Mozog a szánk, telik az idő

JEGYZET – Valahányszor a szocdem párt jelenlegi elnökvezére a nyilvánosság elé áll, mindig Örkény István zseniális művének, a Tótéknak főszereplője, az Őrnagy jut eszembe: látszólag ártatlan, könnyen érthető mondókáját úgy adja elő, hogy egy pillanatig sem gondol arra, árthat-e ezzel másoknak.

A partizánharcok következtében elrongyolódott idegrendszerének egyetlen gyógymódját az Őrnagy a dobozhajtogatásban találja meg, a Tót család minden éjszakáját betöltő, állandó, kényszeres dobozolás. Amikor pedig néhány nap múlva már idegállapotának javulása is látszani kezd, gyermeki derűvel jelenti ki, hogy a dobozolás azért a legjobb dolog a világon, mert együtt vannak, mozog a kezük, telik az idő.

Az Őrnaggyal szemben viszont Liviu Dragnea szónoklatai nem a kéz, hanem a folytonos szájmozgásra fókuszálnak. Talán benne ilyen kép körvonalazódott a Telorman megyét (is) mosó Duna partján, hogy az igazi politikus-államférfinek mindig van mondandója az alattvalókhoz. Gondoskodik arról, hogy mindig járjon a szája, és teljék az idő a beszéddel. Egyik legutóbbi orációját majdnem végignevettem, mivel épp azt adta elő, szigorú, felelősségtudattal teli tekintetét engedékeny mosolykával enyhítve, hogy mégiscsak jobb, ha legközelebb a megyei tanácsok elnökeit nem zárt körű mutyiban, hanem a nép széles körű bevonásával választjuk majd meg. Tehát sürgető feladat a választási törvény ilyen irányú helyreigazítása.

Mondta ezt most, de majd csak négy esztendő múltán lesz újra esedékes, jelenleg ugyanis a parlamenti választásokra koncentrál a politika szelével meglegyintett minden emberfia. És a visszatérő nagy lehetőségre, a helyrekozmetikázott listás voksolásra. Nem hiszem, hogy sokan volnának széles e hazában, akik pontosan nyomon követnék és nyilvántartanák a különböző választási törvénymódosításokat, nem is érdemes, mert ezek tiszavirág-életű intézkedések, de az biztos, hogy amikor a név szerinti voksot emelték trónra, a legdagályosabb szavakkal adták elő az igazi demokrácia, átláthatóság és hasonlók beköszöntését. Örömmel fogadták az akkor még más pártelnököt szolgáló szocdemek is csakúgy, mint a mostani szónoklatot. Akkor sem, most sem mondott ellent senki. Elég volt látni, hogy főnöküknek mozog a szája, telik az idő, minek akadékoskodni?!


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »