másodlagos kérdés a számukra, és nincs koncepciójuk. A kulturális diplomáciának van?

– A kulturális diplomácia növekvő jelentőségét mutatja, hogy most már államtitkárság vezeti. Ilyen korábban nem volt. Ez ugyanakkor még felépülőben lévő rendszer. Jelenleg az az elsődleges cél, hogy az intézményhálózat hatékonyan működjön.

– Mégis a kulturális diplomáciának kell eldöntenie, hogy mit mutat meg a magyar kultúrából külföldön. Ilyen értelemben van koncepciójuk?
– A követségek és a kulturális intézetek maguk terjesztik fel, hogy az adott évben mit szeretnének bemutatni, ennek alapján döntünk. Központilag azokat az eseményeket szervezzük, amelyek világszerte egyformán képesek érdeklődést kiváltani, mint a Bartók-év és az 1956-os megemlékezéshez kötődő rendezvények. A kulturális diplomácia abban az értelemben nem azonos a kulturális politikával, hogy mi nem állítunk elő kulturális termékeket. A meglévő produkciókat igyekszünk eljuttatni a nemzetközi kulturális vérkeringésbe. Lehet azon vitatkozni, hogy ennek az eszköztára felállt-e már, vagy hogy jó-e a koncepció. Hosszú távon szeretnénk egy művészeti tanácsot létrehozni, amely ezekben a kérdésekben dönt. Most a kulturális diplomácia igazából fogyasztó. Vagy ha úgy tetszik: viszonteladó. Azt igyekszünk képviselni, ami sikeres.

– Például?
– Komolyzene, autentikus népzene. A magyar fotóművészet szerintem hatalmas áttörés előtt áll. De nem mi vagyunk hivatottak arra, hogy ebben döntést hozzunk. Ha jól működik a diplomácia, kell majd mögé egy ilyen művészeti tanács.

– A bürokráciacsökkentő csomagban szerepelt a Balassi Intézet, amely eszerint megszűnik mint külön intézmény, illetve beolvad a Külgazdasági és Külügyminisztériumba. Mi lesz végül az intézet sorsa?
– A Balassi eddig is a külügy felügyelete alatt működött, a külföldi intézetek a külképviseletekkel egy irányítás alá kerültek. Ez adminisztratív-technikai dolog. A Balassi Intézetnek továbbra is külön szakmai költségvetése van, főigazgató irányítja. Ha történik is további lépés a kormány részéről, arra törekszünk, hogy a szakmai önállóságát megtartsa az intézet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »