Mindössze öt perc jut egy páciensre

Egyre rosszabb hazánk halálozási rátája, miközben egy háziorvosnak 45 beteget kell megvizsgálnia naponta, így minden páciensre csupán 5 percet tud szánni – derült ki a KSH friss jelentéséből. Az adatok szerint hazánk több ponton is jelentősen elmarad az OECD-átlagtól is, például az ápolószemélyzet száma és a kórházi nővérek bére tekintetében.

Miközben tavaly 100 ezer lakosra az OECD-átlag szerint 91 ápoló jutott, addig ez nálunk csupán 64 volt. A nővéri diplomát kapottak száma sem kedvező, egymillió lakosra az OECD-átlag 470, nálunk viszont csupán 340, emellett kevesebb, mint a fele az átlagnak a kórházi nővérek bére is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert összefoglalójából.

Az évek során a háziorvosok terhei sem csökkentek, az adatok szerint a rendelőkben 2014-ben átlagosan 11 ezer beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 páciens jutott, így a háziorvosoknak átlagosan 5 percük volt egy vizsgálatra. Az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma is nőtt, 2014-ben 322 praxisban helyettesítettek, ezek közül 253 esetben olyan praxis feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a háziorvosoknak szánt letelepedési támogatások sem hozták a várt sikert, az 500 millió forintos keretet sem idén, sem tavaly nem sikerült teljes egészében felhasználni.

A mutatók szerint az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyaroké, két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban, Portugáliában és Csehországban 107, illetve 109 ezren haltak meg 2013-ban, míg Magyarországon 127 ezren. 2015-re ez tovább emelkedett, akkor már 131 600 ember vesztette életét.

Hosszú élet a fővárosban

Kiderült az is, hogy hazánkban nemtől függetlenül a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. A budapesti férfiak az átlagnál 2, a nők 1, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Az élet várható hosszát a lakóhelynél sokkal erősebben befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. Az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartamának különbsége Magyarországon a férfiak esetében 11, míg a nőknél 5 év.

Romlottak a keringési betegségek statisztikái is, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének ilyen probléma okozta a halálát, és 12 esetben volt stroke a diagnózis. Riasztó, de a számok alapján úgy tűnik, hogy a magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb. A beteg életéért, felépüléséért és későbbi életminőségéért egyébként az első 3 órában lehet a legtöbbet tenni, minél hamarabb kezdik meg a szakszerű ellátást, annál jobbak az esélyei. Az elsődleges rizikófaktorok között szerepel a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »