Mindenki nyugodjon le: nem az ufók üzentek a HD164595-ről

Több mint egy év elteltével derült ki, hogy orosz csillagászok erős jelet fogtak egy távoli csillag irányából. A cáfolathoz viszont alig pár nap kellett, földi zavar, például egy katonai műhold adását vehették.

Szenzációs tudományos hír járta be a napokban a világsajtót: egy szerencsés véletlen folytán kiderült, hogy az Orosz Tudományos Akadémia Ratan-600 rádióteleszkópja erős jelet fogott a Herkules csillagképben lévő HD164595 csillag irányából tavaly május 15-én.

Észlelésüket a csillagászok eredménytelenül próbálták megismételni, ezért nem is beszéltek róla, míg egy olasz kollégájuk, Claudio Maccone fülébe nem jutott, és világgá nem kürtölte az esetet.

A TASS orosz hírügynökség alig egy nappal később megírta, hogy a zelencsukszkajai obszervatórium már kivizsgálta az eseményt, és arra jutottak, hogy valójában nem a világűrből, hanem a Föld környezetéből jöhetett a jel.

Julia Szotnyikova csillagász, a létesítmény egyik munkatársa nem nevezte meg, hogy pontosan mire gyanakodnak, röviden csak a „zavar” szót használta.

Az Orosz Tudományos Akadémia szakembere, Alexander Itapov ugyanakkor fontos utalást tett, amiből következtetni lehet rá, mit is értenek a kifejezés alatt.

A TASS cikkében Itapov elmesélte, hogy fiatalkorában része volt a földönkívüli élet után kutató csoportnak, és akkor is észleltek hasonló jelet, amiről kiderült, hogy egy, a katalógusokban nem szereplő titkos katonai műholdtól származott.

Ezen a véleményen van Kiss László csillagász is, aki az M1 csütörtöki adásában szintén úgy fogalmazott, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy valójában a világűrből jött a jel.

A távcső az észlelés időpontjában a Herkules csillagképben található, tőlünk 95 fényévnyire lévő HD164595 csillag irányába nézett, ezért először ezt jelölték meg a sugárzás forrásaként.

A Ratan 600 a világ legnagyobb rádióteleszkóp rendszere, egy hatalmas gyűrű, melynek átmérője 600 méter.

A rádióteleszkóp fő célja a Nap kutatása, de számos program fut párhuzamosan a Karacsáj- és Cserkeszföldön, a Kaukázustól északra épített létesítményben.

(Híradó – ITAR-TASZSZ)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »