Mindig ára van a populizmusnak

Minimális állami tulajdon, alacsony infláció és piaci dereguláció egy nemzetgazdaság sikerének a kulcsa, bár mindehhez jó politikusok is kellenek, akik nem esnek a populizmus hibájába. Leszek Balcerowicz lengyel közgazdász, egykori kormányfőhelyettes, későbbi jegybankelnök, a lengyel sokkterápia atyja a kelet-európai rendszerváltások tapasztalatát vetíti a modern piacgazdaságokra is. Budapesti előadásán azt is hangoztatta, hogy az uniós támogatások rendszere – pláne akkor, ha az államapparátus összefonódik a pártokkal – semmit nem ér, gazdaságélénkítő hatása elenyésző.

– Közgazdászként úgy beszélt előadásában, mintha a politikusok teljes mértékben ki lennének szolgáltatva a gazdasági törvényszerűségeknek. Ez tényleg így lenne?
– Egyáltalán nem így gondolom, mert a legtöbb gazdasági problémára van megoldás. Csak ugye ha nem a megfelelő politikát alkalmazzák a döntéshozók, az mindig rosszul sül el. A demokráciákban persze benne van, hogy végeredményben az emberek döntenek róla, milyen gazdaságpolitika fog megvalósulni.

– Rendben, de akkor a politikusnak jó közgazdásznak is kell lennie, nem?
– Nem mindenképp. A jó kormányzáshoz azonban kiegyensúlyozott költségvetésre, biztos jogi környezetre, a politikai elittől távol tartott állami szektorra és a tartósan alacsony inflációra van szükség. De mindehhez kell az erős és tudatos civil társadalom. Nézzük Görögországot! Bár ott is demokrácia működik, az emberek folyamatosan bőkezű állami juttatásokat ígérő politikai gárdákat választottak meg, amelyek sok nyerészkedő pozíciót tudtak fenntartani. A gazdaság végül összeomlott. Ilyen rendszereket nem tud a társadalom sokáig eltartani.

– Mindez mennyire igaz ma Magyarországra?
– Nézze, általánosságban fogalmazok, nem azért jöttem Magyarországra, hogy kritizáljak bármit is. Ám rengeteg példa van a világban arra, hogy egyetlen párt kisajátítja az államot. És ez nagyon rossz, mert vesztegetésre, sőt legrosszabb esetben megfélemlítésre is alkalmas. Az államapparátusnak mindig szigorúan el kell válnia a politikai szférától.

– Szerencsétlen fordulatnak nevezte a mostani lengyel kormány megalakulását. Mit csinál rosszul a Jog és Igazságosság?
– Az előző kormány felemelte a nyugdíjkorhatárt, ezt most vissza akarják állítani. Ez szerintem populista intézkedés, ugyanúgy mint a svájci frankban eladósodott lakáshitelesek kártalanítása vagy mint a nehézipar erőltetett felélesztése azzal az ígérettel, hogy az majd munkahelyeket teremt.

– A magyar kormánytagok sokszor beszélnek arról, hogy a közeljövőben Közép-Európa lehet az európai fejlődés motorja. Ezzel egyetért?

– Ha valóban azt mondják, hogy Európa tőlünk fog függeni, akkor azt kell válaszoljam, mi itt túl kicsik vagyunk, ideértve még Lengyelországot is. Ám a sikerhez sokszor csak annyi kell, hogy versenyképes legyél. És hogy ne a politikusok, hanem a vállalkozók fedezzék fel a piaci réseket. Higgye el, sok politikust láttam, aki mindig jobban tudta. Ezek a legarrogánsabb és legtudatlanabb emberek.

– A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök neve által fémjelzett uniós gazdasági kormányzás be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket?
– Nagyon sok szlogen forog közszájon, mindig mögéjük kell nézni. A problémákra a megoldás mindig tagállami szinten található, Brüsszel nem tudja megoldani a francia vagy olasz bajokat. Na, ezért is van szükség erős civil társadalomra az egyes országokban, hogy a rossz politikának ellen tudjon állni. Jogállam, a hatalmi ágak elválasztása, gazdasági szabadság, ez a lényeg.

– Nincs veszélye a kétsebességes Európa kialakulásának?
– Mit is jelent a két sebesség? Ne vegye készpénznek a politikai szlogeneket. Az Egyesült Államok szövetségi kormánya sokkal erősebb, mint nálunk Brüsszel. Ám Washington sem tudja útját állni mondjuk egyes rossz kaliforniai intézkedéseknek. Minden az embereken, az emberek ellenállási képességén múlik.

– A közép- és kelet-európai országokat mostanában többször zsarolták azzal, hogy megvonják az uniós támogatásokat, ha ezt vagy azt nem teljesítik. Egyébként jónak tartja az effajta támogatási politikát?
– Mint az előadásomban is elmondtam, az Európai Bizottságnál csak olyan kimutatásokat fog találni, amelyek azt támasztják alá, hogy a támogatások jól hasznosultak. De független elemzések szerint ezeknek a programoknak az uniós gazdaság egészéhez való hozzájárulása a nullához közelít. Egész egyszerűen azért, mert a hosszú távú gazdasági sikert nem a kereslet, hanem a kínálat határozza meg. Itt is megerősítem, nagyon előnytelen, ha politikusok extra pénzforrások közelébe kerülnek.

– Az európai egységes valuta minden tekintetben jól működik?
– Inkább azt mondanám, hogy nem kellett volna elkövetni azt az ősbűnt, hogy felvették azokat az országokat is a valutaunióba, amelyek nem teljesítették a maastrichti követelményeket, mint például Olaszország. Sokkal egyszerűbb volna most az élet nélkülük.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »