Minél alacsonyabb a kamat, annál jobb! Biztos? – 10 tévhit a lakáshitelről

Minél alacsonyabb a kamat, annál jobb! Biztos? – 10 tévhit a lakáshitelről

A lakáshitel kérvényezőket sokszor fölösleges aggodalmak gyötrik. Ezek mögött általában kevés, illetve téves információk bújnak meg. Pedig a lakáshitel ugyanolyan hiteltermék, mint például a fogyasztói hitel.

 

A bank mindenekelőtt a pénzét szeretné visszakapni, a kérvényező pedig saját lakásban szeretne élni. Semmi ördöngösség nincs ebben, persze, ha kellőképpen odafigyelünk az apró betűkre.

 

Nézzük meg hát, melyek azok a tévhitek, amelyek a leggyakrabban visszariaszthatják a hiteligénylőt, s amelyeknek valójában semmi alapjuk sincs:

 

 

1.A lakáshitel kezdetén csak a kamatokat fizetjük, és csak később a felvett kölcsönt.

 

Nagyon sok ember gondolja ezt, miközben minden egyes törlesztő részlettel a felvett kölcsön egy részét és a kamatot is fizetjük. Tehát sohasem volt igaz, hogy például az első 5 évben a kamatokat fizetem, a maradék 25 évben pedig már csak magát a kölcsönt.

 

2. Nem refinanszírozhatom a lakáshitelemet, mivel a bank zálogszerződéssel köti a lakásomat.

 

A lakáshitellel együtt a zálogjog is egyszerűen átruházódik egyik bankról a másikra. Ez egy teljesen standard eljárás.

 

 

3. Előbb le kell fizetnem a lakáshitelemet, csak azután vehetek újabb lakást, s vehetek fel újabb lakáshitelt

 

Nincs sehol megszabva, hogy kinek hány lakáshitele lehet egyszerre. Ha a keresetünkből futja, több lakáshitelünk is lehet. Ha valamilyen okból időközben új lakásba szeretnénk költözni, ingatlanunkra először vevőt kell találnunk, közben kezdhetjük az új lakáshitel intézését.

 

4. Ha nem tudom fizetni a lakáshitelemet, átruházhatom valaki másra

 

A lakáshitelnél ez a folyamat nem úgy működik, mint például a leasingnél, hogy keresünk egy másik adóst magunk helyett az „autónkért cserébe”. Közvetve ez is megoldható, de a folyamat sokkal bonyolultabb ingatlan esetében.

 

5. A jelzáloggal terhelt lakás a bank tulajdona

 

Ha lakáshitellel rendelkezünk a lakásunk az adásvételi szerződés értelmében a mi tulajdonunk. A dolgok azonban nagyban megváltozhatnak, ha a hitelt nem fizetjük. Ám a lakás ekkor sem lesz a bank tulajdona, de a pénzintézet zálogjogát kihasználva a legrosszabb esetben akár el is adhatja a zálogba helyezett lakásunkat. Ez a drasztikus lépés azonban a banknak sem érdeke.

 

 

6. Minél kisebb a kamat, annál jobban járunk – kevesebb a ráfizetés.

 

A kamat sajnos egyáltalán nem objektív mutató: sokszor félrevezeti az átlagembert a hitel megválasztásakor. Nagyon jó példa erre az UniCredit bank enyhén félrevezető kampánya az utóbbi egy évben. Ha a kamatokat hasonlítanánk össze, magasan ez a bank  vinné a prímet. Azonban a bankok a kamatot különböző illetékekkel „dobják fel” (esetünkben az olasz bank kötelező biztosításhoz köti) – az a tipikus apró betűs rész. Ezekkel is kalkulálva, a reklámokban nagyon jól mutató 1,49 százalékos kamat, a való életben 1,79 százaléknak felel meg.

 

7. A fiataloknak járó állami támogatást csak egyszer kaphatom meg.

 

A fiataloknak járó -3 százalékos támogatást újra megkaphatjuk, amennyiben lakást váltunk. Példáuk ha 5 év után a lakásunkból házba költözünk. A támogatást egyidejűleg azonban csak egy lakáshitelre kaphatjuk meg.

 

8. Ha saját tőkével rendelkezem, nem érdemes lakáshitelhez folyamodni. Illetve ha többletpénzzel rendelkezem, megéri a hitelt gyorsabban lefizetni.

 

Ez sem teljesen igaz, főleg nem a mai alacsony hitelkamatok esetén. Sokkal jobban megéri pénzünket kamatoztatni, amennyiben ezt legalább 1-2 százalékkal magasabb kamat mellett tehetjük meg, mint a lakáshitelünk.

 

 

Egyszerűen magyarázva, ha rendelkeznénk 50 000 euróval és lakást szeretnénk vásárolni, megéri inkább a bank pénzét erre költeni, a pénzünket pedig kamatoztatni. Amennyiben a  megtakarításunkért kapott kamatokat fordítjuk törlesztésre, nem a saját pénzünk, hanem a befektetésünk dolgozik a lakás lefizetésén. Amennyiben a lakáshitelek kamata újra 5 százalék fölé szökik, érdemes újra átszámolni, hiszen akkor már inkább megéri saját zsebből kifizetni a maradékot.

 

Érdekesség: Mark Zuckerberg is lakáshitelből vásárolta 6 millió dolláros házát, pedig megtehette volna, hogy kifizesse akár készpénzben is.

 

9. A saját bankom adja a legjobb hitelt, hiszen ismernek.  

 

Sajnos legtöbbször ennek az állításnak éppen az ellenkezője az igaz. Nagy harc folyik az új kliensek megszerzéséért a hitelpiacon – a bankoknak egy lakáshiteles ügyfél mindig sokkal érdekesebb, mint egy „passzív”, csak számlás kliens.

 

Ajánlatos több bankban is informálódni, ha a hitelen gondolkodunk.

 

10. Nekem elég kiválasztanom a lakást – a bank kifizeti az árát

 

A Szlovák Nemzeti Bank rendelete alapján a bankoknak az általuk nyújtott lakáshitelek mindössze 15 százalékát képezhetik a lakás értékének 100%-ára adott hitelek. Nagy általánosságban elmondható, hogy a  lakás árának csak a 90 %-át kapjuk meg bankunktól. A maradék 10%-ot nekünk kell előteremtenünk.

 

Sikerült olyan dologról írnunk, amelyről nem tudott? Találkozott valamivel, ami a cikkbe nem fért bele, megosztaná tapasztalatát a témában? Várjuk kommentben!

 

Zsupcsan Zoltán, pénzügyi tanácsadó

 

Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit kommentben, vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen is feltehetik. A pénzügyi kérdéseiket a szerző a zupcanz(kukac)gmail(pont)com email-címen várja.

 

A szerző korábbi cikkei itt.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »