Milorad Dodik történelminek nevezte a boszniai szerbek népszavazását

Milorad Dodik történelminek nevezte a boszniai szerbek népszavazását

Történelmi jelentőségűnek nevezte a boszniai Szerb Köztársaság napjának kijelöléséről szóló népszavazás sikerét Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészének elnöke hétfőn.

A szavazatok több mint 71 százalékának összesítése alapján közölt adatok szerint a szavazók 99,79 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre, azaz hogy szeretné-e, ha a köztársaság napja január 9-én legyen.

Az őt ért bírálatokra reagálva Dodik kijelentette, a köztársaság napjáról, nem pedig az országrész státusáról volt szó vasárnap, ám ha eljön az ideje, pártja fontolóra veszi majd a függetlenségi népszavazás kiírásának lehetőségét is.

Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, és egyben soros elnöke szerint a népszavazást a boszniai szerb elnök kizárólag dacból rendezte meg. “Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösség reagálni fog. Láthattuk, hogyan dacolt Szaddám Huszein, (Moammer) Kadhafi, (Slobodan) Milošević, és hogy ez hogyan néz ki” – fogalmazott Izetbegović az N1 balkáni regionális televízióban. Szerinte Dodik szembemegy az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, az alkotmánybírósággal és számos más intézménnyel, és ennek meglesznek a következményei. “Olyan újfajta konokságot tapasztalhattunk, amely túlmegy minden határon. Láthattunk ilyet az utóbbi néhány évtizedben a szerb és szerbiai vezetőktől, és azt is láttuk, hogy ez hogyan végződik” – tette hozzá.

Huszonnégy éve ez volt az első népszavazás az országban, és az utóbbi két évtizedben egyetlen politikai kérdés sem váltott ki akkora feszültségeket, mint ez – állapította meg a Danas című szerbiai napilap.

Nedeljko Čubrilović, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének házelnöke szerint azonban a referendum után csökkeni fog a feszültség. Helyettese, Nenad Stevandić pedig úgy gondolja, hogy Bakir Izetbegović az alkotmánybíróságnál várhatóan megtámadja a boszniai Szerb Köztársaság nevének használatát is. Szerinte eleve azért foglalkozott az alkotmánybíróság a köztársaság napjának kérdésével, mert a boszniai szerbség megosztott, és nem a bosnyákok vezetőinek lépései, hanem saját belső problémái kötik le. Szerinte nem kell tartani attól, hogy következményei lesznek az alkotmánybírósági döntés semmibevételének. Mint mondta: ez már a sokadik olyan döntése a taláros testületnek, amit figyelmen kívül hagytak, és eddig sem fenyegetett senki büntetéssel.

A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának annak emlékére, hogy 1992-ben ezen a napon Paléban, a boszniai szerbek “nemzetgyűlésén” kikiáltották a Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaságot, amelyet a szövetségi állam, Jugoszlávia önálló köztársaságává nyilvánították. Néhány hónappal később nevezték át boszniai Szerb Köztársasággá. Ez mintegy válaszlépés volt arra, hogy Szlovéniát és Horvátországot követően Bosznia 1991 októberében a Jugoszláviától való függetlenedéséről szóló határozatot fogadott el. A szerbek döntésére reagálva az országban élő bosnyákok és a horvátok végül függetlenségi népszavazást rendeztek – amelyet a szerbek bojkottáltak -, és kikiáltották az ország függetlenségét, és ez vezetett végül a háború kirobbanásához.

A több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború idején a nemzetközi közösség nem ismerte el a boszniai Szerb Köztársaság létezését, de a harcokat lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát hivatalosan is két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.

Január 9-e vallási szempontból is fontos a szerbek számára. Az ortodox karácsony utáni harmadik napon Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is. A boszniai alkotmánybíróság pedig éppen azért minősítette a köztársaság napjának ünneplését diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, mert voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.

Vitát váltott ki továbbá, hogy a boszniai alkotmány, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmánya is lehetővé teszi, hogy az országrész népszavazást írjon ki saját hatáskörébe tartozó kérdésekben. Ezekbe a hatáskörökbe tartozik az országrész ünnepnapjainak kijelölése is. A boszniai alkotmánybíróság szerint azonban a boszniai Szerb Köztársaság ünnepeiről szóló törvény nem áll összhangban az ország alaptörvényével. A felülvizsgálatot Bakir Izetbegović nyújtotta be az alkotmánybírósághoz, amit felháborodással fogadtak Banja Lukában.

A népszavazás megtartásával a boszniai szerbek az alkotmánybíróság mellett szembehelyezkedtek a nemzetközi közösség boszniai képviselőjével, Valentin Inzkóval, valamint az Egyesült Államok, az Európai Unió, illetve a szomszédos Szerbia és Horvátország álláspontjával. A referendum megtartását kizárólag Oroszország támogatta.

Sajtóinformációk szerint az országrész törvényhozása a nem ügydöntő népszavazás után várhatóan új, ünnepekről szóló törvényt fogad el, amely – mondják Banja Lukában – nem lesz diszkriminatív, és előirányozza majd a köztársaság napjának hivatalos megünneplését. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »