Mondd, hány ballibsit bír még el a rakpart?

A magyar politikai paletta mindkét oldala reggel óta próbálja felfogni a hírt, amely szerint Eörsi Mátyást jelöli a kormány a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkári tisztségére.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a veterán ultraliberális politikus, főállású rettegő, aranyfokozatú nácivadász, az SZDSZ egykori külpolitikai megmondóembere és Horn Gyula államtitkára a legalkalmasabb ember arra, hogy hazánkat képviselje. Mégpedig

“a rendszerváltoztatásban

szerzett érdemek”

alapján.

Eörsi Facebook oldalán tudatta a remek hírt a nagyvilággal, hozzátéve, hogy ő ettől persze még nagyon demokrata, és nagyon ellenzéki marad. Ám a hiúság nagy úr, amely egy röpke pillanatra maga alá gyűrte őt is, így nem állta meg, hogy hozzá ne tegye:

„tisztában vagyok, hogy aktív külpolitikai megítélésem a Fidesznél lényegesen jobb volt annál, mint ami a médián keresztül látszódott.”

Ezzel az irigylésre méltó helyzettel nincs egyedül. Az elmúlt esztendőkben a fülkeforradalom és az elszámoltatás kormánya számos egykori balliberális kádert előásott a politikai süllyesztőből.

A magyar-kínai barátság harcosa

Nagy feltűnést keltett, amikor az Eörsi Mátyást támogató/jelölő Szijjártó Péter 2015 novemberében a

Magyar-Kínai Barátságért Kitüntető Díjat adományozta

a szocialisták egykori miniszterelnökének. A kitüntetés akkor nagy felháborodást keltett – mindegyik oldalon – különösen azért, mert a nyilatkozatokkal közismerten hadilábon álló Medgyessy épp november végén próbált néhány nyakatekert mondattal körülírni, vagyis összehasonlítani a szocialista- és Fidesz-kormányok közötti korrupciót: “Semmiképp nem merném állítani, hogy a korrupció szintje ma, az Orbán-kormány időszakában magasabb lenne, mint korábban, illetve hogy maga a jelenség tapinthatóbb lenne, mint az előző kormányok idejében”

Csak én vagyok helikopter

Kóka János, az MSZP-SZDSZ kormányok emblematikus figurája, volt gazdasági és közlekedési miniszter, a vidéki és helikopteres közlekedés nagy barátja a kormányváltás után is megtalálta a maga számítását. Visszatérve az üzleti életbe egyengette tovább cégei ügyeit, olyan jól, hogy néha még Szijjártó Péterhez is ellátogat és beszélgetnek. Beszállt a keleti nyitásba, így

utazhatott a  külügyminiszter delegációjával Szingapúrba.

Ráadásul többször is dícsérte az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Biztos örültek ennek a kommunikációs stábban.

Nagykövetként kormánypárti, ellenzékiként liberális

A Fidesz-kormány hatalomra kerülésekor (akkor) meglepő módon pozíciójában maradhatott Szent-Iványi István, Magyarország ljubjanai nagykövete, aki prominens SZDSZ-es politikusként, volt külügyi államtitkárként egyértelműen politikai kinevezettnek számított a diplomáciai karban. Olyannyira pozícióban maradt, hogy 2015-ig ott is maradt. Igen, megint Szijjártó, a külügyminiszter róla mondta, hogy

„A volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánról jó véleménnyel vagyok, remek munkát végzett… szeretném, ha most a házban vállalna szerepet.”

Amikor aztán hazajött (amellett, hogy pár nappal később „elvtelen opportunizmusnak” minősítette hirtelen az Orbán-kormány politikáját), rögtön

be is lépett a Magyar Liberális Pártba,

vagyis csatlakozott Fodor Gáborhoz, így ők már ketten alkotnak egy csapatot. Szent-Iványi ekkor újra megtalálta a benne szunnyadó liberálist.

A legkisebb közös többszörös

Such György, a Fidesz és az SZDSZ egykori tagja 2006-ban lett a Magyar Rádió elnöke, méghozzá

a Fidesz, SZDSZ és MSZP megállapodása alapján.

Ebben a minőségben volt pár igen sokat bírált döntése is – például kitiltotta Lovas István jegyzeteit. A 2006-os őszi események során remek alkalma nyílt arra, hogy kimutassa lojalitását az akkori hatalom iránt, amit ő jól meg is ragadott: a rendőrterror idején

az utcáról begyűjtött tüntetőket a Rádió székházának udvarán ütötték-verték.

Menedzserszerződése alapján, az ő állítása szerint – 2009 júliusától havi 9,4 millió forint javadalmazás illette meg, de a Magyar Rádió Közalapítvány elnöksége ezt vitatta és bírósághoz fordult. Such összesen

175 millió forintot követelt az MR-től.

Ez azonban nem jelentett akadályt, hogy 2012-ben kinevezzék az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának, méghozzá Kövér László nyomására. Such amúgy rossz politikus, szokatlanul őszinte, beszólt Orbánnak is, mégis megbízható munkaerő. Egy korábbi – fideszes – jellemzés szerint ő

a magyar politika a “legkisebb közös többszöröse”

A legkisebb közös többszörös idén májusban pedig a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke lett.

Még sem bűzlik annyira a pufajka

Zoltai Gusztáv, az egykori munkásőr (aki azért 2006-ban ezzel egyött is megkapta az egyik ’56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet) 2014 szeptemberében lett

Lázár János tanácsadója,

a feladata magyarországi zsidó közösségekkel való együttműködés, a kapcsolatok javítása volt.

Mint ismert, Zoltai több mint húsz évig volt a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség kirobbanthatatlan vezetője, pozícióját még az sem tudta megingatni, hogy kiderült róla, hogy

amúgy munkásőr volt.

2014 tavaszán azonban váratlanul lemondott, ami összefügghetett a Mazsihisz pénzügyeinek átvilágításával. „Az alku nagy valószínűség szerint az volt, hogy Zoltai további bajkeverés nélkül feláll a székéből, cserébe viszont szabad elvonulást kap, gyanús ügyeit nem bolygatják” – írta a Szombat akkor. Zoltainak olyan jól sikerült a lelépés, hogy nem sokkal később már Lázár környékén sertepertélt.

Egy kis III/II is belefér

Tasnádi László, a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkára annyiban kakukktojás, hogy nem a ’90 utáni balliberális kormányok idején szolgálta a demokráciát – hanem még ’89 előtt.

A volt III/II-es operatív tisztet

még  2000-ben, az első Orbán-kormány alatt nevezték ki az APEH bűnügyi igazgatójának, de 2002 decemberében, már a szocialista érában leváltották. 2014 nyarától

rendészeti államtitkár,

finoman szólva is óriási belpolitikai botrányt kiváltva ezzel. Olyannyira, hogy a kormány organikus térdelőszékének számító Civil Összefogás Fóruma is megtalálta egy pillanatra a gerincét, és lemondásra szólította fel Tasnádit.

Ő egyébként nagyon érzi ezt a demokrácia dolgot, nemrégiben ugyanis azt nyilatkozta,  – természstesen, mint a polgári kormány államtitkára – , hogy

“a ’70-es években jobb volt a nyomozóhatóságok és a titkosszolgálatok koordinációja, mint napjainkban. Nem azért, mert akkor mind egy minisztérium, a belügy alá tartoztak, most meg három minisztert szolgálnak. Hanem mert akkoriban még létezett egy olyan központi nyilvántartás, amelyhez mindenki hozzáférhetett.”

Régen minden jobb volt, na, lássuk be! De azért még nem reménytelen, hogy megközelítsük az egykori aranykor kékesvörös tündöklését. Nekünk még van pár ötletünk, milyen remek figurákat lehetne újra aktivizálni a nemzeti együttműködés jegyében.

Ön melyik kiérdemesült balliberális ikont nevezné ki?

 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »