Mikola szerint Magyarországnak szüksége van a szabadkereskedelmi megállapodásokra, így a TTIP-re is

Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Mikola István közös fórumot tartott a Budapesti Gazdasági Egyetemen Cecilia Malmströmmel, az Európai Bizottság kereskedelempolitikai biztosával az Európai Unió Kanadával már megkötött (CETA), de a tagállamok által még nem ratifikált és az Egyesült Államokkal még tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP).

Az államtitkár kijelentette: a CETA egy keményen, öt év alatt végigtárgyalt, jó megállapodás. A TTIP-nél a 30 fejezetből 14-et zártak le, vagyis a tárgyalások közepén járunk, és az egyeztetések várhatóan még jó darabig eltartanak. Mikola István megjegyezte, még azt sem lehet tudni, létrejön-e egyáltalán az egyezmény.

Az államtitkár hozzáfűzte: hiba lenne ezekre az egyezményekre úgy tekinteni, mintha kőbe vésnénk őket. A változó világhoz lehet, és kell őket igazítani a megkötésük után – mondta.

Az EU-biztos kiemelte: a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, ne csak az elszenvedői legyünk. Hozzátette: a TTIP-től Brüsszel az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában.

Mikola István elmondta: a várakozások szerint nőhet a munkahelyek száma és az európai gazdaság a TTIP eredményeként, de aláhúzta: ezek a jótékony hatások csak több évvel az egyezmény életbe lépése után várhatók.

Cecilia Malmström hangsúlyozta: az Európai Bizottság három éve tárgyal a TTIP-ről a 28 EU-tagállam felhatalmazásával, és a tárgyalások során nagyon szorosan együttműködik a nemzeti kormányokkal. Arra a vádra, miszerint az EU-bizottság “fű alatt” tárgyalna a TTIP-ről, a kereskedelmi biztos azt felelte: az interneten több száz dokumentum hozzáférhető, többek között az Európai Uniónak az egyes ügyekben elfoglalt tárgyalási pozíciója. Emellett összefoglaló leírás olvasható minden egyes tárgyalási fordulóról.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistájának a kérdésére, miszerint attól lehet tartani, hogy a TTIP eredményeként az élelmiszer-biztonság területén fellazul a szigorú európai szabályozás, Cecilia Malmström leszögezte: az egyezmény miatt nem fog változni a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó európai szabályozás.

Mikola István a TTIP vitarendezési mechanizmusáról elmondta: továbbra is az a magyar álláspont, hogy nincs szükség külön nemzetközi választottbíróságra. A nemzeti bíróságok képesek nemzetközi vitákat elbírálni.

A TTIP lényege, hogy az EU és az Egyesült Államok között lebontaná a kétoldalú kereskedelem és a kölcsönös befektetések előtt álló akadályokat. Az EU azt reméli az egyezménytől, hogy a jelenleginél sokkal könnyebben hozzáférhet az amerikai piachoz. Megfigyelők szerint az amerikai elnökválasztás miatt megtorpanhatnak a TTIP-tárgyalások. Cecilia Malmström nemrégiben úgy nyilatkozott, a washingtoni őrségváltás miatt elkerülhetetlen, hogy 5-6 hónapos szünet következzen a tárgyalásokon.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »