Mindenkit megkérdeznek 1956-ról

Ágh István, Buda Ferenc, Makkai Ádám, Moldova György, Konrád György, Pomogáts Béla – nincs túl sok minden, amiben ezek az írók és költők mindannyian osztoznának. Leginkább az áthidalhatatlanná vált véleménykülönbségek, az egymástól távol álló világnézetek és életutak jutnak eszünkbe a névsor láttán. Pedig egy közös pont biztosan van az életükben, és ez nem más, mint az 1956-os forradalom. A lista persze nem teljes; rajtuk kívül is sokan vannak, akik testközelből élték át a forradalmat és a szabadságharcot. Emigráltak vagy itthon maradtak, de mindannyian magyar írók lettek. Az Orpheusz Kiadó vezetője, Erős Kinga úgy gondolta: jó lenne, ha elmesélnék az emlékeiket. Szerinte egyszerűen fontos, hogy ezt az „oral history”-t ne csak a családi emlékezet őrizze, és hogy mindenki elmondja a saját igazságát. Számolva azzal, hogy ezek nem lesznek egyformák – viszont az írók különböző emlékei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy végül árnyaltabb képünk legyen 1956-ról. A készülő interjúkötetre a Magyar Írószövetség nyert támogatást az ’56-os emlékév alapjából. A könyv a következő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenhet meg, vagyis jövő áprilisra. Interjúk viszont már most is készülnek – mert nemcsak a könyv megjelentetését vállalta Erős, hanem azt is, hogy ötvenperces dokumentumfilmet készít négy magyar szerzőről, akik fiatalon emigráltak 1956 után, és külföldön lettek írók.

Az ő életükben már sokkal több a közös pont, mégis nagyon különböző utakat jártak be a forradalom és az emigráció alatt. A prózaíró Ferdinandy György, a költő-nyelvész Makkai Ádám, Papp Tibor író-költő, a párizsi Magyar Műhely folyóirat és könyvkiadó alapítója és András Sándor költő, az amerikai emigráns folyóirat, az Arkánum elindítója valamennyien emigráltak és külföldön építettek írói pályát, végül a rendszerváltás után hazatértek. Mindannyian részt vettek valamilyen formában a forradalomban. Ha fegyvert nem is fogtak, részesei voltak az eseményeknek. Az ötvenes években még egyáltalán nem ismerték egymást, nem is mozogtak azonos körökben. Először az emigrációban hallottak egymásról. Emiatt a forradalommal kapcsolatos nézőpontjuk is nagyon különböző. A filmben azt mesélik el, ők hogy látták ’56-ot, miért emigráltak, és hogy élték meg az emigráns létet.

A későbbi prózaíró, Ferdinandy György például kalauzként dolgozott a forradalom idején. Korábban politikai okból nem vették fel az egyetemre, ez végül éppen 1956 szeptemberében sikerült neki. De mivel a család szegény volt, Ferdinandy továbbra is megtartotta a munkáját, és nem is érezte magát az egyetemi ifjúsághoz tartozónak, inkább a fiatal munkások nézőpontja állt hozzá közelebb. A kalandvágynak nagy szerepe volt abban, hogy végül emigrált. De érdekes a története András Sándornak is, aki viszont egyáltalán nem akart emigrálni; azért ment Nyugatra, hogy a forradalomnak támogatókat toborozzon, de a határok lezárása után kint rekedt. Az ő történeteiből a forradalom politikai része is megismerhető. Újságíróként dolgozott a forradalom alatt, ezért olyasmit is láthatott, amit más írók nem feltétlenül. Október 30-án például találkozott a Parlamentben Nagy Imrével. A Hazatérők című dokumentumfilm interjúit Erős Kinga és Csontos János készítették, a rendező Szabó Mihály. A filmet először az augusztusi Tokaji Írótáborban mutatják be, a DVD-kiadás karácsonyra készülhet el.

 

Mindenütt forradalom. A Tokaji Írótábor témája is 1956 lesz, az írók találkozóját idén augusztus 10–12-ig tartják meg a Magyar Írószövetség szervezésében. 1956-ot nem csak az irodalmi, filmes, színházi feldolgozások felől is próbálják körüljárni, s olyan témákkal is foglalkoznak, mint a vidéki és a határon túli magyar városok szerepe a forradalomban. Az előadóktól azt kérték: irodalmi alkotásokon, az írók szerepén át közelítsék meg a témát. Az írószövetség szerepe a forradalom budapesti eseményeiben jól ismert, de vidéken is nagy szerepet játszottak az írók, mint például Debrecenben Kertész László vagy Székelyhidi Ágoston későbbi MDF-alapító tag.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 28.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »