„Mintha a vádlott a családtagjait választaná esküdtnek”

„Mintha a vádlott a családtagjait választaná esküdtnek”

A bírói függetlenség kerülhet veszélybe az új közigazgatási felső bíróság létrehozásával – állítják az ellenzéki pártok. Az állami szervek – a többi között a médiatanács, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Választási Bizottság – döntései jogvita esetén ehhez a testülethez kerülnének. De az új bíróság foglalkozna a közérdekűadat-igénylésekkel is.

A közigazgatás átalakításával indokolta az új bíróság felállítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is cáfolta, hogy a testület élére Patyi Andrást, a Nemzeti Választási Bizottság jelenlegi elnökét neveznék ki. „Ezek nem politikai ügyek, amelyek a közigazgatási bíróságon zajlanak. Egy építéshatósági ügy vagy egy adóhatósági ügy, úgy gondolom, nem politikai ügy. Épp arról van szó, hogy nagyobb legyen a transzparencia, átláthatóság, és egy ügyfélnek legyen joga arra, hogy fellebbezésben reménykedhessen az állam döntésével szemben” – jelentette ki a kancelláriaminiszter.

Politikai hátsó szándékot feltételeznek viszont a szocialisták, szerintük a Fidesz a bírói függetlenségre akar rárontani. „Ezt a bíróságot úgy akarják felállítani, hogy a személyi kiválasztásban komoly szerepet szánnak maguknak, egy olyan bíróság jönne létre, amely megakadályozná a számonkérhetőségüket. Már ezt a hatalmi ágat is szeretnék kiiktatni, úgymond, ami zavarhatja őket. Egy hasonlatot, ha lehetne használni: mintha a vádlott a saját családtagjaiból választhatná ki az esküdteket, így kívánják a számonkérést elkerülni” – fogalmazott Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője.

A Jobbik képviselője arra emlékeztetett, hogy közigazgatási bíróság eddig is volt. „Most ezt akarják kiemelni a független hatalmi ágból, egy új, önálló bírósággá tenni és pártkatonákkal kidíszíteni a vezetőség sorait. Én azt gondolom, hogy egyébként annak, ami a közigazgatásban jelenleg zajlik, a hatalomkoncentráció és a pártállam diktatórikus eszközeinek a kiépítése, tulajdonképpen egy logikus következménye az, hogy az utolsó rendszerhibákat is kiiktatják a sorból” – mondta Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő.

Az LMP azt ígéri, részt vesz a szeptemberre tervezett ötpárti egyeztetésen. „Azt viszont mindannyian ellenezzük, hogy egy olyan megosztott igazságszolgáltatás jöjjön létre, amelyben a politika éppen aktuális érdekeinek megfelelő ítéletek születnek, ezt semmilyen szinten nem tudjuk elfogadni. Azon leszünk, hogy kiderítsük az egyeztetés során, hogy melyek azok a pontok, amelyekben – a részletekben – az ördög rejlik, és arra fogjuk kényszeríteni a kormányt, hogy ezeket változtassa meg” – emelte ki Szél Bernadett, az LMP társelnöke.

Aggódnak a civil szervezetek is, mivel az új bíróságon dőlnének el a közérdekűadat-igénylésekért indított perek. „Azt kell feltételeznünk, hogy nem jó szándék vezeti a kormányt, illetve az államhatalmat, amikor ezt a jelenlegi bírósági fórumrendszerben a civil szervezeteknek, újságíróknak nagyon sok esetben kedvező ítéletekkel záruló peres eljárási területet át akarja adni egy hirtelen, újonnan megszervezendő bíróságnak” – közölte Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

A tervek szerint az új bíróság munkatársainak felét az államigazgatásból neveznék ki.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »