Multik a hátsó udvarban

Multik a hátsó udvarban

A kanadai–európai uniós szabadkereskedelmi egyezmény veszélyes és elfogadhatatlan.

Augusztus végén Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter egy lakossági fórumon azt mondta, hogy az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) tárgyalásai lényegében kudarcot vallottak, de ezt senki nem meri bevallani.

Bár a német alkancellár kijelentését a következő napokban az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Államok illetékesei, valamint Angela Merkel is cáfolták, úgy tűnik, Gabriel olyan nyilatkozathullámot indított el, amely lassan tényleg a TTIP-tárgyalások végét jelzi. Először a francia gazdasági miniszter jelezte, hogy Franciaország szorgalmazni fogja az egyeztetések leállítását, majd a tárgyalások felfüggesztésének szükségességéről beszélt az osztrák kancellár és a belga miniszterelnök is, és az olasz gazdasági miniszter is elismerte, hogy zsákutcába kerültek a tárgyalások.

Ezeknek a híreknek a hallatán akár meg is nyugodhatnánk, de a fellélegzésre sajnos semmi okunk. Itt van ugyanis a hátsó ajtóban a TTIP kisöccse, az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény, CETA), amelyről szinte senki nem beszél. Ne hagyjuk, hogy a TTIP-tárgyalások kudarcáról szóló hírek hamis illúzióba ringassanak minket!

A CETA ugyanis, amelyet trójai falóként használhatnak fel az amerikai és kanadai multik, hasonlóan veszélyes, mint a TTIP. A CETA éppúgy a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja: szabad utat enged a génmódosított növényeknek, illetve az óriáscégek a normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban perelhetik az egészséges környezetet és az állampolgárok jogait védő kormányokat.

A CETA-t július 5-én terjesztette a tagállamok elé ratifikálásra az Európai Bizottság. Az egyezmény jóváhagyásának kérdését várhatóan az ősz folyamán az Európai Tanács és az Európai Parlament is napirendre tűzi, és a tervek szerint az október végi EU–Kanada-csúcson írnák alá a felek.

Nézzük meg részletesen, hogy miért tartjuk problémásnak a CETA-t! Az egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk alaptörvényébe foglalt elvének megvalósítását. A CETA-ban közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszer-biztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezhetik.

Az egyezmény biotechnológiával foglalkozó cikkelye egyértelműen „a mezőgazdasági biotechnológia piacra jutásával” is foglalkozik. A CETA szövege alapján veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve, valamint az egyezmény felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené.

A TTIP kapcsán a leghevesebb kritikát a tervezett befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) kapta. Ezért a CETA-ba végül – példátlan módon utólag, a tárgyalások lezárását követően másfél évvel – az ISDS megreformált változata, a befektetési bírósági rendszer (ICS) került. Bár az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy azok a kirívó esetek, amelyek az ISDS-ben rejlő igazságtalanságok és sérelmek szimbólumaivá váltak, a megreformált rendszerben nem fordulhatnak majd elő az ICS alkalmazásával, egy kanadai és európai civil szervezetek által készített tanulmány ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja.

Az elmúlt évek öt legnagyobb port kavaró vitarendezési ügyének elemzése azt mutatja, hogy az ICS nemhogy nem küszöbölne ki egyet sem a sok vitát kiváltó peres támadások közül, de minden bizonnyal meg is sokszorozná ezek számát. A javasolt szabályokban semmi sem korlátozná a vállalatokat abban, hogy megtámadják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket, a nem állandó, választott bírák pedig könnyűszerrel dönthetnének a vállalatok javára, arra kárhoztatva az államokat, hogy jogos közpolitikai intézkedéseik után dollármilliárdos kártérítést fizessenek.

Röviden összefoglalva: a befektetési bírósági rendszer nem lenne képes megelőzni az ilyen és hasonló vitás esetek bekövetkeztét. Sőt akár azt is lehetővé tenné, hogy a kanadai leányvállalattal is rendelkező amerikai géntechnológiai cégek bepereljék hazánkat a génmódosított kukorica termesztésének tilalma miatt.

Ezen felül a CETA részét képező befektetési bírósági rendszer az európai és hazai joggal is ellentétes, mivel diszkriminatív módon különleges jogokat ad a Kanadában bejegyezett cégeknek az európai uniós cégekkel szemben, és kivezeti a bírósági eljárásokat az európai jogrendszerből, ezzel magasabb jogkört adva a döntőbíróknak az Európai Bíróságnál. Nem véletlen, hogy a tervezett befektetési bírósági rendszert heves kritikával ellenezte a Német Bírói Szövetség és az Európai Bírói Szövetség is. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, amely lehetővé tenné, hogy a cégek a magyar ratifikációt megelőzően bepereljék hazánkat egy vita esetén.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a CETA részét képező befektetési bírósági rendszer, az ICS antidemokratikus, az államok szuverenitását veszélyeztető vitarendezési eljárás. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy a hatályos országgyűlési határozat az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről azt szorgalmazza, hogy a kormány ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz.

Mindezek alapján úgy véljük, hogy a magyar kormánynak és az európai parlamenti képviselőinknek nem szabad támogatniuk, hogy a CETA a jelenlegi formában – akár csak ideiglenesen is – hatályba lépjen! Elengedhetetlen, hogy döntéshozóink fellépjenek az európai hatályba léptetési folyamat során, hogy az egyezményből kikerüljenek a hazánk szuverenitását veszélyeztető részek, mint a mezőgazdasági biotechnológia támogatása, a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatályba léptetés.

Bár a tervek szerint az aláírt egyezmény később a magyar Ország­gyűlés elé is kerül a tagállami ratifikációs eljárás során, nem várhatunk addig, hogy képviselőink utólag blokkolják a szerződés hatálybalépését, most kell beavatkozni, az EU-szintű döntéshozatal során.

Az is megfontolandó, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatályba léptetés összhangjának vizsgálatát az európai joggal. Jogi elemzések szerint az Európai Bíróság nem tartaná jogszerűnek ezeket az eljárásokat, így hazánk a lehető legdiplomatikusabban, az éles nemzetközi konfrontációt elkerülve tudná érvényesíteni nemzeti érdekeit.

A kérdés kapcsán nem árt figyelembe venni, hogy a Brexit és általában az EU egyre erősödő válságának egyik fő tényezője, hogy az Európai Bizottság a tagállamok állampolgárainak akaratát figyelmen kívül hagyva próbál olyan politikát ráerőltetni a tagállamokra, amely elsősorban a multinacionális cégek érdekeit szolgálja, sokszor az EU-polgárok egészségének, illetve környezetünknek a védelmével szemben. A görög válság során a trojka tevékenysége is ezt mutatta.

Amennyiben az Európai Bizottság, illetve egyes tagállamok vezető politikusai mindenáron keresztül akarják nyomni a CETA-t, amely legalább olyan rossz, mint a TTIP, azzal csak tovább mélyítik az EU válságát. Bölcsebb lenne tényleg leállítani a TTIP-tárgyalásokat és nemet mondani a CETA-ra! Ezzel már nem lennénk egyedül Európában: az osztrák kancellár szeptember elején azt is kijelentette, hogy ellenzi a CETA-t. A magyar kormánynak és európai parlamenti képviselőinknek jelenlegi formájában az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre is nemet kellene mondaniuk! Ráadásul erre egy országgyűlési határozatra hivatkozva lehetne sort keríteni.

Farkas István Tamás vegyészmérnök, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke;

dr. Kelemen András orvos;

Roszík Péter agrármérnök, a Biokultúra Szövetség alelnöke


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »