Milyen tulajdonságot jelöl a magyar nyelvben a Pé ?

Milyen tulajdonságot jelöl a magyar nyelvben a Pé ?

Először is kell egy kiinduló pont, amire a legalkalmasabb egy pont. A pontból indulnak ki az egyenesek, pontokból fel lehet építeni bármilyen geometriai alakzatot. A pontos ember pontosan a megbeszélt időpontban jelenik meg az adott helyen: se nem előbb, se nem később, hanem pontban akkor.

Mit jelent a pont ?

(A cikkben szereplő minden idézet a Czuczor-Fogarasi szótárból származik /az idézeteken belüli kiemelések VO/.)

“Szoros tulajd. ért. valamely hegyes eszközzel bökött jegy. A körnek közép pontja. Pontokkal megjegyezni, kijelölni valamit. Szélesb ért. 1) tollal, ecsettel, vagy hasonló szerrel csinált igen kis pecsétjegy, foltocska. Némely hangzók fölé, vagy a bevégzett mondat végére pontot tenni. A zsidó, arab betűk alá, a hangjegyek mellé pontokat irni. (…) 3) Az időnek bizonyos határozott részecskéje. Pontban megjelenni valahol. Pontban hét órakor kezdeni a mulatságot. Néha am. tüstént, legott. Pontban ott leszek. 4) Valamely helynek, térnek, vonalnak határozott részecskéje, különösen a mértanban legkisebb térmennyiség, melyet részek és terjedelem nélkül képzelünk. A vonalnak kezdetpontja, középpontja, végpontja.
Ámbár megengedjük, hogy ,pont’ közvetlenül a latin punctum-ból képeztetett (olaszul: punto); azonban alapfogalmánál fogva mint bökött jegyet jelentő szónak gyöke a magyar nyelvben is megvan, t. i. bök, melynek megfelelnek a latin pungo, franczia piquer, szláv pichnem stb. továbbá rokonai a pett, petty, pettyeget, pött, pötty, pöttyöget, melyek pontra, pontozásra vonatkoznak. Ide tartozik végre poncz, ponczol is.”

Ha egy szóval kell jellemezni a pontot, akkor azt mondhatjuk rá, hogy kicsi.

Az eddigi kis jegyzeteimben arra próbáltam rávilágítani, hogy a magyar szavak nem mások, mint a hangok által jelölt tulajdonság-összetételek. Ez alapján boncolgassuk egy kicsit a pont szót: az en-ről tudjuk már, hogy növekedést, nyúlást jelent, a té pedig terjedést, távolodást.

Így kizárásos alapon a pé hang jelöli a kicsi tulajdonságot a pont szavunkban.

Kérdés, hogy csak a pont-nál, vagy esetleg más szavaknál is van ilyen szerepe a pé-nek ?

Nézzük a por-t. Egy porszem is kellőképpen kicsi. Azt már tudjuk, hogy az erészt jelöl.

De vehetjük a pir-inyót vagy a par-ányit is. Mindkettő azt jelenti, hogy kicsi rész. P + R

Ha az eső per-metez, akkor nagyon kicsi rész-ekben hull alá. P + R

par-aszt is nagyon kicsi a hatalmasokhoz képest.

Pötty, pattanás, pici, paci, picúr, pacsi, csöpp, csepp, apró, pecek, pöcs, punci, pagonya, paskol, palánta, parázs, pirkad, pepecsel, pöcsöl, parány, pecsét, pehely, pete, pénz, penész, pikkely, pilla, pillangó, patak, pióca, szipog, szeplő, … és még sokan mások.

A pé a fent sorolt szavak mindegyikben azt jelenti, hogy kicsi.

Ezen kívül a pé sok helyütt még jelentheti azt, hogy

lapos:

papír, paplan, lepedő, pelenka, pólya, pléd, palást, papucs, pala, palánk, pata, talp, lepke, pillangó, palacsinta, lepény, pite, pita, penge, pallos, puliszka, lapát, kapa, kalap, kép, kalapács, pöröly, palack, lapocka, alap, stb.

illetve azt, hogy puha:

pép, pác, páholy, pamlag, pamut, paplan, parafa, pihe, pástétom, pele, petyhed, picsa, stb.

Érdemes végigbogarászni a Czuczor-Fogarasi szótárt, mert sok érdekes összefüggésre bukkanunk benne. Íme a linkje: http://osnyelv.hu/czuczor/

Amiben több helyütt tévednek a szerzők, az az, hogy sok szavunkat idegen eredetűnek vélnek. A legtöbb esetben ez nem felel meg a valóságnak. Elég, ha megnézzük pl. ételeink elnevezését, melyekben szerepel a pé, ami majdnem mindegyiknél a lapos-ságot jelöli:

piskóta, palacsinta, puliszka, lepény, pite, pita, pecsenye, pástétom, káposzta, pampuska, pánkó, pityőke, stb.

Nem mondom, hogy a pizza magyar szó, csak azt, hogy a lepény kicsit korábban megsült már.

Vértes Olivér jegyzete, 2016. május 14.

———————————————————————————————————————————-

pacsi = “A kis gyermekről mondjuk, hogy pacsit ad, midőn tenyerkéjét másnak tenyerére csapja …”

pacsirta = “Ismeretes, csicsergő kis madárnem …”

pacskol, paskol = vállon paskol vkit, azaz kicsit ráüt

pác (1) = “A székelyeknél Kriza J. szerént a meghéhelt kendernek a csepünél és szösznél valamennyivel fínomabb részecskéje.” – azaz nagyon kicsi és puha része.

pác (2) = fűszeres folyadék, mely a húst meg-p-uhítja

pacal = gyomor – “Olyan, mint a paczal, p-uha, lettyedt.”

paci = kicsi 

pácika = kicsi pálca

packáz = “1) Paczkaféle csapószerrel ütöget, vereget. Paczkázni a gyermekeket. 2) Úgy bánik valakivel, mint paczkamester a növendékekkel, azaz, apró sérelmekkel, gúnyokkal illeti; gyöngédtelenséget, gúnyos megvetést gyakorol más irányában.”  –kicsi veregetés, kicsi sértegetés

packol = “Bizonyos testet némi szerrel megver, hogy puhább legyen; nevezetesen folyadékkal is meg-p-uhít. Vadhúst paczkolni. Megpaczkolni a kendert, hogy könynyebben lehessen fonni.” – tehát pácol = pacskol

pacvirág = “Kis paczkához hasonló tányéru virág. Balatonmelléki szó.”

pad = padló, padlás – a p itt la-p-osságot jelöl

páfrány = puha növény, lapos levelekkel

pagonál = “Balaton vidékén, Szalában és Pápa körül am. dorongol, doronggal ver, megver, lever. Megpagonálni valakit. Pagonálni a diót.” – kicsi ütéseket mérni vmire

pagony = “Túl a Dunán, fiatal erdő, mely vágás után hajt.” – a nagy erdő kicsiben

pagonya = “Pápa vidékén a kistermetü, törpe emberről mondják, hogy pagonya ember; máskép: pogonya.”

páholy = “Szinházakban, vagy bizonyos látványokra épített körben szobaforma külön rekesz, kivált az előkelőbb nézők számára.” – p, mint puha

pajzs = különböző formájú, la-p-os védőeszköz

Pál = a CzF szerint: “A görög nyelvből eredett, melyben pauroV csekélyet, kicsit jelent.” – Szerintem: mivel a p azt is jelöli, hogy kicsi, ezért sokkal valószínűbb, hogy a Pál-Pali-Palkó eredetileg magyar név. Aki nem hiszi, olvasson el pár népmesét !

pala = “Kőnem, melynek részei rétegesen feküsznek egymáson, s könnyü módon úgy elválaszthatók, hogy lapokat képezzenek.” A p itt a lap-osságot jelöli.

palacsinta = “Lapos, lepényszerü tésztaétek. Úgy látszik, az idegen, különösen a latin placenta-ból van kölcsönözve és módosítva, németül: Plinse.” – A CzF szótár itt minden bizonnyal téved. A rómaiak még a történelem színpadának a közelében sem voltak, amikor a palacsinta már réges-rég állandó szereplője volt a magyar konyhának.

palack = “Némely vidékeken, nevezetesen a székelyeknél, am. kulacs, honnan a fa palaczk név. Baranyában és Sziget vidékén csobolyóforma faedény, mely kereksajt formáju lapos szokott lenni.” – A p itt is a lap-osságot jelöli.

palaj = “Szatmár vidékén jelent iszapos helyet. Minthogy az ilyen hely alacson fekvésü szokott lenni, valószinű, hogy a p csak előtét, s eredetileg: alaj.” – Véleményem szerint megegyezik a lapály szóval, s valószínűbb, hogy a lapos tulajdonságára utal az elnevezés.

palánk = “Egymás mellé vert, s öszvekötött vagy szegezett fahasábokból álló kerítés.” A palánk is lapos, innét a neve.

palánta = “1) Az eredeti latin planta értelmében am. növény. 2) Szokottabban csemetenövény, magból kikelt fiatal sarjadék, kivált a kerti növényekben, melyet el szoktak ültetni. Virág-, káposzta-, paradicsomalma palánta.” – A CzF szótár itt is téved, ahogy pl. a palacsinta esetében is. A rómaiakat messze-messze megelőzi a palánta szavunk, melynél szintén a laposságból kell kiindulni + a kicsi méretből. A magból megered a gyökér, majd kibújik két apró, lapos kis sziklevél. (A szik egyébiránt azt jelenti, hogy elválik, úgy, mint a szak, szel, szig, stb … esetében – ez egy korábbi írásom témája volt). A lepke (megfordítva pillangó) elnevezés is ezt a képet rejti magában. Ez az apró összefüggés már önmagában kételyt kell, hogy ébresszen a gondolkodó emberben a magyar és a latin nyelv szó-átvételi irányát illetően.

palást = “Molnár A. értelmezése szerént: pallium, palla, azaz köpenyféle lebenyeg, felső ruha.” – A lepedőnél némiképp előkelőbb, lapos ruhanemű.

pálca = kicsi bot

pálinka = “Általán növényekből, gyümölcsökből, magokból, gabonából stb. főzés által kivont és csepegtetett szesz, különösen, mely italul használtatik. Törköly-, burgonya-, szilva-, rozs-, fenyőmag-, borpálinka. Eredetileg szláv szó, s ,égettet’ jelent, pálim = égetek; honnan égettbor-nak is nevezzük.” – Hát igen. A tótok, olájok, s egyéb körüllakók sok mindent magukénak éreznek abból, ami magyar. De mi is valójában a pálinka ? Egy párlat. A név itt az elkészítés módjára utal: (r)linka.

pall = “Kevéssé ismert szó. Molnár A. értelmezése szerént valamit ütöget, vereget, például pálczával a ruhát, hogy a por kimenjen belőle. (…) Hangra és értelemre rokona: pállol, azaz a kiszakasztott kenyértésztát csapkodja, ütögeti, hogy gömbölyüvé alakítsa; továbbá páhol; és talán az ütőszert jelentő pálcza is.” Kicsi ütések, kis alakítások.

palléroz = “Valamit csiszároz, simít, idomít, hogy csinossá, fényessé alakuljon. Bútorokat, fegyvereket pallérozni. Átv. darabos, nyers erkölcsöket finomít.” Sima, lapos lesz a kész felület.

pállol = “A kiszakasztott kenyértésztát ide-oda forgatva csapkodja, egyengeti, hogy kellő alakban a szakajtókosárba helyezhesse.” – Azaz palléroz.

pallos = “Széles pengéjü, egyenes kard.” – Lapos.

pálma = Növény, nagy, lapos levelekkel.

palmantás = “Valaminek betakarása, fedése.” – vagy be-lep-ése.

palota = Nagyszerű, díszes, főúri épület. A legtöbb palotára nem jellemző a sok torony, a teteje lapos, innét származhat az elnevezés. Erről bizonyságot akkor szerezhetnénk, ha látnánk azokat az ősi palotákat, amik akkor álltak, amikor a szó keletkezett.

pálya = Közlekedési útvonal, amely általában lapos.

pam = “gyök pamacs, pamat, pampuska, pamlag szókban. Jelent valamely tömöttet, búbosat. V. ö. PAMPUSKA.” – azaz lapított.

pamlag = Kényelmes, puha szobabútor.

pamut = A pamut a gyapotnövény magjait burkoló finom, puha szálak halmaza.

pancsol, pepecsel, pöcsöl – a kicsi tulajdonság jellemzi mindhárom szót

páncél = “Hadi fegyverzethez tartozó öltözék, rendesen vas- vagy réz-lemezből …” – Lemezből, azaz lapos a felülete.

pang = “Folytonos veszteg állapotban van, hatásának, működésének alig adja jelét …” – azaz el-laposodik. Ellaposodik a buli, a kapcsolat, a zene, a focimeccs.

pánt = “Általán kötő-eszköz; különösen holmi műveket öszvetartó vasdarab.” – A pántra is a laposság jellemző.

pa= Összekötő személy. A pánt jelentése segít megérteni. A pap kapocs, egy tájékozódási pont az emberek és Isten között.

papír = “Ma különösen, kender-, len-, gyapot- stb. rongyokból készült vékony lemez vagy lap, hogy írni, nyomtatni lehessen rája.” – A papír szó magában foglalja a laposságot, a préselést és az írást. Préselt lap, melyre írni lehet.

paplan = takaró, lepedő. Puha és lapos.

papucs = lábbeli. Puha és lapos.

pára = “Általán, a testekből melegség által kifejlődött, finom, rugalmas erejű nedvesség; gőz, mely az által válik láthatóvá, hogy a hűsebb levegőben igen apró cseppekké alakúl.” – Tehát a megfejtés: piri-nyó, azaz a párára is a kicsi tulajdonság jellemző.

parabagoly = “A bagolynemü madarak legkisebb faja, piri v. parányi kis bagoly.” Ő is kicsi.

paracskó = “Szaglározva lótófutó vadászeb.” – Talán ő lehet a tacskó. Para>piri>kicsi.

paradicsom (1) = növény, kicsi, piros terméssel. Valószínűleg a koktélparadicsom volt elterjedtebb, mert annak kisebbek a bogyói.

paradicsom (2) = az Édenkert. Ez talán a pirossággal lehet összefüggésben, a Nap tüzével.

parafa = “Déli Európában tenyésző tölgyfaj, mely örökzöld, a közönséges tölgyfához hasonló vastagságu, s megehető makkokat terem. Kérge taplószerüleg puha, könnyű, és rugalmas, melyet minden nyolczadik vagy tizedik évben le szoktak hántani, s különféle czélra, különösen dugaszoknak használni.”

parány = “Általán a maga nemében igen piczi test, honnan parányi, am. igen piczi.” – Kicsi.

paraszt = Alacsony rendű, földmíves személy. A nagy uraságokhoz képest csekély, kicsi jelentőségű (legalábbis az ún. nemesek osztályozása szerint).

parázna = bővérű nőszemély, tüzes menyecske. Parázs.

parázs = p: kicsi + r: részek + zs: izzás

párduc = foltos (pöttyös) nagymacska

paripa = tüzes ló, parázs

parisztoz = “Szétszórt cseppekben fecskendik vagy lövellik.” Permetez, piri-pari vagyis kicsi cseppeket.

parittya = “Régiek lövőszere a lőpor feltalálása előtt, melyből szabad kézzel kisebb köveket, kavicsokat röpitettek az ellenségre.” – Tehát p:kicsi köveket + pör-getve, kör-kör-ös mozgással + hajítja: haj-ittya

párkány = “Általán, bizonyos testet vagy tért bekerítő mű. (…) Ajtó párkánya, melyhez az ajtót ragasztják, s mely azt mindünnen keríti.” – A itt laposat jelent.

párna = Ágyi ruhanemű, melynek fő jellemzője a puhasága.

párta = Lapos fejkötő.

paskol = Kicsiket ráüt.

pástétom = Lapos, puha ételféleség.

pata = Talp, mely lapos.

patak = “Forrásból fakadó kisebbféle és bizonyos mederben tovább haladó víz, mely több másokkal öszvefolyván szorosb értelemben vett folyót képez.” – P: kicsi. T: távolodó, tovább haladó.

patkány = Kicsi, puha, lapuló rágcsáló.

pattanás = Kicsi pöttyök a bőrön.

pécs, pöcs = “Tájdivatosan férfigyermek szeméremvesszője, talán pěczk v. pěczěk szó rövidülete. Néhutt: puczu.” – Kicsi.

pecsenye = “Sült hús, mint étel.” Azt mondja a CzF szótár, hogy szláv eredetű szó. Sületlenség ! Ha Czuczorék annyi időt szöszöltek a szótár összeállításával, igazán rájöhettek volna a legalapvetőbb összefüggésekre. P: lapos – ezt nem kell magyarázni, mindenki el tud képzelni egy szelet sült húst. Cs: csökken – miközben sül a hús, távozik belőle a víz, s ezért csökken a mérete. Ny: nyúlik – nem a nyugdíjasok kedvenc étele, időnként meg kell küzdeni a pecsenye rágásával.

pecsét = Egy ismertető jegy. A p itt a laposságot és a kicsi méretet is jelöli egyben. Ráütik a pecsétet. Üt = csap

peccent = “Valamit gyöngéden úgy üt meg, hogy peczczenjen. Újjal megpeczczenteni az eb orrát, veszszővel a csintalan fiút.” A p itt is picit, kicsit jelent + üt = csap.

pecek, pöcök = Kicsi, szegforma eszköz. Tökmag. Pöcs.

pehely = “Apró, finom, igen gyönge száru toll.” Azaz kicsi és puha. A azt jelenti: fed, takar. Mint a hópehely.

pék = “Általán elterjedt divatú idegen szó, németül Bäck, Bäcker, magyarul: sütő. Egyébiránt péknek a magyarban szorosan véve csak a zsemlyesütőt nevezik, kitől különbözik a kenyérsütő.” Hát persze, hogy idegen szó ! Mit csinál a pék ? Hát pállol = “A kiszakasztott kenyértésztát ide-oda forgatva csapkodja, egyengeti, hogy kellő alakban a szakajtókosárba helyezhesse.” – Csapkod, paskol, lapít.

pele = Kicsipuha rágcsáló + jellemző rá a lelapulás.

pellengér = Egy lapos pad, közepén egy oszloppal. Pellengérre állít, azaz nyilvánosan megszégyenít.

pelenka = “Holmi rongyok, ruhadarabok, melyekbe a bölcsőbeli kisdedet takargatják, különösen melyeket altestök alá tesznek.” Lapos, lepedő.

pelikán = madár. Legjellemzőbb tulajdonsága a csőre alatt található nagy torokzacskó. Lapos, lebernyeg.

pempő = 1) Czopákás, azaz, nedves, ragadós, roszul kelt kenyértészta. 2) A gyermekek sürű pépje, mely rokonságban van a papi ételt jelentő gyermekszóval.” Lapos és puha.

pendely = “Ontrás, azaz, pártázatos női alsó fehérruha, mely a testet közvetlenűl takarja.” Takaró, lepedő.

penész = Egyfajta gomba. Jellemzői: p: mint puha. Beborítja a felületet, laposan. N: növekszik. Sz = vál, azaz a penészgomba lebontja, vagyis át-vál-toztatja a szerves anyagot.

penge = “Általán érczanyagból, különösen vasból készült eszköznek lemeznemü vékony lapja, mely ütés, illetődés által pengeni szokott.” – Lapos.

pengő = “Így nevezzük röviden az ezüstpénzt is.” – Lapos.

pénz = fizetőeszköz. A papírpénz előtt is egy lapos érme volt.

permet = “Igen apró szemekben hulló eső.” – Kicsi.

pernye = “Némely megégett testeknek piheforma, könnyen szállinkozó porai.” Kicsi és puha.

petesejt = A női ivarsejt, mely igen kicsi.

petyhed = “Belromlás következtében meglágyul, rugalmasságát, szivosságát veszti, pl. az állati bőr, hús. A beteg ember teste petyhed. A fa petyhed, midőn pudvássá válik. Máskép: petyved, petyhüdik. Föntebbi jelentésénél fogva rokon penyved, peshed v. pesved, penész szókhoz. Mennyiben a testnek lelohadó, fityegő állapotára vonatkozik, egyezik vele a pittyed, biggyed.” – Puha lesz a test.

piac =”Általán, kitűzött helyiség, nyilt térség, melyen rendes időben vásárt ütni, holmi áruczikkeket adni venni szoktak. Megtanít a piacz minden vásárlásra. (Km.). Ez értelemben az országos vásárhely, vásártér is piacz. Különösen, hol naponként, folytonosan napi szükségekre való, nevezetesen élelmi árukat adnak vesznek. Kenyérpiacz, zöldségpiacz, halpiacz, baromfi- borjupiacz. Piaczon ülő kofák. Piaczra menni, járni. Piaczról élni. Piacz hazugja Molnár Albertnél am. nyilvános téren hazudságokat beszélő; henye naplopó. Továbbá maga a vásár. Bajának nagy gabonapiacza van. Drága, olcsó piacz. Átv. nyilt tér, hol nyilván tesznek valamit. Csatapiacz, csatatér. Szégyenpiacz, rágalompiacz.
Közvetlenül egyezik az olasz piazza szóval, melylyel rokon a német Platz, sőt a latin platea és görög plateia is, mely utóbbiak utczát, útat jelentenek; valamennyinek törzse a görög platuV (= téres), melylyel ismét egyeznek a germán platt, plad, flad, flat, franczia plat, olasz piatto stb. Tájdivatosan: piarcz, újabb elnevezéssel: tér.” – Azaz egy lapos tér.

picsa = “Aljas nyelven am. női szeméremtest; mondják oktalan állatokról is, különösen kutyáról, tehénről, egyébiránt a nőstényállatok ezen nemi része péra. Hasonló hozzá a férfivesszőt jelentő: pěcs v. pöcs, mely Páriz-Pápainál is am. veretrum.” Mi a picsaPici és puhaPicsányi = nagyon kicsi.

pici = “A maga nemében igen kicsi; változattal: piczin, picziny, piczike, piczinke, piczurka, pinczurka, ikerítve: iczipiczi, némi módosulattal: inczifinczi. Némely dunántúli nyelvjárásban a középfokban picsibb van szokásban az általánosb divatú ,kisebb’ helyett, mely, mint tudjuk, egyszersmind a ,kicsi’ szónak is középfoka helyett áll. Valamint több más szavainkban, itt is a kicsiség fogalmát s vékony élénk i hang fejezi ki. Hasonló hozzá az olasz picciolo, piccolo, finn pikku, pisku. V. ö. PIRI.”

pikkely = “Szaru- vagy csontnemü vékony, pénzforma hártya, mely némely állatok, nevezetesen halak, krokodilok stb. testeit rétegesen födi.” – Lapos és kicsi.

pilla = “Mozgékony bőrhártya, mely a szemet takarja, illetőleg becsukja, vagy fölnyitja. Fölnyitni, leereszteni a pillát. – ” Kicsi, lapos és puha.

pillangó = “1) Fénynyel ragyogó, szemeket kápráztató. Pillangó kövek, érczek, érmek. 2) Fényes lemezke, karikácska, melyet diszül, czifraságul ruhákra, öltönyökre, stb. akgatnak. Szabó D. szerént máskép pillantyú. 3) Fényes szárnyu, tarka, csillogó lepke, vagy széles ért. mindenféle lepke; a székelyeknél máskép: pillány (Kriza J.); néhutt: pillók. Elemzésére nézve l. PILLANG.” – Kicsi, lapos és puha.

pióca = Vérszívó gyűrűsféreg. Kicsi, lapos és puha.

pirkad = “Lassanlassan, folytonos gyönge tűznél, napsugárnál piros színt ölt. Különösen mondják az érő gyümölcsökről.”

poloska = “az ágyak, bútorok, lakszobák falainak rései között tenyészni, és lappangni szerető, vörös szinü, lapos testü féregnem.”

pont = “4) Valamely helynek, térnek, vonalnak határozott részecskéje, különösen a mértanban legkisebb térmennyiség, melyet részek és terjedelem nélkül képzelünk. A vonalnak kezdetpontja, középpontja, végpontja. ” – Kicsi.

3) “Az időnek bizonyos határozott részecskéje. Pontban megjelenni valahol. Pontban hét órakor kezdeni a mulatságot.” – Sem előbb, sem később. Pontban akkor.

por = “Általán, a száraz testektől elváló apró részecskék, melyek a levegőnek legkisebb mozgására tovább szállanak, s a legfinomabb résekbe is behatnak. (…) Mennyiben aprót jelent, rokonai a magyar parány, parányi, piri, pirinkó, permet v. pörmet, permeteg stb., gyökei: par, per, pir, pör. V. ö. MOR, MORZSA.” P: kicsi + r: rész.

porcika = “Szoros ért. kis porcz. Szélesb ért. a testnek izecskéje, részecskéje, tagocskája.” – Kicsi rész.

pöttön = “Túl a Dunán jelent a maga nemében igen kicsit, különösen ilyen embert, gyermeket. Átv. értelmü, s képes kifejezésü szó a pontocskát, foltocskát jelentő pött gyöktől. Pöttön ember, gyerek. A persában pecse am. gyermek; piczi (enfant; petit, jeune, Hindoglu). Hasonló hozzá, hangokban is a franczia petit, mely hogy honnét származott, nem szól róla Régnier szótára sem.” – Mivel a legkisebb egység a pont, ebből ered a pöttön is, ami azt jelenti, hogy kicsi.

Vértes Olivér jegyzete, 2016. május 14.


Forrás:mindenmagyar.com
Tovább a cikkre »