Milyen ma egy megkövült MSZP-szavazó? És egy fideszes?

Milyen ma egy megkövült MSZP-szavazó? És egy fideszes?

A kormányzati ciklus feléhez érve, a közvéleményben tapasztalható viszonylagos változatlanság miatt egyre részletesebb dolgokat tudnak meg „a nép” politikai szimpátiáiról a közvélemény-kutató cégek. Most közkinccsé is tették tudásukat.

Bebetonozódtak a pártok népszerűségei, ezért választói sokkhatás nélkül már aligha képzelhető el, hogy a Fidesz–KDNP ne nyerje meg utcahosszal a 2018-as parlamenti választásokat – derült ki a „Közvélemény-kutatók” néven most egy nagy csoportba tömörült szondacégek ciklusfélidei összesített adataiból. A pártszimpátiákban tapasztalható mozgások elhanyagolhatóak, a kormánypártok pedig a ciklus első évében tapasztalt népszerűségvesztésre megtalálták az orvosságot, a 2016-os népszerűségvesztés már szintén igen elenyésző. A Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz Research és a Tárki vezető elemző most azonban abba is betekintést engedtek, miből keverednek ki ezek a bizonyos választói „betontömbök”.

Tuti tipp: 46, 24, 21, 5

Először a fő számok: a felnőtt népességben a kormányerők népszerűsége 30 százalékos, a Jobbiké 13, az MSZP-é 10, a DK-é 5, az LMP-é pedig 3, az Együtté és a PM-é ennél is kisebb. Az átlagolt eredmények alapján egy most vasárnapi választáson a legvalószínűbb listás eredményt nézve a kormányerők 46 százalékot, egy feltehető baloldali összefogás 24 százalékot érne el, a Jobbik 21 százalékon, míg az LMP a parlamenti küszöbön (5 százalék) végezne. Vessünk csak egy pillantást a 2014-es választások listás eredményeire! 44, 26, 21, 5 – ugye, hogy szinte semmi különbség?

A mélyre evezve Kmetty Zoltántól (Nézőpont) az MNO megtudta, egy most vasárnapi választás után az új parlament a következő mandátumszámok szerint állhatna fel: a kormányerők 122, a baloldali összefogás 42, a Jobbik 30, az LMP pedig 5 képviselővel kezdhetne – a Fidesz–KDNP-s politikusok a székek mintegy 60 százalékát foglalhatnák el.

Kmetty azért megosztott egy adatsort arról, hogyan változott a pártok népszerűsége, míg körülbelül vissza nem ért a 2014 tavaszi szintre.

Jól látható, hogy a győztes kormányerők a ciklus első évében, 2015 első negyedévéig folyamatosan távolodtak szavazóik ízlésétől (például az internetadó ötlete miatt), mígnem rövid stagnálás után visszaemelkedett a görbe – más elemzőkkel egyetértésben a migrációs téma hatására, a Nézőpont szerint kifejezetten az iskolázottabb, középkorú, anyagilag jobb helyzetben lévő, politikát jobban követő réteg aktiválódásának köszönhetően.

1,5 millió kő fideszes

Ritkán van szó arról, hogy hazánkban hány embert jelentenek az egyes szavazótáborok, és ezek mekkora elszántsággal állnak pártjuk mellett. Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research tulajdonosának részletezése alapján Magyarországon 1,5 millió ember tekinthető „kő fideszesnek”, ez pedig önmagában nagyobb embertömeg, mint ahányan bármely más politikai formációra szavaznának az emberek. Rajtuk kívül még számíthatnának a kormányerők 450 ezer olyan választópolgárra, akik jó eséllyel „a megfelelő” helyre húzzák az ikszet a szavazófülke magányában. A „mindörökké” fideszes szavazó profilját megrajzolva Závecz elmondta: 50, de inkább 60 év fölötti, fővárosi vagy kisvárosi illetőségű, legalább érettségivel, de inkább diplomával rendelkező, stabil egzisztenciájú és magát legalább többnyire minimum a középosztályba soroló ember.

Visszatérve a nézőpontos ábrára, ha vetünk egy pillantást a Jobbik népszerűségére, nagyon feltűnő, hogy szinte a Fidesz-görbe tükörképe jelenik meg, a radikális párt a tapolcai időközi választás táján volt a csúcson, de szavazóikat a migránshelyzet élesebbre fordulásával nem tudták megtartani. Kmetty szerint azért, mert népszerűsége csúcsán olyanok szimpatizáltak a párttal, akik egyébként kevésbé kötődnek hozzá.

A baloldali pártok stabil támogatottságából az következik Kmetty szerint, hogy a Fidesz hullámzásából semennyit sem képesek profitálni. A teljes népesség körében az LMP népszerűsége sem nőtt, talán még minimálisan csökkent is, de Závecz Tibor szerint biztos, hogy megint bejut majd a parlamentbe, például azért, mert a Jobbik mellett az LMP erős a bizonytalan és titkolózó szavazók körében.

Választói profilképek ellenzéki oldalon

Závecz a szoci és a jobbikos törzsszavazó képét is megfestette: az MSZP a minimum 60 évesek, kevésbé iskolázottabb, időnként akár el is adósodó, fővárosi vagy falusi, de onnan elvágyódó emberek pártja. Érdekes, hogy a szocialisták meríthetnének akár egy tekintélyes, rejtőzködő falusi rétegből is. Závecz tágítva a kört azt is elmondta, az MSZP-sek a fideszesekhez hasonló arányban utasítják el azt a Jobbikot, amelynek törzsszavazója a párthoz lazábban kötődő fiatal választópolgár, minimum érettségivel a zsebében, stabil egzisztenciával a középosztály alján, kisvárosban vagy községben.

Esküdt gyurcsányisták

Hogy melyik politikai formáció szimpatizánsai kötődnek leginkább pártjukhoz, azt látjuk: a Nézőpont adatai szerint a gyurcsányisták a leginkább elkötelezettek – kevéssel követve a jobbikosokat, a fideszeseket és a szocialista érzelműeket. Az LMP, az Együtt és a PM nehéz helyzetben van, hisz nincsen jól látható támogatói magja.

Ha téma van, minden van

Sik Endre (Tárki) nagyon röviden beszélt az alapvetően változatlan helyzetről, szerinte a kormányerők simán hozzák a 2018-as választást, semmiféle meglepetést nem okozva a közvélemény-kutatóknak. A győzelmi arányt megítélése szerint az fogja eldönteni, hogy a kormánypártok a választások közeledtével megtalálják-e „a témát”, mint tavaly ősszel a migránshelyzetet; az ősz kulcsügyéből, ha sikerül népszavazást szervezni a kvótából, további politikai haszonra tehetnek szert.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »