Modern kori magyar inasok az Óperencián túl

Modern kori magyar inasok az Óperencián túl

Érdemes elindulni a magyar szakmunkásoknak külföldre továbbtanulni, inaskodni új szakmai fogások és új szemlélet elsajátítására. Az iparkamara szerint a fiatal szakembereknek mondhatni, kötelező kellene, hogy legyen a külföldi gyakorlat, a kinti képzésekre, ösztöndíjakra azonban egyelőre nincs tömeges jelentkezés. Palacsintás, cukrász, asztalos történetek a külföldi tanulás előnyeiről.

Hosszú évszázadokon keresztül jártak a kitanult asztalosok, fazekasok, vagy akár szabók is külföldre mentek tökéletesíteni mesterségbeli tudásukat, majd megint útra keltek, hogy hazahozzák a megszerzett ismereteiket.

A gyakorlat, lényegét tekintve, ma is létezik, az egyik példa rá egy miskolci palacsintás, aki az Egyesült Államokig ment, hogy jobbá váljon a szakmájában.  Oszlánczi Réka a borsodi megyeszékhelyen működő palacsintaház tulajdonosa, étteremvezetője egy amerikai kormányzat által meghirdetett programban vett részt, miután megnyerte a kapcsolódó ösztöndíjpályázatot.

Új ötletek Amerikából

Az európai és tengerentúli vállalkozói kapcsolatok erősítését szolgáló, háromhetes tapasztalatcseréhez hasonló programok szervezése Amerikában már bevett gyakorlat. Erre a meghívásra is a világ minden részéről érkeztek a fiatal vállalkozók, hogy tanuljanak. Mint Oszlánczi Réka elmondta, nagyon színes volt a társaság, jöttek az IT-szektorból, a divattervezés területéről és a vendéglátásból is.

A lényeg az innováció erősítése, ami egy palacsintaház esetében a kínálat, az ételek fejlesztését jelentheti, az amerikai tapasztalatok felhasználásával. A gasztronómiai tapasztalatok mellett a fiatal magyar éttermes arra is figyelt, hogy Amerikában nagyon hatékonyan dolgoznak az emberek és nagyon erős a marketingjük, kevésbé értékes dolgokat is jól el tudnak adni.

Itthon nem tudta megtanulni, amit akart

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, több más példa van rá, hogy magyar vállalkozók, mesteremberek külföldre mennek tökéletesíteni a tudásukat, amit a szakmai szervezet is segít a kiterjed nemzetközi kapcsolatai révén. Sok embert vittek például az észak-rajna-vesztfáliai kézműves kamarához, ahol továbbképzésen vettek részt, de az olasz és V4-es kapcsolataik is erősek. A magyar mesterek új technológiákat hoznak be, hasznosítják a külföldi kollégák napi vállalkozói tapasztalatait.

Szó Gellért salgótarjáni cukrász, akinek alkotásai közül már kettő is elnyerte az ország tortája címet, a műsorban elmondta: három éve foglalkozik édességekkel, ez alatt az idő alatt több külföldi szakmai útja volt, sok időt töltött Franciaországban és Olaszországban is. Cukrász karrierje úgy kezdődött, hogy érezte, addigi munkája nem teljesíti ki, miközben minden éjjel fagylaltokkal álmodott.

Elhatározta, hogy ezt a finomságot fogja készíteni professzionális szinten, ezért először Budapestre ment tanulni egy kis magániskolába, ahol azonban nem tudta elsajátítani a tervei megvalósításához szükséges ismereteket. Mivel az itthoni oktatás nem volt számára megfelelő színvonalú, úgy döntött, az itáliai Bolognában folytatja tovább, majd Franciaországban is tanult. Először saját pénzből ment ki, majd pályázati támogatással, közben nagyon sokféle náció tagjaival dolgozott együtt inasként. Elsősorban nem is recepteket tanult – azt bárhol szerezhet az ember –, hanem technológiákat, cukrászfogásokat, valamint szemléletet, a szakmai összetartás, a csapatmunka, a kollégák és a munka tiszteletének fontosságát.

Mint mondta, mindenkinek ajánlja a külföldi tanulást, mert nagy előrelépéssel jár, szakmailag nyitottá válik általa a világ. Szó Gellért szerint akkora fejlődés van a gasztronómiában, hogy a világ ezen a téren is össze fog kapcsolódni, magyar ízek kerülnek Franciaországba, franciák Magyarországra, aztán bejön a japán ízvilág, és így tovább.

Nem szakadnak meg a külföldi kapcsolatok

Hasonlókról számolt be Botos András asztalos, aki miután itthon elvégezte a szakmunkásképzőt, hét évet töltött külföldön kilenc cégnél, majd a franciaországi és nagy-britanniai inaskodás után hazajött, és Gödön műhelyt nyitott. Ő is arról beszélt, hogy Franciaországban teljesen más a mentalitás, mint Magyarországon, és szintén az összetartást, a szakmunka társadalmi megbecsülését emelte ki fő jellemzőként.

Mint mondta, soha nem gondolt arra, hogy végleg kint maradjon, mindig itthon képzelte el a jövőjét, de nem szakadtak meg a sok külföldi szakmai kapcsolata és a barátságai, így a kinti piacra is dolgozik Magyarországról.
Nincs tömeges jelentkezés

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési alelnöke szerint a fiatal szakembereknek mondhatni, kötelező kellene, hogy legyen a külföldi gyakorlat, a kinti képzésekre, ösztöndíjakra azonban egyelőre nincs tömeges jelentkezés. A határon túli tanulás mellett az is kulcsszó, hogy „visszajöttem”, mert Magyarországon nagyon erős az elvándorlás a munkaerőpiacról – tette hozzá.

forrás: Napközben/Kossuth Rádió / hirado.hu

The post Modern kori magyar inasok az Óperencián túl appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »