Most kiderül, hogy Orbánék kinek az oldalán állnak

Most kiderül, hogy Orbánék kinek az oldalán állnak

Mondjon nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre – erre kéri a kormányt a Magyar Természetvédők Szövetsége. Úgy tudjuk, a kormányhatározat közigazgatási egyeztetése már megkezdődött, és napokon belül dönthetnek is az ügyben.

Már a jövő héten tárgyalhat a kormány az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás, az átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezmény (CETA) hazai ratifikálásáról. Információnk szerint már javában zajlanak a tárcaközi egyeztetések. A CETA lényegében az EU és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak (TTIP) a „kisöccse”, vagyis ha a kabinet elfogadja a paktumot, lényegében szabad utat ad az amerikai egyezménynek is. Ez pedig aligha csengene egybe a kormányzat eddigi kommunikációjával, amely a megállapodással kapcsolatos kritikákat hangoztatta.

Jöhet a GMO-szennyezés és a multik uralma

A paktum ellen többtucatnyi civil szervezet tiltakozik Magyarországon, miközben az EU-ban is több millióan írták alá azt a petíciót, amely a szabadkereskedelmi megállapodások veszélyeire hívja fel a figyelmet. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének vezetője szerint komoly környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kockázatai vannak a megállapodásnak. Az egyik legsúlyosabb pontja a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatos. – A CETA szövege alapján a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat, és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve. Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené – mondta lapunknak a természetvédők vezetője. További súlyos következményei lehetnek annak a vitarendezési eljárásnak, amelynek értelmében a multinacionális vállalatok különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben. – A befektetési bírósági rendszerben (ICS) a kormányok szabályozáshoz való joga rosszul definiált azáltal, hogy a megállapodás bevezeti a befektetők jogos elvárásának fogalmát, szélesre tárja a kaput a cégek indokolatlan pereskedése előtt – mondta. Farkas István úgy látja, az ilyen ügyekben döntő bírák lényegében jogászok és ügyvédek, vagyis akkor sem független személyek, ha állandó bíráknak nevezik is őket. A bírói függetlenség lényege, hogy a bírák egy helyről, a bíróságtól kapják a fizetésüket, és mellette nem lehetnek ügyvédek vagy céges jogászok. A kanadai szabadkereskedelmi megállapodásban azonban bármilyen jogász betöltheti ezt a „bírói” szerepkört, akár egy nagyvállalat jogtanácsosa is. Egy tagállam pedig már akkor is kénytelen lenne dollármilliárdos kártérítést fizetni a nagyvállalatoknak, ha csak egy olyan fogyasztóvédelmi szabályozást hozna állampolgárai védelmében, amely nem tetszik a multinacionális cégeknek.

Akkor is perelhetnek, ha nem ratifikálják

A megállapodás esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt. Farkas István szerint ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat – akár hazánkat is –, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény. Mindezek tükrében a Magyar Természetvédők Szövetsége arra kéri a kormányt, hogy mondjon nemet az Európai Tanácsban az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre, ne támogassa, hogy a CETA akár csak ideiglenesen is hatályba lépjen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »