Multikhoz vándorolnak az uniós támogatások

Multikhoz vándorolnak az uniós támogatások

A magyarországi uniós nagyvállalati támogatások nagy többsége multinacionális vállalatokhoz került, gazdaságélénkítő hatásuk pedig erősen megkérdőjelezhető – derül ki a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és adó-és üzéleti tanácsadó cég elemzéséből.

A kutatásban 8 ország (Lengyelország, Németország, Portugália, Spanyolország, Magyarország, Olaszország, Csehország és Ausztria) 2007-2013-as időszakban kifizetett vállalkozásfejlesztési támogatásait vették górcső alá, különös tekintettel a nagy cégeknek adott pénzekre.

A vizsgált időszakban ezek az államok összesen mintegy 4,6 milliárd eurónyi brüsszeli forrást költöttek nagyvállalati prjektek finanszírozására, ez az összes vállalkozói támogatás 13 százaléka volt. Ebből az összegből nagyjából 2800 cég 4500 beruházására jutott pénz.

A nyolc országban átlagosan a támogatott nagy cégek 40%-a volt hazai, tövábbi 29% pedig hazai bejegyzésű, de számos más államban is jelen levő multinacionális cég. Magyarország gyakorlata azonban jelentősen eltér ettől. Nálunk a nagyvállalatoknak szánt uniós források

kétharmadát külföldi multiknak osztották ki.

Ennél még tanulságosabb, hogy a KMPG megvizsgálta a támogatott beruházásokat is, és arra jutott, hogy legalább egyharmaduk

az uniós dotáció nélkül is megvalósult volna,

sőt számos olyat is találtak, amelyet az adott vállalatnak mindenképpen muszáj volt elvégeznie. A kutatók szerint ugyanis

nehezen elképzelhető, hogy komoly multinacionális cégek ne tudnának finanszírozást állítani egy-egy projektjük mögé.

A maradék kétharmad nagy része is szerepelt a támogatott cég közép-vagy hosszú távú tervei között, tehát az uniós forrás nélkül is előbb-utóbb megvalósult volna. Ezt támasztja alá az is, hogy a vállalati vezetőkkel folytatott beszélgetésekből kiderült: a projektek megvalósításáról szóló döntések elsöprő többségénél (83%-ánál) nem szerepelt a legfontosabb érvek között, hogy megkapják-e a támogatást.

Magyarul az uniós források nagy része

nem azoknak a cégeknek jutott, akiknek feltétlenül szüksége lett volna a pénzre, hanem azoknak a dolgát könnyítette meg, amelyeknek amúgy is van.

Ez első blikkre is igazságtalannak tűnik, de nem is ez az igazán nagy baj.

Hanem az, hogy a EU-s támogatási rendszert egyszerűen nem erre találták ki. A brüsszeli pénzeknek a gazdaság élénkítését kellene szolgálnia. Ha azonban egy beruházás – teremtsen bármennyi munkahelyet is, növelje bármennyivel is a GDP-t – az uniós források nélkül is szinte biztosan megvalósult volna, akkor

az erre adott összeg valójában ablakon kidobott pénz.

Hiszen a projekttel járó pozitív hatások akkor is jelentkeztek volna, ha az Unió egyetlen eurót se költ rájuk.

Az elemzés a 2014-2020-as támogatási ciklusra sokkal nagyobb körültekintést, és a kisés középvállalkozásokra való nagyobb odafigyelést javasol.

Amikor még a kormány sem elégedett

Az uniós források elosztása az az igen ritka terület, amelyen a kormány sem elégedett önmagával. Igaz, jelentősen megkönnyíti az önkritikát, hogy a támogatási ciklus első fele balliberális kormányok idejére esett, így a Fidesz nem egyedül viseli a felelősséget Az uniós forrásokról szóló hétfői parlamenti vitanap során Lázár János  ugyan  egyenesen „bravúrnak” nevezte a 2013-as  intézményrendszeri átalakítást, és azt, hogy a lehívható összegek 100%-át sikerült elnyerni – ám kénytelen volt hozzátenni azt is:

“sok projektnek nem látjuk a célszerűséget, a fenntarthatóságát” 

A jobbikos Bana Tibor szerint 2010 előtt és most is helytelenül használják fel a brüsszeli forrásokat. A politikus szerint a “presztízsberuházások, látványberuházások” helyett a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő beruházásokat kellene középpontba állítani, és sokkal több forrást kellene biztosítani a kis-és középvállalkozásoknak.

Az LMP szerint a fő baj az, hogy a brüsszeli pénzekből megvalósuló beruházások nagy része „semmit sem lendített a gazdaságon”. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, hogy olyan strujtúrákra volna szükség, amelyek nem termelik újra a mai súlyos problémákast, ám ezek még kialakulni se kezdtek.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »