Mit titkolnak a jegybanki alapítványok?

Mit titkolnak a jegybanki alapítványok?

Egyelőre hézagosan tájékoztatják a nyilvánosságot gazdálkodásukról a jegybanki alapítványok. Ezt mondja az az újságíró és az a politikus is, akik jogerősen nyertek közérdekű adatigénylési pert a szervezetekkel szemben. Az alapítványok jogi képviselői a jövőben is sűrűn járhatnak bíróságra.

Az összegzés szerint a hat alapítvány a jegybanktól közel 270 milliárd forintot kapott. 200 milliárdot állampapírban tartanak, 8 milliárdot bankbetétben, csaknem 25 milliárdért vettek ingatlant, további tízmilliárdokból pedig cégekbe vásárolták be magukat. De arra az összegzés már nem tér ki, hogy melyik cégekben szereztek részesedést és mekkorát. „Tulajdonképpen a vagyonuknak még az 1 százalékát sem fordították támogatásra, ezért sem értem, hogy miért kellett ennyi vagyont beletenni ezekbe az alapítványokba, és ezért is van az, hogy az emberben bujkál a kisördög, hogy esetleg olyanok akarták vagy akarják fordítani ezeket az összegeket, amelyek nem feltétlenül jó, hogyha nyilvánosságra kerülnek” – fogalmazott Csabai Károly, a Világgazdaság főmunkatársa.

Az újságíróhoz hasonlóan, a szocialisták egyik parlamenti képviselője, Tóth Bertalan is perelt a jegybanki alapítványok gazdálkodásának átláthatóságáért. Egy pert már megnyert az ellenzéki politikus, négy másik alapítvány ügyében pedig másodfokú ítéletre vár. „Azokat az adatokat, amelyeket én igényeltem, azokat nem tették föl a honlapra. Most még van egy tíz napjuk arra, hogy részemre elküldjék azokat a szerződéseket, tehát nem csak általános adatokról van szó, hanem maguk a szerződések adatai, értéke, szerződő féllel, amiket kötöttek az elmúlt időszakban, illetve alapításuk egészen a mai napig, illetve én kíváncsi voltam arra, hogy hogyan születtek ezek a döntések” – nyilatkozta Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

Perben áll az alapítványokkal az átláthatóságért küzdő civil szervezet is, az egyik ügyben most nyertek jogerősen. „Olyan részadatokat, mint például: ki és miért választotta ezeket a befektetéseket? Mennyire voltak ezek kockázatosak? Volt-e versenytárgyalás, hogy mi legyen az ára egy-egy ingatlannak? Ki nyerte az ingatlanokra vonatkozó kezelési, felújítási, építési szerződéseket, egyelőre még nem tudunk, úgyhogy még perekkel kell ütni-vágni addig ezt a vasat, amíg forró” – szögezte le Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője.

A parlamenti kormánytöbbség a közelmúltban törvényben igyekezett kimondani, hogy a Nemzeti Bank alapítványainak vagyona nem közvagyon, de a jogszabály-módosítás elbukott az Alkotmánybíróságon.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »