Mit ér a magyar könnyűzene Nyugaton?

Mit ér a magyar könnyűzene Nyugaton?

Először vehetett részt hivatalos magyar delegáció a nagy múltú hamburgi zeneipari szakmai fesztiválon, a Reeperbahnon. Vajon milyen esélyei vannak Nyugat-Európában egy magyar zenekarnak, s nem tűnik-e úgy, mintha fát szeretnénk vinni az erdőbe? Ezekről a kérdésekről, illetve a fesztivál tapasztalatairól beszélgettünk a magyar delegáció két főkoordinátorával, Jeges Zsolttal és Pécsi-Szabó Dénessel.

Innen indult világhódító útjára a Beatles: ez a Reeperbahn Fesztivál, amelyet a német zeneipari szakma azért hozott létre, hogy a kiadók, promóterek, menedzserek és szakmabeliek megismerhessék az ország különböző részein élő és alkotó zenekarokat. Az évek során közben a német piac külföldi vendégeket is beengedett a szakmai expójára, így minden évben jelen vannak már különböző nemzeti delegációk is. Mivel a résztvevők hetven százaléka még ma is német, ezért a fesztivál amolyan kapu Európa egyik legnagyobb zenei piacára.

Erre jutott most ki hivatalos delegációval Magyarország, így az idén szeptember 21 és 24 között megrendezett mustrán 22 magyar zeneipari szakember mellett négy zenekar – Barbara Stahl, a The Adolescens, a Mongooz and the Magnet és a Mörk – is bemutatkozhatott, s telt házas koncerteket adott.

A hamburgi hangulatról pedig íme, itt egy galéria

http://mno.hu/

– Dénes és én is egy hasonló szakmai fesztiválon, a Midemen vettünk részt együtt június elején Cannes-ban, s ugyan más-más forrásból, de itt derült ki, megüresedett egy hely egy delegációnak a Reeperbahnon, s ekkor jött az ötlet, jó lenne, ha azt a helyet mi tudnánk betölteni – mesélt az utolsó utáni pillanatban érkezett lehetőségről Jeges Zsolt. Mint mondta, gyorsan kellett összeszervezniük a dolgokat, és mivel a Cseh Tamás Programnál is hasonlóan pozitívan álltak a magyar megjelenéshez, nyolcmillió forinttal támogatták annak megvalósítását.

A könnyűzenében nem számít, hogy honnan vagy

A négy zenekar kiválasztásáról szólva, Pécsi-Szabó Dénes elmondta, egy húsz formációból álló portfóliót küldtek ki a fesztivál szervezőinek, amelyből a németek választották ki a szakmai program mellett fellépő négy csapatot. Hozzátette, az ilyen patinás rendezvények kifejezetten figyelnek arra, ki lép fel náluk, s elképzelhető, hogy ők akár egy korábban nem is ajánlott zenekart szeretnének meghívni.

Külön érdekes, hogy vajon milyen keletje van a magyar zenekaroknak Nyugat-Európában? Sokan vélik úgy, hogy mivel mindenhol vannak igen profi bandák, picit olyan az egész, mintha fát próbálnánk meg az erdőbe vinni. – Könnyűzenében nem számít, honnan jön egy banda, a lényeg az, hogy meg tudjon jelenni, ott tudjon lenni, illetve a menedzsment is meg tudjon jelenni, meglegyenek az ismeretségei – véli Jeges Zsolt.

Mindkettejük szerint épp ezért volt jó lehetőség ez a mostani Reeperbahn (ahogy egyébként korábban a hasonló jellegű Eurosonic fesztiválon történő magyar megjelenés is), mert a német piac szereplői mellett egyéb nemzeti delegációk, így a svájciakkal, a portugálokkal vagy épp az itt mindig legnagyobbnak számító hollandokkal is elindulhat a párbeszéd, az eszme- és tapasztalatcserék.

A magyar delegáció hivatalos fogadásán mintegy száz külföldi szakember vett részt. A lényeg pedig az, hogy a bandákat azok nézhetik meg, akik koncert- és egyéb szervezés ügyében lehetnek illetékesek, így segítve elő esetleges jövőbeni turnékat.

Tök jó, de nem kell elszállni

Mindketten leszögezték ugyanakkor, hogy az eredményeket mindezek ellenére nem kell túlértékelni. A mostani megjelenés nagyon jót tehet a hazai szakmának, de például egy jövő évi hamburgi meghívás sincs ettől még borítékolva. Úgy vélik, a zeneipari embereknek továbbra is keményen kell dolgozniuk, ugyanakkor az ilyen szakmai konferenciákon, szakmai fesztiválokon való részvétel is elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres magyar produkciók Nyugat-Európában is felbukkanjanak, az ottani közönség keresse őket.

Mint mondták, felvevőkészségnek nincsenek híján, s azon vannak, hogy Magyarország jövőre is megjelenjen a hamburgi mustrán, mert komolyan csak úgy veszik az embert, ha huzamosabb ideig meg tud jelenni valahol.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »