Mintegy tíz százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések Magyarországon

Mintegy tíz százalékkal nőhetnek jövőre a fizetések Magyarországon

BUDAPEST. Az idei 10-15 százalékos emelkedést követõen jövõre 9-10 százalékos bérnövekedésre számít a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal, a fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése, valamint a mind jelentõsebb munkaerõhiány húzza felfelé – közölte a Magyar Idõk.

A lap pénteki számában Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének fõtitkára elmondta, az idei, bõven tíz százalék feletti átlagos fizetésemeléseknél szerényebb mértékben, 8-9 százalék körül emelhetnek a cégek 2018-ban, ugyanakkor a korábbi évekre jellemzõ alacsony, 3-4 százalékos emelések nem térnek vissza.   

Kiemelte: ezek csak várakozások, mivel a vállalati szektorban nem januártól változnak a bérek, az üzleti terveket május végéig kell leadni. A munkaerõhiány továbbra is befolyásoló tényezõ lesz, ahogyan a minimálbérek már meghirdetett újabb nagyarányú emelése is. A versenyképességi pálya ugyanakkor még nem teszi lehetõvé az idei bérfelzárkóztatási szintet, ráadásul az idei 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés nagyobb nyomást jelentett a cégeknek, emiatt kisebb munkaerõköltséget tudnak kigazdálkodni – vélekedett.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke úgy vélte, cégmérettõl függetlenül, 10-15 százalékkal nõhettek az idén a fizetések a vállalati szférában a korábbi évek 3-5 százalékos emeléseihez képest, elsõsorban a munkaerõhiány miatt. A szervezet várakozása szerint a versenyszférában jövõre is fennmaradhat ez a növekedési ütem, habár saját területén a szakszervezet szeretne újabb 15 százalékos bérfejlesztést kialkudni.   

A bértárgyalások már tartanak, azonban a trend megváltozott, az év közbeni béremelések miatt már nem feltétlenül januártól jön az újabb bérrendezés, lehet, hogy azt év közben lépi meg a munkaadó, ráadásul számos vállalatnál tavaly többéves bérmegállapodás köttetett – részletezte az MTSZSZ elnöke. Hozzátette, a szakszervezeteknek már nemcsak a bérfelzárkóztatás a legfõbb céljuk, hanem az úgynevezett közérzetjavító intézkedések kiterjesztése is. Példaként említette, hogy sok cég a megnõtt túlóraszám miatt több rekreációs lehetõséget nyújt dolgozóinak, illetve egyéb kikapcsolódási alkalmat kínál, emellett egészségügyi szûréseket is szervez.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »