Monográfia jelent meg a török hódoltság után újjászerveződő veszprémi egyházmegyéről

Monográfia jelent meg a török hódoltság után újjászerveződő veszprémi egyházmegyéről

„A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században (1700–1777)” című kötet bemutatójára május 2-án került sor a veszprémi Szaléziánumban. A könyv a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár közös kiadványaként jelent meg.

Az elmúlt évtizedben mind hangsúlyosabbá vált a 18. századi egyháztörténet kutatása, így a most bemutatott mű is szervesen illeszkedik a két archívum kiadványsorozatának tematikájába. A megyei levéltár kiadásában jelentek meg meg az elmúlt években a 18. század nagyhatású püspöke, Padányi Biró Márton halálának 250 éves évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia tanulmányai, a főpásztor végrendelete, illetve az általa 1757-ben a püspöki székvárosról készített lélekösszeírás; az érseki levéltár pedig az 1727-ben és 1755-ben a székeskáptalan birtokainak urbáriumait tárta a nagyközönség elé forráskiadás formájában.

Hermann István 2002 és 2008 között az érseki archívum munkatársa volt, 2008 óta a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója. Immár tíz éve foglalkozik a veszprémi püspökség 18. századi történetével, és doktori disszertációja is e témából született 2011-ben. Jelen kötetben kutatásainak összefoglalását adja az érdeklődők elé. A könyv lépésről lépésre mutatja be a katolikus plébániahálózat reorganizációját a török kiűzése utáni évszázadban. A veszprémi püspökség területén a 18. század elején alig két tucat plébánia működött, azok is jellemzően néhány szerzetesrend – ferences, kapucinus – fenntartásában, míg a korszak végén már 185 plébánia végezte a hívek pasztorálását. Az egyházmegye ekkor a mainál lényegesen nagyobb területet foglalt magában: 1777-ig, a székesfehérvári és szombathelyi püspökségek megalapításáig a veszprémi püspökség része volt Fejér és Pilis megye, Zala megye középső és nyugati sávja, továbbá az 1993-ban felállított kaposvári püspökség teljes területe is. A kötet kitér az egyházigazgatás középső szintjén lévő esperesi kerületek és a főesperességek fejlődésére, területi kiterjedésük változásaira. A munka részletesen elemzi, valamint lényeges megállapításokat közöl a püspökök és közvetlen munkatársaik kapcsolatáról, a kanonoki testület összetételéről és a helynökök működéséről. E folyamatokat, továbbá a hívek felekezeti viszonyainak, valamint az egyes plébániák jövedelmi viszonyaiban bekövetkező változásokat térképmellékletek teszik szemléletessé.

A könyvbemutatón a kiadványt Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára méltatta, a szerző pedig a térképmellékletekből nyújtott vetítettképes ízelítőt a közönségnek. A rendezvényen részt vett Márfi Gyula veszprémi érsek és Mail József gazdasági helynök.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »